Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» Dzsinn
by Aubert Richelieu Yesterday at 10:16 pm

» Százfűléfőzet
by Aubert Richelieu Yesterday at 10:07 pm

» Aubert & Zurie
by Zurie Chapelle Yesterday at 9:24 pm

» Aubert Richelieu
by Voldemort Yesterday at 7:25 pm

» Fogadj el!
by Aubert Richelieu Yesterday at 6:46 pm

» Zurie & Mayra
by Zurie Chapelle Yesterday at 6:44 pm

» Kay & Gust
by Sigrid M. Forsberg Yesterday at 2:58 pm

» szabad egy táncra?
by Pandora Nixon Kedd Nov. 13, 2018 9:04 pm

» Imogen & Edgar
by Imogen Bones Kedd Nov. 13, 2018 2:21 pm

» Mathys & Zurie
by Mathys Garçon Hétf. Nov. 12, 2018 9:47 pm

Statisztika
DIÁK (18)
Griffendél 2
Hollóhát 2
Hugrabug 1
Mardekár 6
Beauxbatons 5
Durmstrang 2
FELNŐTT (16)
A falka 0
Civil 8
Halálfaló 4
Minisztériumi dolgozó 1
Rendtag 3
Nemek
17
17
Aktív User 14

Share | 
 

 Mayra & Zurie

Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Mayra & Zurie   Vas. Júl. 22, 2018 11:50 am

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]
- Hé, Mayra!
Futólépésben érem utol, mielőtt eltűnne az öltöző ajtajában. Bár még mindig zihálok az edzés alatti pörgésnek köszönhetően, ugyanúgy tele vagyok energiával, mint az első percekben (lényegében még a karjaim is, épp csak le kívánnak szakadni a helyükről, mint holmi elnyűtt ruhaujjak) és jól esik végre a lábaimat is megmozgatni kicsit.
Lassan egy hete annak, hogy kisegített engem a mágiatöri esszével. Még mindig vigyorognom kell, valahányszor eszembe jut Mathys döbbent arckifejezése, emiatt pedig külön kijár egy kis hála Mayrának. Az egyetlen ok, amiért idáig várattam, hogy csak tegnap volt alkalmam elugrani Merveille-be, hogy beszerezzem az aprócska meglepetést, ami már a szobámban várja, hogy átadjam jogos tulajdonosának. Feltéve, hogy ő is úgy kívánja.
- Mit szólnál hozzá, ha ma ejtenénk meg a közös vásárlást? Ismerek egy helyet, ahol a porba tiporhatnád a limonádé kínálatot - teszem hozzá cinkos vigyorral az arcomon arra az esetre, ha maga a vásárlás gondolata nem is feltétlenül keltené fel az érdeklődését. Nincs kifogás! Mindent tökéletesen elterveztem, beleértve a Sasha-Ori-elkerülő hadművelet Merveille hatótávolságára bővített prototípusát is, aminek a neve... Sasori. Orsas. Sori. (...) Ezt még átgondolom.
- Mondjuk úgy 15 perc múlva? - pislogok rá lelkesen. - A bejáratnál?
Amint beleegyezik, már-már futva indulok el a szekrényem felé, hogy összepakoljam a cuccaimat és a szobámban folytassam az előkészületeket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Kedd Júl. 24, 2018 4:04 pm

Zurie & Mayra

Jéróme egy szadista állat, még sincs semmi, ami képes lenne úgy felpörgetni, mint egy kiadós kviddics edzés. Bár a karom már sajog és a tenyeremet is kikezdte az ütő, jólesőn nyújtózkodva sietnék a megérdemelt zuhanyomért, amikor meghallom a nevem. Fejem felett az ütővel, félig a levegőbe nyújtózkodva, kíváncsian fordulok hátra, hogy megnézzem, ki az és milyen jogon próbál meg közém és a fürdő közé állni.[You must be registered and logged in to see this image.] - Oh, Zurie... - Kissé bizalmatlankodva fordulok felé, bevárva őt az öltöző előtt. Leeresztem addig is az ütőt magam mellé, és elkezdem lebontogatni a bőrkesztyűt a kezemről. Szinte már teljesen ráépült... Közben persze érdeklődve hallgatom, mit akar, habár el kell gondolkodnom, milyen vásárlásról beszél. Mentségemre szóljon, igen csak félálomban voltam már, mikor szóba került.
- Most? Hát... - Igazából semmi akadálya. Minden házim kész holnapra, a délutánt pedig maximum pihenéssel töltöttem volna. Zurie vonásait fürkészem, hátsó szándék után kutatva, végül elaltatom a gyanakvásom és halvány mosollyal rábólintok. - Persze, miért ne? De adj inkább fél órát. - A hajamra bökök, megforgatva a szemem. - Fogalmad sincs, mennyi macera van ezzel... Éljenek a természetes göndörök! - kiáltom, a magasba emelve az ütőmet, mire a mellettünk elhaladó srácok lelkesen tapsolni és éljenezni kezdenek. Zurie-ra nevetek, majd nyitom az öltözőnk ajtaját, félig már belépve fordulok vissza hozzá.
- A bejáratnál! - Még villantok rá egy kedves mosolyt, aztán már slisszolok is zuhanyozni. Összerendezem magam, visszasietek a szobámba összepakolni egy kis oldaltáskába a legfontosabb dolgaimat, aztán a beígért fél órát pontosan betartva a bejárathoz igyekszem.

Ha Zurie már ott van, messziről intek neki, ha nincs, akkor türelmesen megvárom, hogy megérkezzen. A pálcám mellé bekészítettem némi pénzt és egy zsebkönyvet is, mert hát sosem lehet tudni, meddig fogunk együtt lógni és hogyan is tervezi a közös programot.
- Szóval, merre megyünk? - kíváncsiskodom, ha végre elindulunk Merveille-be.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Szer. Júl. 25, 2018 9:17 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]
Mikor habozni kezd, először azt hiszem, épp valami kifogás után kutat. Tudom, hogy rá egyáltalán nem jellemző ez a fajta hozzáállás, a kétségeimre azonban nehéz hatni egyszerű józan ésszel, főként, mivel lerí az arcáról a velem szembeni bizalmatlansága. Nem csodálom. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy talán kár erőltetni ezt az egészet, mert akkor sem érdemlem ki, hogy rám szánja az idejét, ha magától dönt így, és soha nem is fogom... Aztán megrázom magamat. Mire jó az önsajnálat? Elhatároztam, itt vagyok, már feltettem a kérdést - a kihátrálás fázisa lejárt, ideje bátorságot gyűjtenem. De miért megy olyan nehezen? Mintha legalábbis soha, egyetlen emberi lénnyel nem próbáltam volna még barátkozni, holott majd' hat éven keresztül egy napot sem töltöttem el egyedül az iskola falain belül.
Elmondhatatlanul megkönnyebbülök, mikor ennek ellenére beleegyezik a meghívásomba.
- Oké - válaszolom nevetve, ahogy belépek utána az öltözőbe.

Komolyan gondoltam az elkerülő hadműveletet, mindenre felkészültem. Épp csak a legkézenfekvőbb dologgal nem számoltam: hogy indulás előtt bármikor összefuthatunk a félig-ex barátnőimmel a kastélyban. Merlin engem úgy segéljen, amint kiteszem a lábamat a szobámból, már meg is pillantom őket a folyosó végén. Éles vihogásuk egy csapásra elhal, mikor megpillantanak engem.
Rövid, ám annál kínosabb csevej keletkezik, melynek végén szinte futva hagyom el a hálókörleteket, hogy a bejárat felé vegyem az irányt. Tudom, hogy utánam fognak jönni, hogy kilessék a titkolózásom okát, de képtelen vagyok elkerülni a lebukást, ha időben oda akarok érni.
Enyhén kipirult fejjel, zavart mosollyal az arcomon lépek oda Mayrához.
- Van kedvenc helyed? - kérdezem puhatolózva. Vannak elképzeléseim dögivel, azonban elsősorban az a célom, hogy a kedvére tegyek. Amint beavatott, én sem titkolózok soká.
- Emlékszel arra az üzletre, amiről meséltem? Ahol isteni sütik és limonádék vannak? Első körben arra gondoltam, bár ha vásárolni is szeretnénk, célszerű lenne inkább pihenő opciónak meghagyni az evős-ivós helyeket. - Amennyiben ez nem került felsorolásra, arra is rákérdezek, hol szokott leginkább vásárolni.
- Voltál már a vidámparkban?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Pént. Aug. 10, 2018 1:26 am

Zurie & Mayra

- Nocsak, időben vagy - Épp csak szétolvad az arcomon egy apró mosoly, tompítva szavaim élét, hiszen nem célom megbántani, de ha már elhívott, egy kis baráti csipkelődés igazán belefér. Be kell ismernie, hogy nem a pontosság mintaképe, legyen szó határidőkről vagy a reggeli ébresztőről. Azt persze nem tudhatom, hogy lustálkodással vagy szépítkezéssel üti-e el az időt, de nem is számít. A pontatlanság az pontatlanság, és borzasztó tulajdonság. Fujj-fujj.[You must be registered and logged in to see this image.]
- Van egy hely, amit imádok, de az túlságosan ijesztő lenne számodra - igyekszem elfojtani a kuncogásom, hogy véletlenül se sejthesse meg, miféle helyről van szó. Annál is inkább, mert ahogy így felemlegetem, eszembe jut egy őrült ötlet. Elég vad, de bejátszom: elviszem oda Zurie-t. - Van kedved esetleg a túránk végén beugrani velem oda? Ha marad benned elég kurázsi... - évődve meglököm a vállát az enyémmel, épp csak finoman hozzáérve. Minél jobban beijesztem, annál nagyobbat fog majd koppanni, én meg annál jóízűbben nevethetek rajta - persze csak kedvesen, semmi komolyabb szemétkedés. Még az sincs kizárva, hogy ő is értékelni fogja a viccet.
- Elkísérlek vásárolni. Szeretném közelebbről is tanulmányozni azt a furcsa kórt, amiben szenvedtek. Hátha gyógyítható - ugratom, de egyébként meg komolyan szeretném elkísérni ruhát venni. Nem ódzkodom a shoppingolástól, szeretek csinos ruhák közt válogatni, csak az esetek többségében ésszel költekezem. - Komolyan, menjünk el a kedvenc helyedre. Biztos vagyok benne, hogy nincs egy göncöd sem, amit fel tudnál venni, és miután megmentettük a ruhatárad, elmegyünk limonádézni és sütizni, hogy semmibe se férj bele, amit vettél - Megjátszott komolysággal bólogatok, hiszen ez egy egész jó terv. A túránk legvégén pedig jöhet az én meglepetésem...
- Persze, szeretem a vidámparkokat. A családommal gyakran járunk az otthoniba, az unokatesóim oda meg vissza vannak a körhintáért és a vattacukorért - Én sokkal inkább a vadabb dolgokért rajongok, a célbalövésért és a hullámvasútért, meg a rágógumi ízű üdítőitalért. Az esti fényekért. Egészen honvágyam van, ha rájuk gondolok. - Na és te? - érdeklődöm, hátha okkal hozta fel a vidámparkos témát; bunkóság lenne veszni hagyni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Csüt. Aug. 30, 2018 7:18 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]
- Időben? - kérdezem, miközben beszívok egy jó nagy adag levegőt. Lufinak még csak-csak elmennék, na de edzett kviddics játékosnak? Azt hittem, a rengeteg gyakorlás némileg csillapítja majd a fáradékonyságomat, mégis minden alkalommal rá kell jöjjek, hogy puding vagyok, pudingnak születtem és pudingként is fognak eltemetni, a föld lesz a csokoládétészta, én pedig a töltelék. Ennek megfelelően olyat fújok, hogy még Mayra haja is megrebben. Szerencse, hogy fogat is mostam indulás előtt, így csak a mentolos leheletem cirógathatja az arcát.
- Ez messzire elment. - Ugye, ezt nem hangosan mondtam ki? - Legközelebb kapaszkodj - teszem hozzá abban a hitben, hogy nem ronthatok tovább a helyzetemen. Oké, igazából eddig is hülyének nézett, pár fokozat ide vagy oda...
Mindazonáltal megnyugtat, hogy nem késtem el, így talán nem is kezdem olyan vészesen ezt az egészet az iménti hurrikánt leszámítva.
- Könyvesbolt vagy könyvtár? - kérdezem elvigyorodva. Szívesen mulatok a saját káromra, ha valóban humoros megnyilvánulásról van szó és nem rosszindulatúról. Elég időt töltöttem már Sasha társaságában, hogy érezzem a kettő közötti különbséget. Ha ő viccel az arcoddal, az alakoddal, bármivel, garantált a bőgés. A legdurvább, hogy még hálás is vagy neki, amiért ezután a kezedbe nyom egy doboz zsebkendőt és egy... diétás müzlit. Csokis is van, oké? - Naná! - Engem nem lehet megfélemlíteni! Addig nem, amíg mindenhol van vészkijárat. Ezzel a fiúk is így lehetnek?
Cinikus nevetés tör fel a torkomból, mikor a mi furcsa kórunkról beszél. Ha tudná, milyen régóta nem töltöttem el velük közösen két percet sem, vagy hogy milyen régóta nem tettem már be a lábamat egyetlen butikba sem!
- Jól hangzik, de... - Francba, tényleg túl jól hangzik! Gondterhelten harapok az alsó ajkamba, míg a lehetőségeinket latolgatom. - De most fontosabb, hogy te jól szórakozz - mondom ki a végítéletet. - Én hívtalak el, nem untathatlak halálra a vásárlási szomjammal. Ha kedvenc helyre megyünk, az a te kedvenc helyed lesz. - Olyan büszke mosoly tűnik fel az arcomon a nagylelkűségemtől, hogy az szinte már gáz. Így még nyilvánvalóbb, hogy az év minden további napján egy önző picsa vagyok.
- Hát persze! Kezdhetnénk ott is, mit szólsz? - csapok le a lehetőségre alig leplezett izgatottsággal. Végre valami közös pont a kviddicsen kívül!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Pént. Szept. 14, 2018 5:28 pm

Zurie & Mayra

A visszakérdezése hallatán elismerőn bólogatok
- Jár a vállveregetés - Meg is kapja tőlem, finoman megpaskolom a vállát, minek következtében kis híján lefújja a fejem a nyakamról. A megjegyzése hallatán felnevetek, és igyekszem visszanyomni magamban a felfelé kúszó ingert, mely vészesen közeledik a "megkedvelni Zurie-t" határvonal felé. Nem, nem, ennyire könnyű azért nem lehet! Koncentrálj a rossz tulajdonságaira, Mayra!
Elsőre átlát a tréfás ötletemen, amitől fancsali grimaszba torzulnak a vonásaim. Lelőtte a viccet!
- Ünneprontó vagy - közlöm túljátszott csalódottsággal, s úgy folytatom, mint akinek damillal húzzák a fogát éppen. - Könyvesbolt... - Így viszont már nem olyan szórakoztató, ha elrángatom őt oda, hisz fel tud rá készülni lelkiekben, és a sokkot sem láthatom az arcán, amikor rájön, hogy a mókás hely valójában egy - számára - tök unalmas antikvárium.
Na sebaj, ez legyen a legnagyobb gond az életben!
- Nahát, micsoda nagylelkűség! De ha elrángatsz vásárolni, elviszlek a könyvesboltba. Ez így fair - ragaszkodom hozzá, nem csak azért, mert beleéltem magam, hogy lesz egy pár új zoknim, hanem mert nincs szükségem az önzetlenségére. Annyira azért nem nagy kínlódás számomra elkísérni vásárolni, nem kell azzal jótékonykodnia, hogy a kedvemre akar tenni. Taszít a hízelgés.
- Micsoda? Tényleg? - Hitetlenül nevetek. Nem úgy készültem, hogy vidámparkozni fogunk, és bár csábító az ötlet, ez a hirtelen rögtönzés elbizonytalanít picit. - Persze, de... Jó, miért is ne? - Rövid fejszámolást kell tartanom, hogy tudjam, elegendő-e a pénz, amit magammal hoztam. Elég szűkös összegből kell gazdálkodnom havonta, de talán belefér a vidámpark; legfeljebb a napunk végén elmarad a megérdemelt könyvvásár.
Remélem, nem tűnök túl tolakodónak, de menet közben végig Zurie-t bámulom. Ezerszer láttam már ilyen közelről, de így, hogy egyedül van, a természetes közegében, valahogy egészen... Másnak látszik. Tényleg úgy érzem, hogy meg tudnám őt kedvelni, és nem csak úgy, mint egy évfolyamtársat, hanem mint ízig-vérig barátnőt.
Inkább menetirányba fordulok.
- Szóval... Tetszik neked Jéróme? - Lehet, hogy épeszű ember nem kérdez bele így egyetlen kényes témába sem, de kár lenne tagadni, hogy jó megfigyelő vagyok, ő meg borzasztóan leplezi a dolgot. Ez talán egy olyan téma, amin elindulhatunk, cinkos mosolyom pedig elárulja, nem óhajtok visszaélni a megszerzett informácóval, sem elítélni, sem beleártani az orrom. A fél iskola bele van zúgva a srácba, miért pont Zurie-t cikizném emiatt?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Pént. Szept. 21, 2018 4:36 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

.
Felnevetett! Tényleg felnevetett? Nem most kellett volna jönnie valami Mayra-féle csípős megjegyzésnek arról, mit ne csináljak a mentolos leheletemmel? Ha így folytatja, a végén még zavarba hoz a kedves fogadtatásával. Ideje lesz összeszednem magam, és ha már itt tartunk...
- Mielőtt elfelejteném, hoztam neked valamit - húzom elő a táskámból a gondosan előkészített ajándéktasakot, hogy aztán fülig érő szájjal felé nyújtsam. - És nem, ez nem a megvesztegetésedet szolgálja. - Bár még ideje sem volt szemügyre venni a tasak tartalmát, biztos vagyok benne, hogy hátsószándékot sejt majd, így jobbnak látom, ha elébe megyek a kérdéseknek és eloszlatom az ezzel kapcsolatos kétségeit. Azt, hogy pontosan mi a célom ezzel a kis meglepetéssel, nem kötöm ilyen készségesen az orrára, hacsak nem érdeklődik felőle.
- Megláttam a kirakatban, és... gondoltam, örülnél neki - magyarázom, amint pillantása a könyvre esik. Nem tudom pontosan, honnan emlékszem a kedvenc szerzőjére - abban sem vagyok biztos, hogy azóta nem változott az ízlése -, az is csak pár nappal ezelőtt, egy beszélgetés hatására ugrott be, hogy miért is olyan ismerős a kirakatban látott név. Könnyen lehet, hogy ha akkora rajongója, már meg is vásárolta a példányt, de kevésbé izgat ez, mint hogy esetleg tolakodónak találhatja a viselkedésemet vagy azt hiszi, meg akarom vásárolni a barátságát.
- Ez pedig azt a célt szolgálja, hogy ne legyen magányos a könyv - vonok vállat a macaronra, ami egyébként ellenállhatatlanul finom. Mi sem bizonyíthatná jobban, minthogy eredetileg két dobozzal vettem, a másodikat azonban roppant rejtélyes okok folytán elnyelte a Föld.

- Túl könnyű volt - szabadkozom bűnbánóan. Oké, gondolhattam volna éppen turkálóra is, de szeretném hinni, hogy nem vallana Mayra stílusára. Igaz, hogy sosem láttam hasonló ruhákat még, erre viszont létezhet más magyarázat is. Mondjuk, hogy az ízlésem nem engedi láttatni velem azokat az öltözékeket, amik ártanának a lelkivilágomnak. Rajta még csak-csak elviselem őket, na de tömegestül?
- Rendben van - jelentem ki egészen hivatalos hangnemben, és hogy megkoronázzam az üzletet, felé nyújtom a jobbomat.
Persze, ahogy az nálam lenni szokás, ehhez képest teljesen más felé kanyarodunk. Mondtam, hogy mindent kieszeltem, azt viszont egy pillanatig sem állítottam, hogy ez nem opciók végtelen választékát rejti magában.
- Csak akkor, ha tényleg van kedved hozzá - veszek visszább kissé a lelkesedésemből. Túlságosan is bizonytalannak tűnik, márpedig nála ez ritkán fordul elő. Biztosan van valami oka a pillanatnyi habozásának. - Vagy félsz, hogy kidobod előttem a taccsot a hullámvasúton? - kérdezem felvont szemöldökkel, amint pimasz mosolyom egyre szélesebbé válik. - Ígérem, nem árulom el a többieknek. - Még kacsintok is egyet, hogy biztos ki akarja tépni a hajamat. Azt hiszem, tudat alatt kezdtem megelégelni a kedvességét, túlságosan sejtelmesnek bizonyult. Sokkal megszokottabb így.
- Neked mi a kedvenced a vidámparkokban? - fordulok felé, mikor tudatosul bennem, hogy magáról tulajdonképpen nem is nyilatkozott.
Egy idő után azért feltűnik, hogy több ideig néz engem, mint az... mondjuk úgy, kellemes volna. Vannak alkalmak, mikor sütkérezek mások tekintetében, ugyanakkor ebben az esetben, mikor nem tudom mire vélni, valahogy cseppet sem tetszik annyira.
- Nem kentem el jól? - A hangom szinte kétségbeesetten cseng, ahogy végigpörgetem az ujjbegyeimet az arcbőrömön. Mintha bizony érezhetném, hol nem egyenletes a púder.
Kérdése néhány másodperces csendet von maga után. Nem a nyíltsága vagy a feltételezés, mint inkább maga a téma természete okán: nem hittem volna, hogy valaha éppen vele fogok társalogni a szerelmi ügyeimről. Ábrándjaimról. Bármiről. Túl érettnek tűnik ahhoz, hogy ilyen apró-cseprő dolgokkal foglalkozzon. Persze, ő is lány, nem hiszem, hogy lenne az a kötelesség, ami minden egyes gondolatából kiűzné a helyes srácokat.
Pontosan innen jön a feleletem.
- Neked nem? - Elvégre kinek ne tetszene Jer? Igazi szemet gyönyörködtető látvány, ezt Mayra sem tagadhatja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Szomb. Okt. 13, 2018 5:38 pm

Zurie & Mayra

Ajajj. Ki ne szeretné a meglepetéseket? De Zurie-val a kapcsolatunk meglehetősen fura és ingoványos, így talán érthető, ha némi gyanakvással viszonyulok ahhoz a tasakhoz. Fogalmam sincs, mire számítsak tőle, és csak remélem, hogy nem egy méregdrága karóra az. Az illem megkívánja, hogy viszonozzam a kedvességét, de biztos nincs rá most keretem, hogy valami puccos ékszert vegyek neki... Hiába mondja, hogy nem akar megvesztegetni, azért kap tőlem egy kérdő "biztos?" pillantást. Jó, nem én fogom leosztályozni az év végi vizsgáit, de attól még bármire rávehet, ha most adósává tesz... Na jó, félrehessentem minden ellenséges, undok és előítéletes gondolatomat és óvatosan kibontom a tasakot, nem csak azért, mert attól félnék, robban, hanem mert nem akarom eltépni a csomagolást.[You must be registered and logged in to see this image.]
A könyv és az édesség láttán felengedek, a mosoly is visszaszökik az arcomra, talán kissé gyengédebben, mint az előbb. Nem óra, nem parfüm, nem valami ékszer, hanem a kedvenc szerzőm legújabb könyve... Aljas, övön aluli találat, szöszi!
- Én nem hoztam semmit... - szabadkozom. Eszembe sem jutott, hogy készülhetnék valamivel, meg hát elég hirtelen ért a meghívása, esélyem sem lett volna beszerezni valamit. - Köszönöm! - toldom hozzá sietve, megcirógatva a könyv borítóját. - Pont gondoltam rá, hogy ma beszerzem... Ha szeretnéd, kölcsön adom, ha elolvastam - A táskámba süllyesztem a könyvet, az édességet viszont felbontom és megkínálom vele Zurie-t is. Jó lesz elnyammogni rajta, míg sétálunk.
- Ácsi, kislány! A La Montaña Rusa del Tibidabo egyik túlélőjével beszélsz. A csigaevők játék-vasútja még csak a gyomromat sem kavarja fel. - Talán eltúlzom kicsit, ráadásul a macarontól a számban olyan pofazacskóm lett, mint egy felfújt hörcsögnek, de nem hagyhatom, hogy csorba essék a bátorságomon. - Szeretem az őrült dolgokat, mindent, ami pörög, forog, reptet, sikít - Az egyszerű célbalövés és a vattacukor inkább estére jó, amikor már belefáradt az ember az izgalmakba.
A kérdésemre kérdéssel válaszol, és mielőtt átgondolhatnám a reakciómat, ösztönösen fintorogni kezdek, még a nyelvem is kidugva.
- Fujjj! Dehogy! - megcsóválom a fejem, aztán persze ráeszmélek, hogy ez így kicsit erős volt, úgyhogy sietve próbálom korrigálni magam. - Tetszik az elhivatottsága, és persze, nem olyan rossz látvány, mikor leveszi a felsőjét... De nem, határozottan nem fog meg benne semmi több - De hát nem is rólam van szó, hanem Zurie érzéseiről. Nem mintha olyan sok közöm lenne hozzájuk, de ha már elhívott közös programra és ajándékot is hozott, gondoltam, talán szóba kerülhetnek mélyebb dolgok is köztünk.
- Nem akarok bunkó lenni, de úgy tűnt, mintha csak miatta csatlakoztál volna a csapathoz - Mindenkinek kell valami motiváció, ezt aláírom, ám nem biztos, hogy pont Jéróme elég erős ösztönzés lehet Zurie számára. Valahogy a kviddics és ő egészen távol állnak egymástól, legalábbis ez volt az első gondolatom, míg seprűre nem ült. Tehetséges játékos lehetne belőle, és érdekel, motiválja-e más is a kapitányon túl.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Vas. Okt. 14, 2018 6:19 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]
Megnyugodva fújom ki a levegőt, mikor a gyanakvó pillantásait mosoly váltja fel.
- Kösz, de inkább kihagyom - válaszolom úgy, mintha az olvasás valami felettébb undorító tevékenység lenne, majd elvigyorodok. - Egyébként nem azért adtam, mert bármi viszonzást várnék, és nem is tudhattad, hogy ilyesmivel készülök. Elvégre ez a meglepetés lényege. - Rákacsintok. - Nincs miért szabadkoznod. - Ha tudná, milyen gyors ütemben tornyosodik az elköltetlen zsebpénzem, nem is tekintené akkora gesztusnak.
Lopva körbenézek, mielőtt megadnám magam a süti hívogatásának és elfogadnék egyet, de akkor sem harapok bele azonnal, előtte szemezünk egy kicsit. Ez nevezem én előjátéknak! Egészen szokatlan élmény, hogy nem érzem a hátamban Sasha megrovó tekintetét, miközben szénhidrátot csempészek a szervezetembe. Nem mintha olyan sűrűn fordult volna elő, hogy előtte próbálkoztam ilyesmivel... csakhogy annál felejthetetlenebbnek bizonyult. Az embernek az étvágya is elmegy attól az arckifejezéstől.
A hideg is kiráz.
- Mi a bajod a csigákkal? - kérdezem megütközve, ezúttal is tökéletesen rátapintva a mondandója leglényegesebb aspektusára.
Talán meglepetésként kéne, hogy érjen, hogy az ambiciózus és tudálékos, könyvszerelmes Mayra ennyire oda van az őrült dolgokért, valahol mégis sejtettem, hogy hasonló választ fogok kapni.
- Azt hiszem, ezt bóknak kéne vennem - jegyzem meg morfondírozva.
Most rajtam a sor, hogy gyanakvóan méregessem a túlságosan is heves reakciója miatt. Persze, ha akarnám, se tudnám elképzelni őket egy párként, márpedig érthető okokból ez az utolsó, ami szándékomban állna. Jerome nem az a srác, aki érdeklődne a Mayra-típusú lányok iránt, és ez alighanem fordítva is igaz, akkor is, ha egy pillanatra aggasztóan árulkodónak tűnt a viselkedése.
- Szerintem aranyos - vonok vállat álcázott nemtörődömséggel. Egyszerre tölt el megkönnyebbüléssel, hogy ő nem érdeklődik irányába és érzek késztetést, hogy a védelmembe vegyem, ez viszont olyan áradozással járna, ami azonnal lebuktatna. Már ha nem lepleztem le magamat máris.
- Szó sincs ilyesmiről. - A fenébe! A hangom még csak-csak nyugodt, az arcomon végigömlő pír azonban kegyetlenül elárul. Igyekszem minél inkább elfordítani a fejemet, hátha a hajam majd fedez engem.
- Te mióta vagy csapattag? - Nem, bénább kérdés nem jutott eszembe. - Hogy kerültél erre a posztra? - Kezdem riporternek érezni magam. Nagyon, nagyon átlátszó riporternek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Szomb. Okt. 20, 2018 3:15 pm

Zurie & Mayra

Meglepetés ide vagy oda, nem felejtem el az önzetlen gesztusát. Korábban nem néztem volna ki belőle, hogy képes ilyesmire; próbálok nem túl nagy elvárásokat állítani fel számára, de ha ilyen nemes gesztusokkal jön, meg kell emelnem a lécet.
- Meglepsz - Csak ennyit válaszolok, mielőtt a számba tömném a sütit. Isteni finom, és tökéletes arra, hogy közben a gondolataimon is elrágódjak egy darabig.[You must be registered and logged in to see this image.]
- Nem is tudom, mi jobb szeretjük az evésre alkalmas állatokat megsütni - pimaszkodom, habár jó kis vitát folytathatnánk arról, a csiga méltó-e rá vagy sem. Szerintem az az állat, amit még megfogni is undorító, biztosan nem való a tányérra. Szerencsére a téma elterelődik némileg szebb tájakra, habár, ha szabad gonosz megjegyzést tennem magamban, nem távolodunk túl messzire a csigáktól Jéróme-ig.
- Persze, hogy szerinted az - legyintek, mint minden üresfejű szőke láttán szoktam, akik egy-egy diáktársunkról áradoznak. Szeretném hinni, hogy Zurie jobb a legtöbbjüknél, de ha fiúkról van szó, attól félek, mindannyiuk egyforma. Pont ezért érzem néha úgy, hogy rossz bolygóra születtem, vagy kimaradt belőlem valami fontos gén, és bármelyik pillanatban felrobbanhatok.
A reakciója elég egyértelmű, de valamiért megsajnálom szegényt a vallatás-szerű kérdései hallattán és csak elnézően mosolygok a pironkodásán. Van, amiből jobb nem gúnyt űzni.
- Ötödikben kezdtem. Szerettem volna javítani a fizikumomon, erősödni. A repülést mindig is szerettem, úgyhogy gondoltam, kipróbálom a kviddicset - mesélem, és közben újabb sütivel kínálom. Én is veszek még egyet, aztán gondosan a táskám mélyére süllyesztem a csomagot, mielőtt idő előtt befaljuk az egészet. - Az agressziót és az erőszakot viszont nem szeretem, így a hajtó nem tűnt jó választásnak. Az őrző tetszett még, de terelőként valahogy jobban tudtam érvényesülni. Apával sokat baseballoztunk, amikor kicsi voltam, talán ezért - Fogalmam sincs, ismeri-e a baseballt, elég erősen jenki és annál is inkább mondén. Eddigi tapasztalataim szerint az aranyvérűek nem szívesen ereszkednek le ilyen sötét mélységekbe. Talán félnek, hogy letörik a körmük.
- Nem úgy vágtam bele, hogy szerelmes vagyok, de elég volt néhány meccs, hogy teljesen elvarázsoljon - Nosztalgikus mosollyal gondolok vissza az első évre. Messzire jutottunk azóta, csapatban is és egyénileg is, és hirtelen összeszorul a szívem a gondolatra, hogy ez lesz az utolsó évünk. - Szóval, vidámpark. Mivel kezdjük? - bökök előre, a távolban kirajzolódó tornyok felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Csüt. Nov. 01, 2018 3:51 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]
Félrenézve rándítok egyet a vállamon, ahogy a szerény emberek körében szokás dicséret hallatán, jóllehet, korántsem vagyok benne olyan biztos, hogy jelen esetben nem épp az ellenkezőjéről van szó. Vehetném sértésnek, ugyanakkor természetesnek is, hogy meglepi a nagylelkűségem, tekintve, hányszor színesítettem már a rólam alkotott negatív képet, az önzőség ilyesfajta formája viszont emlékeim szerint sosem tartozott a bűnlajstromomhoz. Persze, nem is voltunk olyan viszonyban, hogy bizonyítékra vagy cáfolásra lelhessen, illetve azzal is tisztában vagyok, mennyire körülményesen működnek az előítéletek: elég egyetlen rossz tulajdonság, hogy az emberek akaratlanul is továbbiakat társítsanak mellé. Jobb lesz hát elhessegetni a megjegyzését anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítanék neki.
Mintha olyan egyszerű lenne!
Megszoktam már, hogy a környezetem nem annak lát, aki valójában vagyok. Én akartam, én akarom, hogy így legyen. Csakhogy ez általában azt a célt szolgálja, hogy elnyerjem a körülöttem lévők szimpatizálását és még véletlenül sem azt, hogy megvetést váltsak ki belőlük. Utálom, ha bárki is rossz véleménnyel viseltetik rólam, de – ideje belátnom – még ennél is jobban utálom, ha ez a valaki Mayra, akire pisis korunk óta felnézek. Azért vagyok itt, hogy eloszlassam a rólam szóló tévképzeteit, remélve, hogy a valódi nem lesz olyan csúf (amiben még én sem vagyok eléggé biztos), azonban egy pillanatig sem hittem, hogy másra sem tudok majd gondolni, minthogy milyen parányi lehetek a szemében jelenleg.
- Finnyásak - motyogom rosszallóan. Ettől a sok válogatástól lesz a többi nemzet konyhája egyhangú a miénkhez képest, de nem hibáztatom őket, az ízlést nem lehet megtanulni, azzal születni kell. Mi sem bizonyítja  jobban, mint a Jerhez való viszonyulása. Lemondó arckifejezését látva meg sem kérdezem, mit ért pontosan a homályos szavai alatt. Megelégszem azzal, hogy nem teszi kínosabbá a hangtalan vallomásomat, és ha meg is van a véleménye a szándékaimról, nem hangoztatja.
Olyan bátortalanul nyúlok az újabb süteményért, mintha helyette is világgá kürtölhetné a titkomat.
- Mi célt szolgál a fizikai erő, ha ott a mágia? - kérdezem kíváncsian. Kétlem, hogy a varázsvilágban szembesülhetne ilyen típusú veszélyekkel, a muglik között pedig nincs az a helyzet, amiből ne menekíthetné ki egy kis varázslat, akár pálcával, akár anélkül.
Azzal, hogy a hajtó posztot agresszióval társítja, egyáltalán nem értek egyet. Mégiscsak a Beauxbatons-ról van szó, ahol a legtöbben akkor sem támadnának rá egy hegyi trollra, ha az az életükre törne, hát még a saját diáktársaikra.
- Meg tudom érteni - sóhajtom ábrándosan, ahogy lelki szemeim előtt feltűnnek Jerome tökéletesen metszett vonásai és az izmos, mezbe bújtatott felsőteste. Bárhogy alakul is a mérkőzés, valami azt súgja, élvezetemet lelem majd benne.
Lehetséges, hogy kissé elkalandoznak a gondolataim, ugyanis a következő pillanatban arra eszmélek, hogy Mayra valamiféle válaszra várva néz engem.
- Bocsi, mit kérdeztél? - pislogok rá bocsánatkérően, majd úgy hordozom végig az utcán a tekintetemet, mint aki épp az imént ébredt egy hosszú álomból. - Mindjárt ott vagyunk! - jelentem be szinte gyermeki izgatottsággal, mielőtt bármit is felelhetne. - Ebben a vidámparkban is voltál már? - Ajkaimon sejtelmes mosoly bujkál, ahogy ismét ráemelem a pillantásomat. Ironikus módon annyira igyekszem, hogy jól érezze magát a társaságomban, hogy már arra sem emlékszem, mit válaszolt erre a kérdésre, vagy hogy biztosan feltettem-e már.
A vidámpark csupán évente egyszer, hat napra nyílik meg, és sokkal varázslatosabb, mint az iskola legkülönlegesebb helyszínei együttvéve, így hát nem csoda, hogy nyitástól zárásig általában egy pénzérmét sem lehet leejteni, annyian vannak. Ami engem illet, egyetlenegyszer sem hagytam még ki, mióta a Beauxba járok, és nem vagyok egyedül az elvetemültségemmel: sokakkal már régi ismerősökként integetünk egymásnak. Ott vannak a merveille-i családok, akiket minden évben kirángatnak a gyerkőceik és a bácsi, akinek fiatalkorában ez volt a kedvenc szórakozása, mostanra pedig annyira megöregedett, hogy nem tudja, melyik nap lesz az utolsó, így hát mind a hat napon felül az óriáskerékre, készen rá, hogy itt vegyen búcsút a régi szép napoktól. Oké, lehet, hogy ez utóbbit én találtam ki. Általában Sashával és Orival jövünk el, így nincs rá sok lehetőségem, hogy idegenekkel beszélgessek, de mindig látom őt, amint a ráncai mögül szemléli a várost. Hosszú, boldog életet képzeltem neki egy fiú és egy lány gyerekkel, akik réges-rég kirepültek már a szülői fészekből, és egy asszonyt, akit az utolsó másodpercekig tiszta szívéből szeretett.
El kell morzsolnom egy könnycseppet a szemem sarkában. Vajon én és Jer is leszünk valaha ennyire szerelmesek?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Szomb. Nov. 03, 2018 10:00 pm

Zurie & Mayra

Látványosan forgatom a szemem, mikor finnyásnak titulál, de nem szólok vissza. Ha tovább sértegetném a nemzetét, azzal magamat is sértegetném, a szívem és az identitásom fele ugyanis pont annyira francia, mint ő. Na jó, legyen inkább 60-40%, mert hát mégis csak a gyökerek az elsők, de azt sem tagadhatom le - és nem is akarom -, hogy a fél életemet a Beauxbatonsban töltöttem. Kicsit mindkét helyen otthon vagyok, ugyanakkor egyiken sem igazán.[You must be registered and logged in to see this image.]
- Minek lélegzünk, ha úgyis meghalunk egyszer? - Kérdéssel felelek a kérdésére, csak hogy érzékeltessem, mennyire bután gondolkodik. Nem ő buta, hanem a nézőpontja. Hacsak valaki nem fejleszti tökélyre a pálca nélküli varázslást, akkor elég egyetlen szerencsétlen körülmény, hogy elveszítse a mágiája forrását... Utána meg mihez kezdene? Jobban érzem magam, hogy jó a fizikai kondícióm, és a pálcám nélkül is le tudnék pofozni egy hetedikes srácot, ha kötekedni kezdene. Tény, a halálfalók ellen nem sokra megyek vele, de nem is az a cél.
Próbálom elfojtani a fintorgást, ahogy Zurie ábrándozni kezd, de van valami aranyos abban, hogy ennyire rajong Jéróme-ért. Mivel úgysem figyel, megmosolygom, aztán mondom tovább a magamét.
Felelnék a kérdésére, de beelőz, így előre fordulok, kíváncsian és leplezetlen izgatottsággal lesve a kirajzolódó vidámpark körvonalait.
- Hát, ebben még nem... - Van valami szerénység a vallomásomban, kissé szégyellem, hiszen hét éve élünk a közelben, mégsem volt lehetőségem még soha lejönni ide. Persze történeteket hallottam róla, de az nem ugyanaz.
Veszek egy mély levegőt, egy nagyon, nagyon mélyet, és leküzdve minden ellentétet és különbséget köztünk közelebb húzódom Zurie-hoz és egész egyszerűen belekarolok. Ha nem húzódik el, akkor jó határozottan közrefogom a karját, halványan rámosolyogva a vállam felett.
- Sokan vannak, te meg kicsi vagy és szőke... Nem talállak meg a másik száz szőke törpe közt, ha elveszel - magyarázom, de ez csak az egyik oka a karolásnak. A másik az, hogy nagyon igyekszik és szeretném, ha nem érezné úgy, hogy részemről ez az egész halott ügy. - Vezess! - remélem, nem az a kacskaringózó sor az, ahova be kell állnunk, mert akkor kár volt olyan lelkesen nekiesni a süteménynek, sőt, legalább két napi hideg élelemmel is számolnunk kellett volna.
Na jó, annyira nem tragikus a helyzet, mert végül is igen, oda kell beállnunk, de meglepően gyorsan haladunk.
- Remélem, tudod, hogy a legvadabb dolgokra ültetlek majd fel - huncut mosollyal sandítok oldalra rá, és igen, ezt veheti fenyegetésnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Szer. Nov. 07, 2018 6:06 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mayra & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]
Némán ráncolom a homlokom az ellenérvre, mert bár értem a párhuzamot, nem tartom túl meggyőzőnek. Nem mintha különösebben lázba hozna a téma.
A vidámpark már annál inkább.
- Hogy-hogy? - kérdezem megütközve. El sem tudom képzelni, hogyan mulaszthatta el hét éven keresztül, miközben egész idő alatt csupán néhány lépés választotta el tőle, és az elmondottak alapján ugyanolyan szenvedélyesen szereti a vidámparkokat, akárcsak én. Lehet, hogy a családjával gyakran fordulnak meg a hullámvasutak és a céllövöldék világában, de bármilyen csodásak is legyenek a mugli helyek, egyik sem hasonlítható mindahhoz a csodához, ami egy varázslattal kialakított vidámparkban várja. Bárhogy is, valahol örülök neki, hogy körbelengi majd az újdonság varázsa: ha másért nem is, az ott szerzett élményekért biztosan szép emlékként gondol majd vissza erre a napra.
A vallomásánál csak a közeledése lep meg jobban, nem hittem volna, hogy életünk során valaha is olyan bátor tettre szánja el magát, minthogy hozzámérjen.
- Nincs neked olyan mázlid, hogy én elvesszek - nyújtom ki rá a nyelvemet. Még hogy kicsi!
A pimaszkodásom ellenére készségesen vezetem a hosszú-hosszú, végeláthatatlan sorhoz. El sem lehetne téveszteni.
- Gyorsabban halad, mint hinnéd - nyugtatom meg, kis híján a varázstalanok tempójához hasonlítva az ittenit, amiről, ugyebár, nem lehet tudomásom.
- Nem is vártam mást - vigyorgok rá merészen. Gondolataimban máris filmszerűen jelennek meg az eddigi évek sikoltós és "adjatok egy percet"-jelenetei, ám mint mindig, ezúttal is elhessegetem őket, mondván, rengeteg alkalma volt a gyomromnak hozzászokni a sorozatos megrázkódtatásokhoz. Nincs mitől félnem.
Amint sorra kerülünk, Mayrát megelőzve nyújtom oda a belépők árát. Mint mondtam, van még ott, ahonnan ez jött.
Biztosan megdöbbenti majd, hogy itt nem szokás a hagyományos, zsetonnal való fizetés. Amint közelebb érünk egy-egy részhez, már láthatja is, miért: egytől egyig olyan fizetőeszközök vannak feltüntetve árként, mint a kedvenc színed vagy egy rémálmod. Utóbbi természetesen a szellemvasút előtt olvasható.
- Na, mi legyen az első? - kérdezem izgatottan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   Szomb. Nov. 10, 2018 8:10 pm

Zurie & Mayra

Elengedem a fülem mellett a visszakérdezést. Nem szívesen beszélnék erről, és a makacsságom azt mondatja velem, hogy nem is fogok. Régen is jól kijöttünk, mégis úgy döntött, hogy inkább Sasháékhoz húz; attól, hogy most éppen megint jól kijövünk, még nem olyan biztos, hogy ez így is marad a későbbiek során.[You must be registered and logged in to see this image.]
Elhessegetem a negatív gondolatokat és inkább a vidámparkra koncentrálok. Gyermeki izgatottság lesz úrrá rajtam egyszeriben, ahogy a varázslatos, égig nyúló tornyokra csodálkozom.
- Kár... Majd rásegítek - Szélesebben vigyorgok a nyelvnyújtása láttán. Én tényleg azt hittem, Zurie-val nem tudnék sima franciául elbeszélgetni, mert az ő nyelve a cipők, a divat és a kalóriaszámlálás. A fene gondolta volna, hogy tud ennyire hétköznapi lenni. Ennyire... Hát, olyan, mint régen.
Rosszallón pillantok rá, ahogy helyettem fizet. Ez is, az ajándék is... Kezd sok lenni. Nem akarom azt éreztetni, hogy magamtól semmire sem telne, ahogyan azt sem, hogy egy kedves napján szép kis adósságokba verjen, amiket esetleg később behajtana rajtam. Nem tudom, kinézem-e belőle. Nem hiszem, hogy megtenné, de attól még csalódni sem szeretnék. Elhatározom magamban, hogy cserébe meghívom majd ebédelni. Vagy vacsorázni, attól függ, mikor végzünk.
- Természetesen a legnagyobbal! Aztán célbadobás, vattacukor, és még egyszer legnagyobb - ismertetem a sorrendet, nem csak azért, mert a saját igényeim ezt diktálnák, hanem mert ha felkavarjuk a legelején a gyomrunkat, akkor utána kell egy kis idő, hogy lenyugtassuk. De hogy arra az óriási vasútra kétszer is felülünk, az holtbiztos!
- Ezek a varázslók olyan... - képtelen vagyok befejezni a mondatot, csak döbbenten bámulom a különböző fizetési lehetőségeket. Jó, persze, én is boszorkány vagyok, pont ezért olyan hihetetlen, hogy még néha engem is képes meglepetés érni a varázsvilágon belül.
Talán aggasztania kéne, hogy nem áll valami hosszú sor a hullámvasút előtt, ám engem csak jobban fellelkesít. Seperc alatt feljutunk Zurie-val, és már hajtják is ránk a kapaszkodót. Ahogy így előre bámulok, hirtelen tudatosul bennem, hogy nincsen se pálya, se sínek. Az elbűvölt vasút teljesen szabadon repked a levegőben.
- Legalább tutira nem fog meghibásodni - villantok egy vigyort Zurie-ra. Még akkor is igyekszem optimista maradni, amikor felvillan a zöld jelzés és elindulunk, ám ahogy a vonat zuhanni kezd alattunk, bele a semmibe, a sikításom túlharsogja minden más gondolatomat.

- Ez volt életem legvadabb kalandja - Még akkor sem tudom abbahagyni a nevetést, amikor már ismét egymásba karolva a céllövölde felé botorkálunk. Igaz, ezúttal nem pusztán a melegszívű barátság készteti, hogy szorosan belekapaszkodjak, hanem mert még kicsit szédülök a vonattól.
Természetesen a céllövöldének sincs köze a muglikéhoz. A pálcánkkal, vízsugár bűbájjal kell átlőni a különböző karikákon és eltalálni a célpontot. A játék ára egy nyelvtörő elmondása visszafelé, háromszor egymás után, gyorsan, és öt dobást lehet vele szerezni. Nem csak a hely, de a nyeremények is bolondosak, én például az ötből négy pontot szerzek, nyereménynek pedig egy karkötőt választok, ami lokációs bűbájjal lett ellátva, és ha elsuttogom neki a kívánt célirányt, a kis díszek rajta iránytűként kezdik el mutatni, merre menjek.
- Mutasd meg, hol van Zurie szorgalma és elhivatottsága - parancsolom a karkötőnek, mire természetesen nem történik semmi, de kárörvendő somolygásom elárulja, nem is ez volt a célom. Sőt. - Hajaj... Azt hiszem, gondban vagy és örökre elveszett - kuncogok.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Mayra & Zurie   

Vissza az elejére Go down
 
Mayra & Zurie
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Átváltozástan :: Franciaország :: Beauxbatons-
Ugrás: