Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» Dzsinn
by Aubert Richelieu Today at 10:16 pm

» Százfűléfőzet
by Aubert Richelieu Today at 10:07 pm

» Aubert & Zurie
by Zurie Chapelle Today at 9:24 pm

» Aubert Richelieu
by Voldemort Today at 7:25 pm

» Fogadj el!
by Aubert Richelieu Today at 6:46 pm

» Zurie & Mayra
by Zurie Chapelle Today at 6:44 pm

» Kay & Gust
by Sigrid M. Forsberg Today at 2:58 pm

» szabad egy táncra?
by Pandora Nixon Kedd Nov. 13, 2018 9:04 pm

» Imogen & Edgar
by Imogen Bones Kedd Nov. 13, 2018 2:21 pm

» Mathys & Zurie
by Mathys Garçon Hétf. Nov. 12, 2018 9:47 pm

Statisztika
DIÁK (18)
Griffendél 2
Hollóhát 2
Hugrabug 1
Mardekár 6
Beauxbatons 5
Durmstrang 2
FELNŐTT (16)
A falka 0
Civil 8
Halálfaló 4
Minisztériumi dolgozó 1
Rendtag 3
Nemek
17
17
Aktív User 14

Share | 
 

 Saffi & Lyo ~ Első látásra

Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Mardekár

Kor : 19
Hivatás : diák
Hozzászólások száma : 24

TémanyitásTárgy: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Hétf. Aug. 06, 2018 9:12 pm

Lyo & Saffi

[You must be registered and logged in to see this image.]

Fáradt sóhajjal lépek be a szobába. Atos az ülőkén vár rám, élénk szemeivel engem pásztázva. Ma különösen feszült a hangulat a klubhelyiségben és ha Avery visszaér, az összes ostoba megint a mi szobánkban lebzsel majd. Jó lenne ma máshol lenni. Tekintetem a naplóra téved. Az utóbbi hetet Saffival a fejlesztésbe öltük. Megkértem, hogy tartsa magánál a másik példányt, így bármikor át tudtam küldeni neki valamit, hogy finom hangoljam az utazási paramétereket, mint például az utazó sebességet. Az elsők közt volt, hogy ezt kijavítottam, miután az első kísérletben egy tintásüveg millió darabra hullott a Saffitól alig öt méterre lévő kastély falán. Bár szerencse, hogy az első próbákat kint ejtettük meg, én elég dühös voltam a gondolattól, hogy akár meg is sebezhettem volna. Ezután én is sokkal óvatosabb lettem. Tegnap este utazott hozzám Atos a kapun keresztül először. A napló a varázslatomra kiszélesedett és Saffi átengedte rajta a madarat. Atos rendben megérkezett, mindössze öt másodperc alatt. A biztonságkedvéért ma magamnál tartottam, hogy megfigyeljem, ha lesz valamilyen tünete, de a madár egész nap remekül volt. Még egy alsós mardekáros macskáját is megkergette. És a most itt volt az ideje, hogy visszaküldjem.

- Itt vagy Saffron? – kérdezem, bár remélem, hogy nem felejtette el Atos érkezését. Megvárom a válaszát és folytatom. - Küldöm Atost. Készülj fel, hogy egész nap elég energikus volt, és tudod ilyenkor milyen - utalok a madár csipkedési szokásaira.
A tollat letéve Atoshoz lépek, aki rögtön a karomra száll. Visszafordulva elmormogom a varázsigét, mire a napló átalakul és egyik oldala kiszélesedve fehér örvényt alkot.
- Tudod mit kell tenned – suttogom az állatnak, aki erre megrázza tollait, majd egy levegővételnyi szünet után felperül, egyenesen bele a fehér átjáróba. Miközben nézem, hogyan gyorsul fel, majd lassul vissza az örvény, tudom hogy sikerrel járt. Irigykedve nézek utána. Ő megteheti, hogy ilyen egyszerűen lelép erről az átkozott helyről. Ő megteheti, és engem mégis mi tart vissza?  
Épp csak megfogalmazódik bennem a gondolat, de mintha lábaim önálló életet élnének, máris belelépek az örvénybe. Ennyit a mardekáros megfontoltságról.
Az utazás felkavaróbb, mint gondoltam. A fehér papírmassza körbe vesz, rám szorul, majd egy furcsa lüktetéssel, lassan leolvad a testemről. A kezeimet nézem és végig tapogatva a testem megnyugszom, hogy mindenem a helyén van. Csak ekkor jut az eszembe felnézni. Velem szemben három ledermedt, döbbent lány néz farkas szemet.
- Öhm, helló – emelem fel a kezem, és szerencsétlenül integetek.
Ezt jobban át kellett volna gondolnom.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Durmstrang

Kor : 18
Hivatás : Tanuló
Hozzászólások száma : 44

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Kedd Aug. 07, 2018 12:50 am

- Szerinted hogy néz ki?
- Biztosan jóképű!
- De nem lehet, hogy alacsonyabb nálam?
Nem lehet, hogy tökéletesen lényegtelen eszmefuttatásokra pazaroljátok a délutánt? Én ezzel a kérdéssel élnék, ha lehetne, azonban mint mindig, ezúttal is a bölcs hallgatás mellett döntök, miközben folytatom a Démonológia könyv tanulmányozását. Egyenlőre nem vagyok biztos benne, hogy megéri a fáradtságot, mégsem vethetem el a lehetőségét. Bár sokkal inkább hiszek a minél kevesebb, de hatékonyabb módszerek alkalmazásában, mint a széles skálán való, ugyanakkor alacsony hatékonysági fokkal ellátott megközelítésekben, nem akarok csukott szemmel járni, ha van rá esély, hogy rendelkezésemre állna ideálisabb módszer is.
Épp lapozásra emelem a kezemet, mikor mozgásra leszek figyelmes a szemem sarkából.
Nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen érzéseket vált majd ki belőlem egy élőlény - kiváltképp egy gülü szemű, undok madár -, mégis be kell valljam, aggódom Raoskért. Eddig Lyo és a kísérlet kedvéért tartottam magamnál a naplómat, változó lelkiismeretességgel, ma viszont egész nap kinyitva hever előttem, bárhol tartózkodok is. Ne meglepő hát, hogy amint újabb üzenet tűnik fel a papíron, oda kapom a fejemet.
Itt vagyok - írom villámgyorsan.
Ezek szerint nincs semmi baja. Ha a visszaérkezést sem sínyli meg, felőlem annyit csipkedhet, amennyit csak szeretne, nem állok az útjába.
Oké, a kijeletésem nagy valószínűséggel érvényét veszíti, amint feltűnik, de egész meggyőző volt, nem igaz?
Ahelyett, hogy válaszolnék Lyonak, bagolycsemegéért indulok és gondoskodom róla, hogy a lányok semmit se észleljenek a pillanatokon belül felbukkanó, tollas barátomból. Vagy legalábbis az érkezésének forrásából.
Arra már cseppet sem vagyok felkészülve, hogy nem egyedül jön.

Levegőt venni is elfelejtek, mikor Raosk nyomában Lyo bukkan fel a napló örvényében. Elvégre, ki más lenne? Ez ő! Lyo! Itt van!
Csak egy másodpercig habozok, ezalatt tekintetem felfedezi arcának minden egyes szegletét, végig barangol a testén és az azt borító öltözéken. Nem úgy, ahogy egy nő végigmér egy férfit, inkább mintha egy rejtvényt próbálnék megfejteni.
Afelől viszont kétségem sincs, hogy egyedül vagyok a látásmódommal, miután a lányokra pillantva döbbent, ámde csillogó tekintetek fogadnak.
A zsebembe túrok és egy kulcscsomót húzok elő, amiről gyakorlott mozdulattal leakasztok egyet, hogy odadobjam a lányok egyikének.
- 6 óráig szemezgethettek az elkobzott tárgyak közül, utána visszatér a szobájába a gondnok.
Így is lassan, nagyon lassan hátrálnak csak ki az ajtón, én pedig kénytelen vagyok visszafojtani a késztetést, hogy ismét Lyora nézzek, amíg kettesben nem maradunk.
Amint kattan a zár, odalépek hozzá; pillantásom ezúttal sokkal inkább tükröz aggodalmat, mint kíváncsiságot.
- Minden rendben van?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Mardekár

Kor : 19
Hivatás : diák
Hozzászólások száma : 24

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Kedd Aug. 07, 2018 6:50 am

Lyo & Saffi

[You must be registered and logged in to see this image.]

A rövid csendben, amit váratlan érkezésem okoz, van időm megfigyelni az arcokon végbemenő változásokat. A két hozzám közelebb eső lány arcán hamar felváltja a döbbenetet az az ismerős kifejezés, amivel a legtöbb hasonló korú ellenkező nemű illet. Izgatottan csillogó szemek és elismerő, már-már ravasz, számító mosoly. A harmadik lány arcán sokkal zárkózottabb kifejezést vélek felfedezni és emiatt egy pillanat alatt reménykedni kezdek. Amikor a hátul álló lány előveszi kulcscsomóját és egyet leakasztva a barátnőinek dobja, a remény bizonyossággá válik. Most rajtam a sor, hogy elismerő mosoly jelenjen meg arcomon.
Nem látom, hogy a lányok mikor mennek ki a szobából, kimennek-e egyáltalán. Nem is igazán érdekel. Tekintetem csak a mennyasszonyomat pásztázza, aki hamarosan közelebb lép hozzám és így feltűnik mennyivel kisebb nálam. Nem csak jó tíz centivel alacsonyabb, de olyan vékony, hogy félő, ha hozzáérnék, összetörném. Jobban végig akarok nézni rajta, de valami különös oknál fogva, nem látok mást csak az arcát. A gyönyörű és erős tekintetét, amik aggódva néznek engem. A csodaszép, alabástrom bőrét, ami bámulatosan selymesnek tűnik, és a vékony, csókolni való ajkait, amik szóra nyílnak.  
- Most már minden rendben – válaszolom kicsit kábán az élménytől. Nem készültem rá, nem terveztem el, de már érzem milyen jól döntöttem. Nem azért siettem a naplóval, mert annyira hajtott a bizonyítási kényszer. Hisz mélyen legbelül teljesen biztos voltam benne, hogy meg tudom csinálni segítség nélkül is. A sietségem egyértelműen azért volt, mert ezt a pillanatot hajtottam. Hogy végre láthassam azt, aki nap mint nap kihúz a melankóliából, és aki miatt még a Roxfort is sokkal elviselhetőbbé vált az utóbbi hónapokban. Szükségem volt rá, hogy tudjam igazi és ez csak most tudatosul bennem igazán. Azt hittem, ha találkozunk, elmúlik majd ez a szorító érzés a mellkasomról, de úgy tűnik csak erősebb lett. Most valamiért mégsem fáj annyira. Hiszen az okozója itt áll előttem, teljes valójában.
Ez a gondolat végre elég erős, hogy a jelenre fókuszáljak és arra, milyen illetlenül viselkedem. Észbe kapva megköszörülöm a torkom, és egyik kezemet a szívemre helyezve, mélyen meghajolok, miközben a másikat felé nyújtom, épp úgy ahogy a nagymúltú, aranyvérű családoknál szokás, ha tiszteletüket akarják kifejezni.
- Elnézést kérek a viselkedésemért. A nevem Lyonel Augustus Marchbanks - Ha elfogadja bemutatkozásom és kezet nyújt, óvatos és leheletnyi kézcsók után, mosolyogva egyenesedem ki. - Most már tényleg kijátszottuk a szüleinket - jegyzem meg, miközben arra gondolok, hogy megfosztottuk őket ettől az általuk olyan régen várt pillanattól. Biztos jelen akartak volna lenni, hogy dicsekedhessenek velünk és az egymás iránt tanúsított viselkedéssel, amit előtte jól belénk vertek volna.
- Megleptelek? – kérdezem és kíváncsian nézem, iszom magamba a mozdulatait, arcának kifejezéseit és tekintetének erejét. Fogalmam sincs mi ez az érzés, amitől most minden pillanat ilyen rejtett jelentőséggel bír, de ki akarom élvezni. Minden cseppjét.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Durmstrang

Kor : 18
Hivatás : Tanuló
Hozzászólások száma : 44

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Szer. Aug. 08, 2018 11:49 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]


Lyonel & Saffron



Most már? Ajkaimon kíváncsi, kissé tanácstalan benyomást keltő mosoly játszik, ahogy felvont szemöldökkel nézem őt; mintha arra várnék, hogy kifejtse, hogyan is értette az elszólását, ő azonban láthatóan teljesen máshol jár. Én sem szakítom félbe, pedig egyáltalán nem jellemző rám, hogy ilyen könnyen zavarba jöjjek. Épp akkor törném meg a varázst és kezdeményezném az ismételt bemutatkozást, mikor Lyonel észbe kap és megteszi helyettem az első lépést. Megkönnyebbülten nyújtom oda a kezemet.
- Saffron Hel Haugen. Örülök, hogy végre személyesen is láthatlak - felelem határozottan. Hangomból kicsendül valamiféle mohó kíváncsiság, amit még én is ritkán tapasztalok meg saját magamtól.
Megjegyzése hallatán ismét felfelé indul a szám sarka.
- Nos, hazudnék, ha azt mondanám, engem nem játszottál ki - vallom be szórakozottan, mindennemű neheztelést mellőzve. Sosem éreztem magamat kellemetlenül a kész helyzetektől, sőt, kifejezetten kedvemre valóak a meglepetések. Most sincs ez másképp. - Ugyanakkor tény, hogy kellemes meglepetést okoztál. Kérlek, nézd el nekem a rendetlenséget, nem számítottam vendégre. - Tulajdonképpen a szoba három részét tekintve kizárólag az enyémen honol rend a Démonológia könyvet és a naplót leszámítva, amik szögegyenesen, tökéletes párhuzamban fekszenek az egyébként üres asztalomon. - Foglalj helyet, ahol szimpatikus. - Ami a rendetlenségnél is inkább zavarba ejt, hogy egy széket leszámítva kizárólag a három ágy áll rendelkezésére, mint ülőalkalmatosság.
- Hozhatok valamit esetleg? - Nos, a hálókörletek nem tartoznak a vendégfogadásra alkalmas helyszínek közé és az is igénybe venne egy kis cselezést, hogy szerezzek valamit a konyháról (és eközben egyedül hagyjam őt egy olyan részlegen, ahol tilos fiúknak tartózkodnia, arról nem is beszélve, honnan jött), de nem lehetetlen.

[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Mardekár

Kor : 19
Hivatás : diák
Hozzászólások száma : 24

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Csüt. Aug. 09, 2018 9:58 pm

Lyo & Saffi

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nos, az említett rendetlenség valóban, meghökkentően nagy. Nálunk, a fiúk részlege sem épp a rendről híres, de ennyi elejtett limlomot sosem láttam még. A különböző kenceficék és néhol meglehetősen illetlen ruhadarabok hada, megválaszolja számomra miért is tiltott általában, hogy ilyen helyekre mi, férfiak is betegyük a lábunkat. Ennek ellenére én érdeklődve nézek végig az ágyakon, amikor észreveszem, hogy a három ágy közül végülis csak kettő néz ki rendetlenül. A különbség csak azért nem tűnt fel, mert egy rózsaszín ruhadarab, bizonyára véletlenül, de jutott a harmadik ágyra is.  
- Ez a te ágyad – jelentem ki habozás nélkül, miközben az ágyhoz tartozó asztalhoz lépek. - Vagy tévednék? – kérdezem lepillantva rá, de hangomból süt a szkepticizmus, amit ha abból nem is, de pimasz félmosolyomból biztosan leszűr majd. - Köszönöm, nem kérek semmit – válaszolom kérdésére. - Szóval neked mindenhez van kulcsod? – kérdezem könnyed, csevegő hangon, miközben leülök az asztal előtt álló székre.

A következő pillanatban kezemben ott a könyv, ami a már bezárult napló mellett foglalt helyet. Belelapozok, és összevont szemmel kezdem olvasni a sorokat. Tisztán látszik rajta, hogy iskolai példányról van szó és bár tartalmaz rítusokat, fordító varázslattal látták el és néhány helyen, direkt félrefordítást tettek rá. Bár ezt elég nehéz felismerni, megtörni még nehezebb. Vajon mi dolga Saffronnak ezzel a könyvvel?
- Könnyed délutáni olvasmány? - kérdezem becsukva a könyvet. - Tudok ajánlani jobbat, ha érdekel a démonológia elmélete - mondom, és bár hangom játékos, én már nem vagyok ilyen jó hangulatban. Eldöntöttem, hogy ha vissza is adom neki ezt a könyvet, az már nem lesz ugyanolyan. Rajta áll, hogy teljesen olvashatatlanná teszem, vagy segítek neki. Néha elfelejtem mennyire fiatalok még azok a gyerekek, akik velem egy évfolyamra járnak és sajnos ez alól Saffron sem kivétel. Bár máshogy ismertem meg, nem szabad, hogy érzelmeim meggátoljanak abban, hogy megvédjem. Mert igen, tudom, hogy csak most találkoztunk és sokkal óvatosabbnak kellene lennem, hogy legalább megkedveljen, de ez a könyv… nem bírom visszafogni magam. Meg kell védenem őt, akár önmagától is, ha valami ostobaságot készül elkövetni. - Mire szeretnéd ezt használni? - kérdezem komoly hangon. Türelmesen várom válaszát és csak remélni merem, hogy valami nagyon logikus és érthető választ fogok kapni.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Durmstrang

Kor : 18
Hivatás : Tanuló
Hozzászólások száma : 44

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Szomb. Aug. 11, 2018 3:06 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]


Lyonel & Saffron



Ajkaim féloldalas mosolyra húzódnak, ahogy megrázom a fejemet.
- Nem, nem tévedsz. - Ezúttal a pálcámat húzom elő a zsebemből a kulcscsomó helyett, hogy eltüntessem az ágyamra tévedt, kósza ruhadarabot (hozzáérni nem mernék). Az én térfelem tabu. Más esetben talán észre sem vettem volna, hogy megszegték ezt az íratlan szabályt, most viszont, hogy akaratlanul is felmérem, mit lát Lyo, nagyon is zavar. Nem elég, hogy úgy szórnak körbe a kuplerájukkal, mint a démonokat sóval, már terjesztik is a káoszukat.
- Az igazgatónő irodájához nincs - válaszolom szórakozottan.
Viccen kívül rengeteg ajtóhoz nincs még kulcsom a kastélyban. Valahová felesleges lenne, valahová nem lenne elegendő, máshová pedig egyszerűen csak nem lenne kifizetődő bejuttatnom magamat a sok macera miatt. Néhány ajtó olyan bűbájjal van ellátva, hogy, bár minden zokszó nélkül beenged, kifelé nemes egyszerűséggel eltűnik az illetéktelen behatolók elől és csak a megfelelő varázslattal lehet előhívni. Hogy miért van mégis ilyen sok? A gyűjteményem néhány kulcsa például Irminsulba való, de vannak ennél különlegesebb darabok is...
Hát, mindenkinek van valami bogaras szokása, viszont nem mindenkinek jut egy minden ujjára. Nekem kettő is akad.
Mivel Lyo az asztalnál foglalt helyet, én a saját ágyamra telepszem le, a szokásosnál is feszesebb vigyázzban ülve.
Bár ez az első alkalom, hogy találkozunk, nem kerüli el a figyelmemet az arckifejezésén végbemenő változás. Furcsa is lenne, tekintve, hogy minden egyes mozzanatát figyelemmel kísérem. Biztos az előzetes beszélgetésünk miatt, de olyan érzésem van, mintha régebbről ismernénk egymást. Már közel sem vagyok olyan zavarban, mint az első másodpercekben, sőt, valamiféle megszokottságból eredő nyugalom telepszik rám a jelenlététől, pedig továbbra is alig tudom elhinni, hogy valóban itt van velem.
- Egyenlőre nem vagyok biztos benne, hogy bármire is használni szeretném - válaszolom elkomolyodva. - A lehetőségeimet latolgatom. Ha tényleg tudsz ajánlani jobbat, szívesen átnyálaznám azt is. - Finoman szólva nem úgy tűnik, mintha helyeselné az érdeklődésemet (amit egyébként maximálisan meg tudok érteni), de ha ennek ellenére is segítene, nem fogok panaszkodni.

[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Mardekár

Kor : 19
Hivatás : diák
Hozzászólások száma : 24

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Szomb. Aug. 11, 2018 8:52 pm

Lyo & Saffi

[You must be registered and logged in to see this image.]

A válaszán töprengve nézek le újra a könyvre. Lehetőségek? Ebben a könyvben?
- Ha valaki a lehetőségein gondolkodik, akkor nagy valószínűséggel egy problémával néz szembe, amire megoldást keres – gondolkodom hangosan és az utolsó szóra felnézek Saffronra. - Persze az is lehet, hogy csak szeretnéd feszegetni a határaidat – Adok egy másik alternatívát kapaszkodónak, amikor megérzem a növekvő feszültséget a szobában. Nehéz dolog a bizalom, tudom jól. És annak ellenére, hogy papíron ő a mennyasszonyom, emiatt még nem fog megbízni bennem. Mindenesetre nem akarom sokáig forszírozni a témát, csak annyira, hogy tudjam segíthetek-e. - Szívesen kölcsönadom a könyvet, de abban nem lelsz gyakorlati útmutatóra  és jobb ha tudod, ebben a könyvben is hamisak az információk, amiket látsz. Ha úgy gondolod, hogy ez lehet a megoldás, szívesen segítek neked – fejezem be mondandómat, de a könyvet az asztal helyett az ölembe ejtem.
Hátradőlök a székben és összekulcsolt kezekkel még egyszer körbe nézek a szobában.  
- Szép ez a szoba egyébként – nyomom meg kicsit az utolsó szót és komolyan is gondolom. A falakon lévő tapéta, az ágyak és a bútorok szép kidolgozottsága, könnyed eleganciával díszítik a szobát. Nem túlzó vagy hivalkodó, de nem is olyan puritán, mint ahogy némelyek elképzelik a Durmstrangot. Tekintetem az ablakra téved és döbbenten ülök fel. - Itt már esik a hó? – kérdezem, nyíltan kimutatva elképedésemet. Igaz, hogy már novemberben járunk, de azért ez mégis meglepő a számomra. Ennyire északon lennénk? Milyen távolságot hidaltam át azzal a naplóval? Tekintetem a bűnös tárgyra szegezem, mintha az most azonnal elárulhatná a pontos távolságot.  
A további szugerálás helyett azonban újra Saffronra nézek. Eddig kicsit próbáltam elvonatkoztatni tőle, hogy alig egy kartávolságra van tőlem, de most újra fejbekólint a felismerés és ettől valamiért kellemetlenül melegem lesz.
- Szóval az igazgatóhoz miért nincs kulcsod? Mármint ő a nagynénéd, nem? Biztosan szívesen adna neked, ha kérnél - terelem el a témát és közben próbálom visszafogni a kezeimet, nehogy előre lendüljenek és áthidalják ezt a távolságot. El kell terelnem a gondolataimat.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Durmstrang

Kor : 18
Hivatás : Tanuló
Hozzászólások száma : 44

TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   Csüt. Aug. 30, 2018 6:04 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]


Lyonel & Saffron



A szemébe nézve hallgatok pár másodpercig, mielőtt megszólalnék.
- Valóban szeretem, de ez most nem erről szól. - Én lennék a legboldogabb, ha pusztán a kíváncsiság vagy a bizonyítási vágy hajtana. Ha mindez nem lenne más, mint egy újabb, kissé felelőtlen kísérlet arra, hány rekordot vagyok képes megdönteni az eszemmel és a szorgalmammal... vagy a többiek segítségével. - Olyan problémát kell elhárítanom, ami megköveteli, hogy számba vegyek minden lehetséges segédeszközt, így pedig a démonokkal való szövetkezést is. - Vagy Lyo közreműködését. Újfent némaságba burkolózok az ajánlata hallatán, tekintetem pedig kutatón fut végig a vonásain. Mi lenne veszélyesebb vajon, ha kihagynám, vagy ha bevenném őt? - Ha úgy gondolom - nyomok meg minden egyes szót -, lehet, hogy szavadon foglak majd. Először szeretném átrágni magamat a könyveken. (...) Bárhogy is lesz, köszönöm, Lyo.
Nagyon jó opciót kell találnom ahhoz, hogy ilyesmire adjam a fejemet, és biztosan rengeteg kutatómunka áll még előttem, mielőtt rábukkannék, vagy épp ellenkezőleg: elvetném a lehetőséget.
- Ugyanebből a példányból tanultunk évekkel ezelőtt, hogy lehet, hogy hamisak az információk? - mondom ki hangosan is a kérdést, ami felötlött bennem, miközben végigfuttatom az ujjaim az említett könyvön, homlokom pedig kétkedő ráncokba szalad. Nem akarom megkérdőjelezni Lyot, de... de. Nem ésszerű, amit állít. Egyébként is észre kellett volna, hogy vegyem, elég sok oldalt átnyálaztam már. Őszintén szólva hallani sem akarok arról, hogy esetleg hiába, és teletömtem az agyam téves információkkal.
A döbbenete hamar mosolyt csal az arcomra, ám válasz nélkül hagyom az észrevételét. Helyette tenyereimmel kényelmesen megtámaszkodok a paplanon hátam mögött, szigorúan olyan kis szögben, hogy véletlenül se hasson félreérthetőnek a testtartásom.
- Tiszteletből. - Amire használnám azt a kulcsot, annak köze sem lenne a szándékhoz, amiért eredetileg megkapnám. Inkább nehezebben vagy sehogy sem jutok hozzá egy információhoz, mintsem a saját nagynéném irattárából kutassam ki. Arról nem is beszélve, hogy az ő védelmi varázslatainak feloldásához mernék a legutoljára hozzálátni. Talán egyszer, csak úgy a kihívás kedvéért még nekifutok. Érdekel, mennyi erőfeszítésembe és időmbe kerülne, és biztosan rengeteget tanulnék a tapasztalatból is. Addig viszont - amíg nem áll fenn élet-halál helyzet - nem vetemedek ilyesmire.
- Nyissak ablakot? Mintha kicsit kipirultál volna - csúszik ki a számon a szemtelenség.

[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Saffi & Lyo ~ Első látásra   

Vissza az elejére Go down
 
Saffi & Lyo ~ Első látásra
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Bárpult az első helyiségben
» Nolah & Ashley // Első típusú találkozás.
» Az első igazi randi - Flora & Leo
» Cedar első tetkója

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Átváltozástan :: Skandinávia :: Durmstrang-
Ugrás: