Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» szabad egy táncra?
by Pandora Nixon Yesterday at 9:04 pm

» Imogen & Edgar
by Imogen Bones Yesterday at 2:21 pm

» Mathys & Zurie
by Mathys Garçon Hétf. Nov. 12, 2018 9:47 pm

» Mayra & Richelieu
by Mayra Morel Hétf. Nov. 12, 2018 5:11 pm

» Amycus & Regulus
by Amycus Carrow Hétf. Nov. 12, 2018 10:47 am

» Alecto & Amycus
by Amycus Carrow Hétf. Nov. 12, 2018 10:15 am

» The Noble and Most Ancient House of Black
by Bellatrix Lestrange Vas. Nov. 11, 2018 10:14 pm

» Helyszínek
by Mesélő Drazsé Vas. Nov. 11, 2018 9:37 pm

» Mathie & Théo
by Mathys Garçon Vas. Nov. 11, 2018 5:52 pm

» puncs puncs puncs
by Dorcas Meadowes Vas. Nov. 11, 2018 5:10 pm

Statisztika
DIÁK (17)
Griffendél 2
Hollóhát 2
Hugrabug 1
Mardekár 6
Beauxbatons 4
Durmstrang 2
FELNŐTT (16)
A falka 0
Civil 8
Halálfaló 4
Minisztériumi dolgozó 1
Rendtag 3
Nemek
17
16
Aktív User 13

Share | 
 

 Timothy Merchbank

Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Hugrabug

Kor : 18
Hivatás : diák
Hozzászólások száma : 17

TémanyitásTárgy: Timothy Merchbank   Hétf. Júl. 09, 2018 12:47 pm


Timothy Merchbank

Adatok
Születési név: Timothy Merchbank
Megszólítás: Tim, Timo, Thy, Timothy
Születési dátum, hely: 1959. október 9. London
Vér: aranyvérű
Iskola & ház & évfolyam: Roxfort & Hugrabug & Hetedik évfolyam
Tevékenység: Több diák toborzása halálfalónak, prefektus.
Csoport: Diák/Halálfaló
Play by: Dylan O'Brien

Készségek

+ Jó erőben van a kviddics és a saját edzése miatt.
+ Nagyon jól bírja a fájdalmat és nem ismer határt közelharcban.
+ Korábban nagyon jó volt Legendás lények gondozásából.

- Rossz a hosszútávú memóriája, nagyon sok emléke odaveszett gyerekkorából, ami valószínüleg egy korábbi fejsérülése miatt lehet.
- Nincs patrónusa.
- Egy bizonyos ponton túl elborul az agya és nem ura cselekedeteinek.

Jellem

Edevis tükre: Az édesanyja mosolyát látja és önmagát öt évesen.
Mumus: A mumus a részeg apja alakját ölti, és azt kiabálja: "Nem vagy a fiam!"
Patrónus: Képtelen megidézni patrónusát. Nincs emléke hozzá.
"Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen."
Timot mindenki egy kedves, mosolygós fiúnak ismert meg. Szeptemberben ugyan mindig sok sérüléssel érkezett a Roxfortba, de a kérdésekre ő mindig csak legyintett és arról mesélt mennyit kviddicsezett otthon, hogy a válogatáson mindenképp bekerüljön. A beszédes fiú sokat nevetett és bohóckodott társainak. Rendkívül védelmező volt, főleg amikor egy griffendéles vagy épp mardekáros csapat a hugrásokon gúnyolódott. Tim állt ki elsőnek a ház védelmében. Ha látta, hogy valahol verekedés, netán párbaj alakul ki, az átkok elé vetette magát és úgy tűnt nem törődik a szerzett sebekkel. Legjobb barátjának a mardekáros Lyonelt, az iskola talán legkomorabb diákját nevezte, ami sokaknak okozott komoly fejtörést. A hatodik évre azonban valami megváltozott. Timo egyre kevesebbet beszélt és mindennap sérülés volt rajta. A kviddics edzéseken egyre jobban hajtotta magát, a szobájában és a klubhelyiségben is általában hasprést vagy húzódzkodást csinált. Évfolyamtársai hallották, hogy a nyáron meghalt a fiú édesapja és az anyját a Szent Mungóban kezelik. Bár nem mondták ki, mindenki halálfaló támadásról beszélt és arról, vajon milyen irányban fog változtatni a fiún ez a tragédia.


Külső
Thy szemei mindig valami rejtett szomorúságot tükröznek a világ felé, amit mosolyával próbál palástolni. Meleg barna tekintete bizalmat sugároz, mégis valamiért olyan érzésed van, mintha túl érett lenne, túl sokat látott volna a világ borzalmából. Nehéz megérteni egy ennyire gondterhelt, de látszólag felelőtlen és bohókás egyént. Nem akarod tudni és szeretnéd elhinni, hogy tényleg ennyire boldog, de érzed, hogy hazudik. Hazugság minden nevetése. Külsőjével egyébként nincs problémája. A legtöbb hugrabugos lány szerelmes belé, hiszen jóképű, ő a kviddics csapat kapitánya és kedves mindenkivel. Hatodik évben kissé megváltozott a személyisége, de a sok edzéstől egyre kidolgozottabb teste feledtette a goromba viselkedését és az egyre kevesebb mosolyt. Most a hetedik évre úgy tűnik felnőtt és a lányok sokat sóhajtoznak a magába zárkózott fiú után. Senkinek nem tűnik fel, hogy a fiú többé nem edz a klubhelyiségben, és ha futni megy, többé nem vesz rövidujjas felsőt.

Előtörténet
Az én történetem egy igazán vidám történet. Legalábbis nekem így mesélte édesanyám.

„Hol volt, hol nem volt, volt egy apró herceg. Egy nagyon boldog, mindig nagyon vidám herceg, akit szerettek a szülei. Az apró herceg nagyon sokat nevetett, és vidám volt mindig. Szerette az apukáját, szerette az anyukáját és soha nem volt szomorú. Néha elesett, beütötte a térdét, lehorzsolt az arcát, de csak nevetett, mert tudta, hogy nincs semmi baj. Szeretett seprűn repülni, amiről néha leesett. Eltört a válla, kiment a térde, vagy megütötte a fejét, de csak nevetett, mert tudta, hogy nincs semmi baj. Látta, hogy az édesanyja sír, vagy ő is elesik, de csak nevetett, mert tudta, hogy semmi baj.”

Sokáig voltam az apró herceg, aki összezavarodva hallgatta a mesét a Szent Mungóban, mert nem emlékeztem, hogy kerültem oda, de mindenem fájt. Anyám könnyes szemmel, de mosolyogva mesélte a mesét, és amikor a gyógyítók bejöttek az aurorokkal, már én is mosolyogva meséltem nekik a mesét.
Nem tudom pontosan mikor nőtt fel az apró herceg. Talán amikor édesanyám mosolya megszűnt létezni. A nap akkor hagyta el az eget, és utána, ha nem is mindenre, de lassan emlékezni kezdtem a fájdalomra. Hogy került rám a horzsolás, hogy ment ki a vállam és miért van bedagadva a fél arcom. Minden szünetben én voltam a bokszzsák, de örültem neki, mert féltem, hogy amikor nem vagyok otthon, anyám veszi át a szerepem.

Sokáig azt hittem, ez így rendben van. Biztosan ilyen egy normális család. Hiszen milyen lehetne még? Igen, gyakran fáj, de amíg mosolygunk nincs baj.

Valahol mindig is éreztem, hogy valami emelkedik bennem. Valami sötét és undorító dolog. Szépen lassan nyeli el a testem, a lelkem és a leghatalmasabb fegyveremet, a mosolyomat. Hatodik évben beszéltem Averyvel először és év vége felé Vele is találkoztam. Támogatásáért cserébe, meghajoltam előtte. Végre volt remény. Készültem rá, elterveztem mindent, de aztán az egész úgy dőlt össze, mint egy kártyavár.

1977. július 5.
Ez a nap úgy fog megragadni az emlékeimben, mint egy élő, lélegző jó barát. Ő lesz ezentúl a hidam az őrület és a józanész határán.

Igazság szerint nem emlékszem rá mi történt pontosan. Átlagos nap volt. Anyám a kiteregetett ruhát szedte össze a teraszon, én a nyárra kiadott leckét írtam, a kerti asztalnál. Sokszor töltöttünk el egymással ilyen néma perceket, ha tehettük. Két éve vesztette el a hangszálait, amíg én a Roxfortban voltam és véletlenül lenyelt pár üvegszilánkot. Nem tudták megmenteni. Ezután, anyám sérülésére hivatkozva megpróbáltam minél többet hazajönni év közben.

A nap már lemenőben volt, amikor a ház mellől egy pukkanást hallottunk, majd egy rosszul artikulált káromkodást. Jól emlékszem anyám rettegő pillantására. Én intettem a fejemmel, hogy menjen be, de ő megrázta a fejét. Általában tette, amit mondtam, de ezen a napon kivételesen bátor akart lenni. Ezután a dolgok összemosódtak. Egyik ütés a másik után, szinte már unalmas volt. A fájdalom már el sem érte az agyamat. Megállt valahol a torkomnál, ahol összegyűlt az epe és a hányás.

Egy sikítást hallottam. Anyám sikolya. Talán csak a fejemben szólt, talán már soha nem tudom meg, mi volt a valóság és mi nem. Csak a vért láttam. A rengeteg vért.

Azután már csak az aurorokra emlékszem a ház verandáján.
Furcsán oda nem illőek voltak. A férfi engem kérdezgetett, de csak ingattam a fejem. Nem áll jól a lila ibolyán a vörös vércsepp. Éreztem egy idegen jelenlétet a fejemben. Azonnal eszembe jutott a legilimencia szó. Hamarosan a férfi megfogta a karom, és felállított. Nem értettem miért sír. Különös látni egy meglett negyvenes férfi szemében a könnyeket.

Anyámhoz vezettek, aki egy hordágyon feküdt. Alig láttam őt a vér és a feldagadt arca alatt. Tekintete üresen meredt az ég felé. Leborultam az ágy mellé. Egy gyógyító megszorította a vállam és azt mondta él, de be kell vinniük a kórházba. Én csak anyám barna szemét láttam, amit a csillagokra szegezett és elkezdtem mesélni neki.    

„Hol volt, hol nem volt, volt egy apró herceg. Egy nagyon boldog, mindig nagyon vidám herceg, akit szerettek a szülei…”
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Halálfaló

Kor : 50
Hozzászólások száma : 88

TémanyitásTárgy: Re: Timothy Merchbank   Hétf. Júl. 09, 2018 1:57 pm


Kedves Timothy!

Mivel a karakterlapod íze sokkal közelebb állt egy áfonyaízű drazsééhoz, mint egy fülviasz ízűhöz, ezenkívül a kellő egyediséget is felfedezni véltük benne, úgy döntöttünk, felvesszük a kínálat közé. Hogy bevezethessük eme termékbeli változtatást, kérlek, töltsd ki az alábbi űrlapokat:
Avatar Foglaló
Patrónus Foglaló

PS:
A szívem szakadt meg, mire végeztem az olvasással. Sad Hivatalosan is te alkottad a legszomorúbb előéletű karaktert nálunk, szóval... csak menj játszani és vidítsd fel egy kicsit, oké?

Habár népszerű pb-t választottál magadnak, nem csak hogy sikerült elkerülnöd a beskatulyázást, de azt kell hogy mondjam, hozzáillőbbet nem is találhattál volna.
Mással sem okoztál csalódást, mint azt bizonyára te is tudod. Annyira valóságos és szívbemarkoló volt az egész, annyira szépen végigvezetted az utalásoktól és jelektől a konkrét tényekig, hogy olyan érzésem volt, mintha nem is karakterlapot, hanem könyvet olvastam volna. Gyönyörűen összeállt.

Futás foglalózni, ezt a táblát itt hagyom neked. free hugs

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Timothy Merchbank
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Miniszteri Hivatal :: Karakter Kutató- és Ellenőrző Központ :: Karakterlapok :: Elfogadott karakterlapok :: Diák-
Ugrás: