Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» Dzsinn
by Aubert Richelieu Today at 10:16 pm

» Százfűléfőzet
by Aubert Richelieu Today at 10:07 pm

» Aubert & Zurie
by Zurie Chapelle Today at 9:24 pm

» Aubert Richelieu
by Voldemort Today at 7:25 pm

» Fogadj el!
by Aubert Richelieu Today at 6:46 pm

» Zurie & Mayra
by Zurie Chapelle Today at 6:44 pm

» Kay & Gust
by Sigrid M. Forsberg Today at 2:58 pm

» szabad egy táncra?
by Pandora Nixon Kedd Nov. 13, 2018 9:04 pm

» Imogen & Edgar
by Imogen Bones Kedd Nov. 13, 2018 2:21 pm

» Mathys & Zurie
by Mathys Garçon Hétf. Nov. 12, 2018 9:47 pm

Statisztika
DIÁK (18)
Griffendél 2
Hollóhát 2
Hugrabug 1
Mardekár 6
Beauxbatons 5
Durmstrang 2
FELNŐTT (16)
A falka 0
Civil 8
Halálfaló 4
Minisztériumi dolgozó 1
Rendtag 3
Nemek
17
17
Aktív User 14

Share | 
 

 Zurie & Mathys | Mathys & Mayra

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:06 pm

- Lehet - duruzsolom ismét közelebb hajolva hozzá, hogy apró csókot leheljek az állkapcsa mögötti részre. - Minden esetre elég jó lett a végeredmény, nem?
Felkuncogok, mikor kiforgatja a szavaimat.
- Ilyen öregnek érzed magad? - megyek bele a játszmába. Otthonosan püfölgetem meg a párnáját, mintha régi cimbik lennénk, majd miután megbizonyosodtam afelől, hogy kifogástalan Mathys kényelme, magam is elhelyezkedem, a távolabb eső combomat szinte ráhajítva a lábaira. Túl könnyű ahhoz, hogy finomkodjak.
- Ez nem igaz - emelem magasba a szabad mutatóujjam. Isten ments, hogy a villát tartó kezemtől fosszam meg. - Egyáltalán nem lényegtelen információ, és sokkal érdekesebb, mint bármi, ami történelem.
Más kérdés, hogy már közel sem érzem akkora szükségét a különóráknak, mint korábban. Hozzászoktam, hogy tömérdek unalmas és haszontalan dolgot kell a fejembe vésnem, miért pont a Mágiatörténet jelentene továbbra is kihívást?
- Mint mindig - pillantok rá jelentőségteljesen, apró mosollyal a szám szegletében, majd hirtelen ötlettől vezérelve felé kormányozom a következő falatomat. - Ennek más az ízesítése - magyarázom, mintha ez lenne az egyetlen oka. Mintha nem szándékosan rajonganám körbe.
- Nem is mondtam, hogy meglátogatlak - szólalok meg némi csendet követően.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:08 pm


Chapelle

Lehunyom a szemem, amíg a puha ajkai a bőrömet érintik, de hamar elrontja a varázst. Ennyi?
- Elég jó? Csak elég jó? - Nem akartam ám húzni az időt, most mégis megragadom a tarkóját, és kérdőn vonom fel a szemöldököm. Megmondhatja, ha elégedetlen, sőt, el is várom, de biztosan vissza fog még emlékezni erre a pillanatra, ha panaszkodni mer.
- Vigyázz a szádra - rándul meg az ajkam szórakozottan. - Mindenkinek kell egy perc pihenő. - Nem varázsszóra indul a buli, és még ha a kedvem töretlen is, szükségem van egy kis regenerálódásra... Kortól teljesen függetlenül.
- Ne legyél türelmetlen, elrontja a mókát - jegyzem meg, de közben azon gondolkozom, hogy igazából nagykorú, még ha egyidős is az öcsémmel... No meg persze, járt is az öcsémmel. Még ha Noel nem is szerez erről tudomást, magamban valahogy el kell rendezni ezt az ügyet.
Szórakoztat a komolykodása, mintha tényleg lenne értelme a szavainak.
- A lelkembe tiporsz - vágom rá drámaian. - Furcsa dolgok érdekelnek téged. - Habár sok mindent tudok róla, az információim nagy része inkább tényszerű, mint személyes. Na jó, kivéve a rajongását az elemi mágiákért, meg a megfelelési kényszerét az aranyvérű barátai előtt. Én megtippelni sem tudnám, mi a kedvenc étele.
Persze, férfiakban rettenetes az ízlése és ezt fel is tudnám hozni, mint érvet a mindig jó döntései ellen, azonban túl gyorsan fogja be a számat, a gondolataim pedig máris kitérnek.
- A te ízedre vagyok már kíváncsi - mondom rezzenéstelen arccal, mielőtt elfogadnám a falatot. Finom, akárcsak a többi, és bár a gyomrom repes neki, egyelőre az az egyetlen részem, ami felhőtlenül örülni tud.
Hogyan kívánhatom még mindig ugyanolyan élesen? Egy titkos, halk részem azt gondolta, elég lesz egyszer csillapítanom az étvágyamat belőle, és gyorsan véget is vethetünk az el sem kezdődött valaminek - azonban már most látom, hogy ezt nem úszom meg ilyen egyszerűen.
- Nem is hívtalak vonom meg a vállam. - De tudtam, hogy nem hagynál ki egy ilyen alkalmat. Vagy legalábbis reméltem. - Pillanatok rá két falat között. Nem tudom, eljön-e az a pillanat, amikor már túl sok lesz a kimondatlan gondolat, egyelőre viszont jól boldogulunk. - Bár igaz, azt hittem, csak estére engednek el, szóval végül sikerült meglepned. - Ezúttal én irányítom felé a villám, miközben beszélek, de ehhez nem fűzök megjegyzést.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:09 pm

A nyaka köré emelem a karjaimat, úgy állom a tekintetét.
- Csodálatos. Fantasztikus. Felejthetetlen - javítom ki magamat elmosolyodva. Nem hittem, hogy egy ilyen menet után még ügyelnem kell majd a megfogalmazásomra. Vagy egy egyszerű takaró alá való invitálásnál. Hogyan lyukadtunk ki ahhoz, hogy elrontom a mókát? Hitetlenkedve csóválom a fejemet, egyébként már válaszra sem méltatom a megjegyzését.
- Azzal, hogy több érdeklődést mutatok irántad, mint a tantárgyad felé? - vigyorodom el, majd elhalkulva teszem hozzá: - Tényleg furcsa dolgok érdekelnek. - Ha azt hitte, kevésbé leszek szemtelen egy kis nevelés után, csalódnia kell.
- Ne legyél türelmetlen - ismétlem a szavait ugyanolyan komolysággal, miközben bal kezem az arcát cirógatja. Létezik, hogy valaki szexin egyen? Talán csak az iménti válasza teszi, de… Harr.
- Igazából csak ellógtam - vetem oda, majd gyorsan bekapom a felém nyújtott falatot, mielőtt még meggondolná magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:11 pm


Chapelle

Kiszélesedik a vigyorom.
- Legalább - hajolok elégedetten az ajkaihoz. Ha nem hallgathatom ki, a barátnőinek hogyan adja elő a tapasztalatát (amit remélem, nem fog megtenni), legalább nekem szépeket mondjon. Ennyire nekem is szükségem van. - Örülök, hogy azt nem mondtad, hogy megismételhetetlen. - Lassan húzódom el, mintha csak ígéretet tennék.
- Könnyebb dolgod lenne, ha az érdekelne jobban. - Nem lesz bűntudatom semmiért, amit eddig tettem vagy még tenni készülök, de ez akkor is tény. - Szeretnél még valami teljesen feleslegeset tudni? - Ha már olyan luxus körülmények közé került, hogy a kedvenc tanára ilyen elérhető közelségben van, megkérdezhetem, mi érdekli.
Nem is ismer.
Persze, ez is az imidzsem része, szóval nem tör össze a felismerés, meg az sem, ha nem is akar.
A tenyerébe fordítom az arcom, de nem ígérem meg, hogy nyugodt maradok. Csókot lehelek a csuklójára, mielőtt visszahúzhatná a kezét.
- Tessék? - Pillantok fel és azonnal összeveszik bennem Mathys és Garçon prof. Szeretném kinevetni, amiért újra megtette és szeretném számonkérni rajta, mégis hogy mert ide szökni. - Most nem viszlek vissza - vonom fel a szemöldököm, hátha másra számított.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:11 pm

Megkönnyebbülten csókolom vissza - úgy hiányoztak az ajkai -, apró puszikkal búcsúzva a szájától, mielőtt elhúzódna, a karjaimat viszont képtelen vagyok a helyükre parancsolni, inkább közelebb bújok, hogy szorosan átölelhessem.
- Nem szeretnéd, ha azt mondanám? - kérdezem halkan, átható pillantást vetve rá, amint végre eleresztem. Talán beszélnünk kéne erről. Talán egyszerűbb lenne nemes egyszerűséggel megkerülni a témát. Egy biztos: nem fogok hadakozni, ha az utóbbi mellett dönt, sosem tartoztak az erősségeim közé a komoly beszélgetések, ezt az egyenes szakításaim száma is alátámasztja… egy. Egy, mint egyes. Jer az első, akinek nyíltan jeleztem a szándékomat ahelyett, hogy kerülni kezdtem volna és kínosan hosszú idő elteltével rájött volna, hogy a kapcsolatunk véget ért, és vele sem ment valami zökkenőmentesen a dolog.
- Ha azokra a  számodra “felesleges” dolgokra gondolsz, amik veled kapcsolatosak, mindent szeretnék tudni.
Mivel feltehetőleg csak húzni fogja a száját a rendkívül konkrét igényeimre, rövid gondolkozás után előhozakodom valamivel.
- Mi a legjobb emléked?
Személyesebb is lehetett volna.
Elvigyorodok, mikor minden további nélkül beveszi az ugratásom.
- Csak vicceltem. Szabályosan tartózkodom itt. - Hacsak a gyógyítók módszeres idegesítése nem sorolható az elkövethető bűnök közé.
Elégedetten kapok be egy újabb falatot, külön gondot fordítva rá, hogy egyetlen szemecske se maradjon a villámon, ami szégyentelen nyalakodást von maga után. Szeretek enni - bűn? Sasha mellett jelentősen kevesebb ételhez jutottam, van mit bepótolnom. Itt-ott meg is látszik rajtam az étrendváltozás. Semmi felesleg vagy narancsbőr, elvégre folytonos edzésben voltam, a gyengélkedőn pedig nem igen osztogatják a finomabbnál finomabb kajákat; úgy fogalmaznék, egészen emberi formám lett. Van, miből izom legyen.
- Van valami titkos hobbid? - jut eszembe újabb kérdés.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:14 pm


Chapelle

Nem tudom, miért ez a mániájuk, mondok valamit, és mintha nem értenék, visszakérdeznek ugyanarra. Vagy az "örülök" nem volt elég meggyőző?
- Nem. Hazugság lenne - válaszolom egyszerűen inkább, és hosszú csókban részesítem. Egy szex nem szex; nem is gondolhatta komolyan, hogy ennyiért kockáztattam volna az életem egy akárcsak olyan jelentéktelen részét, mint az állásom vagy az öcsém megbecsülése.
- Mindent? - kérdezek vissza szkeptikusan. Azt azért nem várhatja, hogy mesedélutánba torkollik a közös időnk, így pedig egyébként is lehetetlen lenne belekezdenem. Az én rövid történetem is hosszú körítést igényelne, és nos, azokért sosem repes igazán. Hiába mondja, hogy érdekli.
Nehezebbet nem is találhatott volna, de értékelem, hogy legalább normális kérdéssel próbálkozik.
- Nincs... Nem igazán tudnék egyet választani. Talán ez. - Szabad kezem egy kicsit lejjebb húzza róla a takarót, majd mutatóujjam a lila folton simítom végig. - De az is igazi élmény volt, amikor a húgaim beszélni kezdtek és folyamatosan kijavíthattam a hibáikat. - Szórakozottan elmosolyodom, ahogy felidézem, milyen idegesítő gyerek is voltam. Szeretem, ha igazam van, na. Minden apró sikernek örülök, ez nem változott meg. - Na jó, a legjobb talán egy napfelkelte volt a kikötőben, amiről már beszéltem. Perros-Guirec. - Éppen jó volt minden, egy friss meló megszerzését ünnepeltem meg az este, és bár ott sem maradtam sokáig... Igazából sok boldog emlékem van, de egyik sem fenékig tejfel, valami nagyon is valóságos elrontja őket.
Az ő esetében egyből több ilyen tényezőt is fel tudnék sorolni.
- Teljesen szabályosan - bólintok kissé gúnyosan, de nem teszek megjegyzést magam ellen, a végén még könyörögnöm kellene, hogy a fenekén maradjon.
Főleg, hogy akaratlanul is tovább hergel, és nem engedhetem meg, hogy ezután büntetlenül sétáljon el.
A hobbis kérdésén muszáj elgondolkoznom. Szeretek olvasni, de ezt a hülye is látja rajtam, mégiscsak csupa lexikális alapra épül a tantárgyam is.
Titkos hobbi...
- Firkálgattam még a suli alatt. Főleg órán. Többnyire jegyzetelés helyett. - Mintadiák voltam, hé! - De nem voltam valami tehetséges, már évek óta nem is láttam ceruzát. - Megvonom a vállam. Ha nincs tehetség, nincs jövő és nincs karrier, engem pedig jobban érdekelt, hogy jól szituált helyzetbe kerüljek, mint hogy egyáltalán élvezzem, amit csinálok.
- Te mivel töltöd azt a kevés szabadidőd, amit hagyok? - Büszkeség? Lehet, hogy büszke vagyok rá, amiért ennyire lefoglalom, hiába kér haladékot, minden késést is felszámítok... De legalább van haszna. Morel már egy felkészültebb Chapelle-lel tud dolgozni.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:15 pm

Alig tudom leplezni a boldog mosolyomat a válasza hallatán. Bár mindennél jobban igyekeztem elhessegetni az aggodalmaimat, most már bevallhatom: korántsem voltam olyan biztos benne, hogy nem ez lesz az utolsó alkalom. Túlságosan is kiszámíthatatlan ahhoz, hogy egy perc nyugtom is legyen kettőnkkel kapcsolatban. A csókja egészen más, a csillagokat is lehazudja nekem az égről, én pedig mindent elhiszek neki.
- Ezt csak azért mondod, hogy legyen okod hozzáérni - gyanúsítom meg. Nem mintha bánnám… - Más nem sorolható ide? - simítom meg a kézfejét. Ha annyira mutogatni akar, lenne pár tippem, mit kezdhet az ujjaival.
Elgondolkozva pillantok rá. Egyik emlék sem hangzik igazán nagy számnak.
- Ezt kihívásnak tekintem - jelentem ki teljes komolysággal. Az nem létezhet, hogy egy egyedül töltött napfelkelte legyen a legszebb emléke.
- Ó - tűnik el a mosoly a számról. Ez az aprócska részlet valahogy elkerülte a figyelmemet. - Nos, majdnem.
Szemeimben kíváncsi fény csillan, mikor említést tesz a “firkálgatásáról”. Egyáltalán nem ilyen válaszra számítottam.
- És nincsenek meg? - kérdezem mohón, ahogy tekintetem körbevándorol a szobán. - Miket firkálgattál?
Mathys, mint művészlélek - ezt még meg kell emésztenem.
- Csak kviddiccsel - vonok vállat. - Nem jut időm másra. - Jert leszámítva, ezt viszont egyértelműen nem teszem hozzá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:18 pm


Chapelle

- Ezt sosem fogod megtudni - pimaszkodom vele ahelyett, hogy vitába szállnék.
- Hmm - gondolkozom el, és egy kicsit még lejjebb húzom a zavaró ágyneműt, hogy bekukucskálhassak alá. Nem mintha nem emlékeznék tökéletesen... Alapvetően is bosszúálló típus vagyok, ez pedig túl jó lehetőség arra, hogy megtoroljam az "elég jó"-t. Nem felejtem ám el, Chapelle. - Szereztem pár jó emléket, de ez volt a legjobb. - Finoman megsimogatom a bal mellét és azonnal sajnálni kezdem a jobbat, amiért kihagyom a buliból. Nincs okom rá, hogy visszafogjam magam, ha már kigondoltam, mindössze arra vigyázok, hogy az ételt ne borítsam ki, ahogy kissé lejjebb csúszom és fejem a mellkasára bújtatom. Gondolhattam volna erre korábban is, szegény kis kedves, peckes, magányosnak is jár egy maradandó csók.
És majd ha eltűnik, újragyártom. Nem is lenne baj, ha meglátnák véletlenül, legalább mindenkinek nyilvánvaló volna, hogy szemüket levenni kell róla.
Nem időzöm sokáig, két finom puszi között szívom csak meg a puha bőrét. Itt egyébként is olyan könnyű nyomot hagyni...
- Most még jobb - jelentem be, ahogy őt is megsimogatom még és visszatornázom magam rendes ülő helyzetbe.
Kell egy pillanat, amíg felidézem, miről is beszéltünk, de utána zavartalanul folytatom a társalgást.
- Mármint micsodát? - Nem értem, milyen kihívást találhat a boldog emlékeim között. Mind más, máshogyan boldog, nyilván okkal soroltam fel éppen ezeket. Még ha ez az ok az is, hogy nem jutott eszembe más.
Nem tetszik, hogy eltűnik a mosolya. Szabad kezem az arcára simítom, és egy kicsit biccentem felfelé a fejét.
- Végül is, én megengedtem, pedig... - Felsóhajtok. Nem szeretném megadni neki azt az örömöt, hogy bevallom, túlságosan is szigorú vagyok velük, és egyáltalán nem is próbálok meg a kedvükre tenni.
Szenvedő képet vágok, amikor ráharap a témára. Miért ilyen érdekes ez? Miért árultam el egyáltalán?
- Otthon talán, de nem cibálom őket mindenfelé magammal. - Igazából megeshet, hogy valamelyik doboz mélyén van egy régi füzet, de mivel nem szokásom kipakolni és berendezkedni, nem mernék erre fogadni. Egyébként sem akarom megmutatni neki. Teljesen felesleges.
Miért engedtem meg egyáltalán, hogy kérdéseket tegyen fel.
- Általában az anyaghoz volt köze... Amiről éppen beszélt a tanár. - Megvonom a vállam. Nem is gondolkoztam sosem ezen, csak lefoglaltam magam, miközben figyeltem. Vagy ha éppen nem.
- Sosem gondoltam volna, hogy érdekel téged a kviddics. Honnan jött az ihlet, hogy az utolsó évben mégis megpróbáld? - Mivel idén vették fel a csapatba (mint azt volt szíved az orrom alá dörgölni), és a kényes megjelenése egyébként sem passzol nekem a kviddicshez, teljesen jogosnak érzem a kérdést.
Azzal, természetesen, hogy másra nincs is ideje, egyáltalán nem foglalkozom. Tanulnia kell most, ez a legfontosabb.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:18 pm

- Máris tudom - ellenkezek magabiztosan.
Azon tűnődöm, vajon hízelgésnek kéne-e betudnom az általa színpompássá tett mellem iránti rajongását vagy inkább sértésnek, hiszen rengeteg más - jobb - emlékezetes pillanatot szereztünk egymásnak az elmúlt egy órában. Vagy több volt? Nem néztem az időt, pedig most feltámadt bennem a kíváncsiság azt illetően, meddig bírhatta szigorral a beígért büntetőmunkát.
Mély levegőt veszek, ahogy ezúttal a másik mellemre talál rá. Teljes mértékben egyetértek vele: fő az alaposság, egyetlen gondom akad csupán, hogy egészen másfajta éhség üti fel bennem a fejét.
Elmúlt valaha?
Bárhogy is, ezt még megbosszulom.
- Muszáj lesz boldogabb emléket szereznem neked egy naplementénél. Vagy legalábbis tartalmasabbat - teszem hozzá, hisz bár önmagában egy naplemente kissé kevés, kettesben eltöltve lényegesen különb jelleget kaphat. Igazán romantikus lenne.
- Pedig? - kérdezem elvigyorodva. Gyerünk, Mathys, valld csak be!
- Mutathatnál párat. - Igazából így kellett volna a szobájába csalnia. “Gyere, nézd meg a rajzaimat!” Nem mintha komoly erőfeszítésbe került volna.
Elpirulva sütöm le a szemeimet, mikor rákérdez a kviddicsre.
- Csak úgy. - Teletömöm a számat, mielőtt tovább kérdezne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:21 pm


Chapelle

- Mi vagy te, gondolatolvasó? - kérdezem kihívóan, ha már ilyen nagy szája van egy ilyen kicsi lánynak. Óvatosabbnak kellene lennie...
Habár ez a helyzet is élvezetes, egy kicsit hiányzik, amikor megszeppent tőlem. JA, hogy olyan sosem volt?
Soha nem is kapom meg, igaz?
Senki sem fogja kérni, inkább csak elveszem. Ehhez nem kell az együttműködése, csak hogy hagyjon nyugodtan egy pillanatra, és igen, hogy utána így nézzen rám. Nehéz nem folytatni azonnal, amit félbehagytunk, de én vagyok az, aki mindig türelemre inti.
- Felkelte, Chapelle. És egyáltalán nem muszáj, ez megint a te saját furcsa és megmagyarázhatatlan belső késztetésed. - Ötletem sincs, hogyan tudna eleget tenni a saját maga által állított kihívásnak, de nyilvánvalóan nem fogom megakadályozni benne, amíg örömömre szolgál és nem túl vakmerő.
- Pedig ez nem jellemző - zárom rövidre a témát. Nem fog csőben húzni! Jó tanár vagyok, nincs min változtatnom. Vele sem. Ennél legalábbis nem többet.
- Arra gondoltam, Morel nyugodtan viheti tovább a korrepetálásodat, ha nincs kifogása. - Lehetne abból gondja, végülis, ha Mayra neheztelne rá a kis kviddicses akciója miatt, és most kissé cifrán, de az ő véleményét is megkérdezem.
Azért ne várjon tőlem túl sokat.
- Nem olyan jók. - Tényleg nem. És egyébként is... Miért érdekli ez egyáltalán?
A pirulás már önmagában felkelti a kíváncsiságom, hát még, hogy a pillantásom sem tudja tartani. Végighúzom az ujjam az álla alatt, kissé felbiccentve azt, de nem tartom olyan makacsul, mint szokásom.
- Ez érdekesnek hangzik.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:23 pm

- Igen - vágom rá gondolkozás nélkül. - Épp ezért… - kezdem el csókolgatni a nyakát - támadnak ilyen jó ötleteim. - Ajkaim lefelé araszolnak a mellkasán, és meg sem állnak a nadrágjának szegéjéig, majd minden átmenetet mellőzve kiegyenesedek. - Kár, hogy felöltöztél.
Ha-ha-ha-haaa!
A boldog emlékeket illetően is akadnak tippjeim, ha furcsa, ha nem.
- Lehet. - De én szeretném. Nehezen is beszélne le róla, ha már egyszer a fejembe vettem.
- Van bakancslistád? Akár csak fejben? - Kifogyhatatlan vagyok, ha kérdésekről van szó, megszokhatta már. - Van valami, amit sohasem csináltál még, pedig vágysz rá?
Ezek közül egy tételt alighanem kihúzhatott a listájáról a mai nap folyamán.
- Miért? - kérdezek vissza megütközve. Egyáltalán hogy kapcsolódik egymáshoz a két dolog? Nem tudom követni!
Akaratlanul is rápillantok, mikor az állam alá emeli az ujjait. Mégis mit gondolna rólam, ha bevallanám, hogy Jer volt az egyetlen indok a kviddics mellett? Javítana vagy rontana a helyzeten, ha tudná, hogy ennek ellenére folytatni szándékozom?
- Nem az - válaszolom, miután lenyeltem a falatot. - Természetes, hogy az embernek időnként változik az érdeklődése. Szeretek új dolgokat kipróbálni - teszem hozzá jelentőségteljesen, ahogy végigsimítok a combja belső felén. - Te nem?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:25 pm


Chapelle

Kinevetem, de a hangom gyorsan elfúl, ahogy ajkai lefelé indulnak. Valóban gondolatolvasó lenne? Nem szakítom félbe, sőt, kezdek izgatott lenni. Ujjaim a most már egészen kócos tincsek közé fúrom, nagyon is biztatva a folytatásra... És biztosan fájón húzom meg a fürtöket, amikor hirtelen gondolja meg magát. Bosszús mordulással takarom be magam.
- Ezt biztosan nem a fejemből olvastad ki. - Kár, kár, most már kár minden. Szemtelenkednie is kár, pedig ennyire nem is voltam aljas. Direkt provokál.
- Furcsa, hogy ismered ezt a kifejezést... - Máguskörökben nem megszokottak az ilyen mugli dolgok, és most csak úgy kicsúszik a megjegyzés. Ami érdekes, hogy inkább elismerés hangzik belőle, mint döbbenet. Ezúttal nem próbálom ennyivel elkerülni a válaszadást.
- Nincs. Szeretem a hirtelen ötleteket, még ha ez nem is látszik. - Sokkal megfontoltabb tanár vagyok, mint amilyen ember, de ezt talán jól mutatja, hogy éppen pucéran fekszik az ágyamban ahelyett, hogy a széket koptatná és könyveket lapozgatna. - Utaznék még... bárhová. - Megvonom a vállam. - Tudod mi lenne érdekes, Ausztrália. Olyan sokáig voltak gyarmat - tudtad, hogy eredetileg börtönnek használták a britek? - Nem mintha sivatagot láttam volna már, de nyilván a szigetország történelme is ugyanúgy izgatja a fantáziám, mint a Csendes-óceán. És az, hogy Júliusban tél van? Ezt minden más információnál nehezebb feldolgoznom.
- Mi nem volt világos? - Felsóhajtok. Te jó ég. - Ez neki plusz munka, és ha meggondolja magát, nem fogom rá kötelezni. - Azt a trivialitást már nem is teszem szóvá, hogy a korrepetálása egész évre szól velem, legyen akármilyen is... a viszonyunk egymáshoz.
Valószínűleg nem tudja, milyen árulkodó minden mozdulata. Lehet, hogy azt szeretné, ha egyedül is elgondolkoznék a válaszon?
- Nem értem, miért kerülöd ki a kérdést. - Megfogom a kezét, bármilyen jól is esik a kis csábítása, nem adhatom meg neki magam. Nem ér figyelemelterelésre használni a vibráló kémiánkat; ez az én módszerem. Mindenesetre két falatnyi időt hagyok neki, hátha meggondolja magát, bár az én fejemben nem áll össze igazi kép a motivációjáról, de akkor is hazugságnak érzem, hogy csak újra... Változik az érdeklődése, mi?
- Richelieu? - ráncolom a szemöldököm. - Kinézted magadnak, igaz? - Egy pillantás elárulja, én pedig felnevetek. Ki más lenne olyan bolond, hogy a szerelem eszméért összeveretné magát és fair árnak érezné? - Köszönöm, hogy gondoltál a kajára - hajolok hozzá minden átmenet nélkül, még mindig magamban szórakozva az észjárásán. És hogy egyáltalán bejött neki!
Csak azért, mert én jóllaktam, nem szakítom félbe az ő estebédjét sem, éppen csak a nyakához bújok és várakozás közben néha ajkaim a bőréhez nyomom.
Hihetetlen, hogy ilyen fontos volt neki a srác, mégsem tartott tovább a románcuk pár hétnél.
Legalább amiatt nem kell aggódnom, hogy összetöröm a csapongó szívét.

Mathys
[/color]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:25 pm

Ezúttal rajtam a sor, hogy felnevessek, majd - hogy megadjam a kegyelemdöfést - végigsimítok a nadrágján.
- Ne légy türelmetlen - búgom pimasz mosollyal az arcomon.
Lehetne ez a mottónk is. Vagy máris az lenne?
- Az furcsa, hogy te ismered. Honnan tudsz ennyit a muglikról? - kérdezem homlokráncolva. Mint mindig, bennem most sem tudatosult a kérdés feltevésekor, hogy talán nem is fogja megérteni. Túlságosan is természetesek számomra a varázstalan dolgok.
- Börtönnek? És a kenguruk voltak az őrök? - kérdezem szórakozottan. Végül is… Nem tudnék választani, melyik a rosszabb: egy aprócska cellában sínylődni, amíg a dementorok fel nem falják a lelkedet, vagy elzárva lenni mindenki mástól egy lakatlan szigeten, pókokkal és kígyókkal körülvéve.
Oké, azt hiszem, tudom. Megborzongok, ahogy megjelennek előttem a szőrös kis lábacskák és a mélyfekete szemek. Inkább a lelkemet egyék!
- Nem fogja meggondolni magát. - Bármilyen dühös vagy túlterhelt legyen is, nem mondana le a kihívás teljesítéséről, amíg Mathys azt az utasítást nem adja. - Azt hittem, kiismerted már ennyire.
Felesleges tagadnom a kviddicses motivációimat, egyetlen árulkodó pillantásom beigazolja a sejtelmeit. Úgy látszik, az én kiismerésemmel továbbra sincs gondja. Ha már itt tartunk, igazából jobban meglep, hogy nem vonta le azonnal a következtetést.
- Van mit - kacsintok rá, és apró puszit lehelek az arcára, ahogy közelebb hajol.
Legszívesebben felsóhajtanék megkönnyebbülésemben, amiért ilyen gyorsan ejtettük a témát.
Nyugodtan nyammogok tovább, míg Mathys kényelembe helyezi magát rajtam. Ajkaim minden egyes csókjánál elégedett mosolyra húzódnak, és azon kapom magamat, hogy egyre gyorsabban lapátolom magamba az ételt. Még le sem nyelem az utolsó falatot, mikor félreteszem a tányérokat és nemes egyszerűséggel Mathysre vetem magamat, hogy újabb puszikkal halmozzam el az arcát, a nyakát, majd a felsőtestét… Ideje befejezni, amit elkezdtem.
- Remélem, hagytál helyet a desszertnek - mondom, mielőtt ujjaim a nadrágjának szegélyére kulcsolódnának, hogy könnyed mozdulattal eltüntessék róla a felesleges ruhadarabot.
Nem térek rá azonnal a lényegre, úgy körözök körülötte, akár egy támadásra kész cápa, apró csókokkal hintve be a bőrét. Aztán kezem lassan az ajkaim által bejárt útra csússzan és egészen más ösvényekre tévedve kezdi el cirógatni, hogy aztán a szám követhesse.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:29 pm


Chapelle

18+

Elkapom a csuklóját, és felhúzom a tenyerét a mellkasomra. Nem azért, mert így érezheti, hogyan zakatol a szívem, csak hogy ne tapogatózzon. És ne szemtelenkedjen. Főleg ne egyszerre... Nem létezik, hogy ezzel indítson be a legjobban.
- Vannak helyzetek, amikor inkább nem árulod el senkinek, hogy egy párhuzamos titkos társadalom tagja vagy, de olyankor is be kell illeszkedni. Túl sok helyen jártam ahhoz, hogy mindig varázstudók társaságát kereshettem volna. - Ott vannak például a kocsmák, ugyebár, de varázstalan munkahelyem is volt. - Abszolút azon a véleményen vagyok, hogy vannak jó találmányaik. Mint például a járművek. - Okosan oldották meg a nagy távolságok problémáját. Míg a családomat sosem lehetne rávenni, hogy pöfögő-zötyögő gépekben utazzanak, nekem élmény volt. Sőt! - Van jogosítványom is - mesélem majdhogynem kisfiús lelkesedéssel. Hihetetlen, hogy ilyen könnyen elhallgattatta a morgós felem.
- Az egy sziget, Chapelle. Az óceán és a sivatag volt az őrség. - A "zseni" britek gondolkozásmódja sem mindig követhető, de a sziget egészen magyarázza magát.
- Talán szeretném, ha megtenné... - Pillantásom az ajkaira kalandozik. Ez már egyáltalán nem felelősségteljes gondolat, viszont Théo tanácsát követem. Önmagam. Persze, dirigálni is nagyon szeretek... de nekem nincs odaadó feleségem, aki elterelné a figyelmem Chapelle kihívóságáról.
Egy kicsit szégyellem magam, amiért diadalmat érzek egy tizenhétéves mitugrász kárára, mégis ez az egyetlen oka, hogy nem zaklatom a lányt további kérdésekkel. Hiszen nyíltan megmondta: gyakran váltogatja élete értelmeit...
Eddig bele sem gondoltam, hogy bármilyen érzelem van a szavai mögött.
Bármilyen érzelem irántam.
Persze, ez is ugyanolyan könnyen elmúlik majd, mint minden más átfutó érzése, abban pedig nincs semmi rossz, ha most mindkettőnknek jó. Márpedig jó.
A kaját is meghálálom neki, türelmesen várva, hogy végre újra velem foglalkozzon. Ezúttal mégis óvatosabb vagyok, azonnal elkapom a lányt, ahogy felélénkül, nehogy esélyt lásson egy újabb visszavonulóra. Végigfuttatom ujjaim a hátán, majd elöl vándorolnak vissza a nyakára, a hajába túrok, ahogy lejjebb araszol. Kétszer csak nem játssza el ugyanazt... Válasz helyett csupán elvigyorodok, ahogy eltünteti rólam az alsót - nem is volt ez akkora kihívás.
Szinte lélegzetvisszafojtva figyelem a mozdulatait.
- Nézz rám - utasítom halkan, de elég határozottan ahhoz, hogy ne ellenkezzen velem. A szemeit akarom látni, az ajkát magamon, miközben ujjaim a puha tincseit simítják hátra. Visszafogom magam, hogy ne irányítsam a mozgását, türelem.
Mintegy ígéretként megnyalom az ajkam és rákacsintok, mielőtt elgyengülve nyögnék fel.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:30 pm

Egészen lenyűgöz a varázstalanokhoz való viszonyulása. Nem gondoltam volna, hogy Mathys ilyen szintű alkalmazkodóképességgel rendelkezik, holott…
- Tudom. - Holott egyszer már volt szerencsém szembesülni vele, mikor a sofőrünkké avanzsált az öccsével eltöltött görbe estét követően.
- Áruld el, imponáló volt a zuhanyzós bemutatóm, vagy elrettentő? - Tudom, hogy már akkor a szívébe zárt, de azért fel kell tennem a kérdést.
Vajon mikor jutott el arra a pontra, hogy már nem idegesítette a stílusom? Mikor feledkezett meg az első benyomásról, ami velem kapcsolatban érte? Az is lehet, hogy valójában még mindig egy idegesítő, könnyűvérű kis fruskának tart és nem kíván máshova, mint az ágyába. De aggódna olyasvalakiért, akit nem tart ennél többre? Túlságosan is törődik velem ahhoz.
Ugye?
- Meg a kenguruk.
A legjobb, hogy halálosan komoly arckifejezéssel vágom rá, mielőtt kitörne belőlem a nevetés. Magam sem tudom, miért mulattat ennyire, talán nem is kell különösebb indok a jókedvemre egy ilyen nap alatt.
- Itt akarsz tartani még egy évet? - kérdezem szórakozottan, majd sokkal komolyabb hangot megütve teszem hozzá: - Én nem szeretném. - Most, hogy Mayra nagy valószínűséggel ismét kerülni fogja a társaságomat, valahogy nem tűnik már olyan  jó ötletnek kibújni a triónk alól. Gyakorlatilag ez az egyetlen lehetőségem rá, hogy kicsikarjak belőle egy békítő beszélgetést; tudom jól, hogy hajlani fog rá, hogy simítsuk el a nézeteltéréseinket, hiszen vérbeli csapatjátékos. Tökéletes együttműködésre törekszik akkor is, ha félre kell tennie a saját igényeinek egy részét. Ezt jól mutatja, hogy egyáltalán belement a korrepetálásomba.
Mathysnek sem kéne aggódnia, a heti két órán túl bőven akad még lehetőségünk arra, hogy új ismeretekkel bővítse a tudásomat. Arra is, hogy bebizonyítsam, mi mindent tudok a tanításai nélkül, és az elvárásoknak megfelelően teljesítsem a kapott feladatokat.
Vágytól csillogó tekintettel nézek a szemébe, mialatt kényeztetem, szüntelenül cirógatva a szabadon maradt bőrét. Abba sem hagyom, amíg nem érzem úgy, hogy egy kicsit is rizikóssá válik a talaj; akkor a nadrágzsebe felé nyújtom a kezem, hogy egy könnyed varázslattal a kezembe csábítsam a tartalmát, amivel aztán felvértezhetem a professzort. A hátára döntve foglalom el az engem megillető helyet.
Ideje elfogyasztani a desszertet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Csüt. Aug. 23, 2018 10:37 pm


Chapelle

18+

Teljesen elfelejtettem, hogy autóval mentem értük a rendőrségre múlt nyáron, most is kell egy perc, hogy felidézzem. Meg sem fordult a fejemben akkor, hogy ez különlegesnek számít.
- Mitől kellett volna, hogy elrettentsen? - A kérdés már önmagában butaság, nem várhat rá egyenes választ. - Részeg kislány voltál, aki bajba keverte az öcsémet. Nagyon imponáló. - Természetesen nem az, mégis közelebb hajolok hozzá. - Ha akkor is a tanárod lettem volna, büntetőmunkával kezdted volna az évet - búgom neki az édes kis hazugságot. Felelőtlen kis fruska.
- Meg a kenguruk - hagyom rá engedékeny mosollyal.
- Merlinre, dehogy! - rázom meg a fejem. - Rendben van. - Ha nem szeretné, én ugyan nem ragaszkodom a változáshoz. Találok majd más megoldást, hogy indokoltan tartózkodjon a közelemben, mikor más nem.
Leplezetlen élvezettel figyelem, a pillantása csak még jobban izgat, egyáltalán nincs nehéz dolga velem.
Gyengéden, de határozottan elhúzom magamtól a fejét, hiába élvezem ezt mindennél jobban, nem hagyhatom, hogy ő magányosnak érezze magát.
Segítőkészen kihúzom neki az éjjeliszekrény fiókját, de átengedem a vezetést, hátradőlve figyelem a mozdulatait, és csak azelőtt simítom fel a kezeim a combján, hogy az ölembe ülne. Nem így terveztem, és bár egy kicsit hiányérzetem van, nincs ellenemre a dolgok jelenlegi alakulása.
Felegyenesedem hozzá, a nyakán és a mellkasán kalandoznak az ajkaim, míg ujjaim erősen markolják a csípőjét. A finom előjátéka miatt vissza kell magam fognom, de kissé már türelmetlenül kényeztetem, hogy hamar a csúcsra juttasson mindkettőnket.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Kedd Aug. 28, 2018 11:52 pm

Mutatóujjam egyetlen finom lökésével csúsztatom le a felsőtestemről a takarót, hogy felfedje az alakomat.
- Mondjuk ettől? - vonom fel a szemöldökömet kihívóan. Már megint ez a részeg kislányozás! - Ez esetben nagy kár, hogy nem voltál az. Mennyi elvesztegetett idő! - Tenyerem egyszerre gyengéden és követelőzően simul a mellkasára. Legszívesebben fekvő helyzetbe taszítanám, de elfojtom a kísértést, már egyébként sem kell sokáig visszafognom magamat.

- Sosem kóstoltam még ennél finomabb desszertet - duruzsolom a fülébe, miközben igyekszem csillapítani a megvadult szívverésemet. Mathyssel a szex több, mint isteni, ugyanakkor az utána következő pillanatokról sem mondanék le. Mélyen beszívom az illatát, ahogy homlokomat a válla gödrébe rejtem. Csak úgy árad a bőréből forróság, igazából csoda, hogy nem gyullad fel tőlünk a paplan. - És egész nap tudnék enni - teszem hozzá szinte morogva. Bevallom, kezdek ellustulni; ennyi fekvés után mégiscsak kimerítő tud lenni ez a sok mozgás, meg merném kockáztatni, hogy holnapra brutális izomlázzal nézek majd szembe. Merem remélni, hogy nem leszek vele egyedül. Lusta mozdulattal húzom, vagy inkább rándítom magunkra a takarót, mielőtt még megfázás lesz az izzadt szellőzés vége. Alatta úgyis kukkolhatok még.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Szer. Aug. 29, 2018 9:39 am


Chapelle

18+

- Sosem láttad még magad zuhanyozni, ha azt hiszed, elrettentő vagy közben. - Végigmérem a lányt, újra és újra, majd csak a mondat végén nézek a szemébe. A túl sok ital és a rendőrség inkább volt rám negatív hatással, de akkor is csak a társaságától szerettem volna megkímélni az öcsémet.
Ez, végül is, most teljesül.
Mindössze féloldalas mosolyra húzódik az ajkam - valóban van mit bepótolni. De legalább már nagykorú. Ha-ha. Erre még gondolni sem akarok, főleg nem, ha képes nőként viselkedni és hátrahagyni azt a részeg kislányt, akit megismertem.

Hiába van veszett melegem, meg sem próbálom távolabb tessékelni a lányt, nagyon is élvezem, hogy a teste még mindig az enyémhez simul. Ami azt illeti, mindig így kellene lennie. Szórakozottan simítok végig a gerince mentén, tovább becézve minden porcikáját, újra előhívva az édes libabőrt. Nem fogom tagadni, hogy a szavai hasonlóképpen simogatnak engem.
- Ezzel nem vagy egyedül - mosolyodok el, és a korábbiaknál kissé gyengédebben, de a szavaimat alátámasztva a csípőjére markolok. Nem hiszem, hogy tavaly bármit is találtam volna rajta a csontok felett, most viszont nagyon is kedvemre való. - És a legjobb, hogy bátran lehet habzsolni. - Annyira talán mégsem figyeltem rá, hogy tudjam, milyen szokásai vannak az evés (mármint az igazi evés) terén, viszont biztos vagyok benne, hogy nem csak a felmenői génjeinek köszönheti a formás kis alakját. A szex viszont még véletlenül sem hizlal, sőt, csak megerősödik tőle a gyengélkedőn töltött napok után.
Ennyit az edzéseidről, Richelieu.
- Chapelle... - Gyengéden simítok végig a nyakán, majd az álla alatt, és ha felemeli a fejét, még édes csókban is részesítem, még mielőtt elrontanám a bulit. - Lassan indulnod kellene. - Lehetséges, hogy más helyzetben is kidobnám a lányt, most viszont ő is beláthatja, hogy nem maradhat még több közös kalandra. Ma nem. El sem tudok képzelni rosszabbat, mint hogy egyetlen lopott alkalom után valaki fülöncsípi, és teljesen feleslegesen vállaltam a kockázatot. Finom csókokkal hintem be az arcát, a nyakát és a vállát, hogy még elejébe menjek a megbántott feleselésnek. Okos kislány, tudhatta, hogy nem maradhat majd egész estére. És bár szokásom, hogy a megbeszéltnél tovább tartsam az óráit, senkinek sem kellene észrevennie, hogy ma is így történt.
Főleg, hogy a szeme csillogása így is árulkodó lesz.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Vas. Szept. 02, 2018 3:48 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mathys & Zurie

.
Tekintete súlya alatt hirtelen arról is megfeledkezem, miről folyt a társalgás, ugyanakkor példátlan készségességgel hagyok rá mindent. Ma nem kell vitatkoznunk. Amint a kék szempár visszatalál hozzám, nem állom meg, hogy ne húzzam magamhoz egy újabb csókra. Majd újabbra... és újabbra.
Nem fűlik hozzá a fogam, hogy egy pillanatra is távolabb engedjem magamtól, legyen szó egyetlen aprócska milliméterről vagy akár kartávolságról. Ha tehetném, levegőt sem hagynék neki; a szájon át lélegeztetés terén amúgy is bizonyítottam már, nem vonhatja kétségbe a hatékonyságomat.
Ujjperceim alig érezhetően futnak végig a felsőtestén, míg puha csókokkal halmozzam el a száját és az arcát. Ezúttal nem kívánom felkelteni az alvó oroszlánt, és nem dédelgetek másfajta hátsószándékot sem, ami Mathys számára ugyan szokatlan lehet, a bőrén keletkező libabőr azonban hamar biztosít róla, hogy nincs ellenére.
- Zurie - ellenkezek csendesen. Értem én, ő a szigorú tanár, én pedig az engedetlen diák, de a történtek fényében talán nem túl nagy igény, hogy legalább az ágyban ne a vezetéknevemen szólítson. Nos, legalábbis a napi vérpezsdítést követően, előtte és közben még belefér. Ha teljesíti a kérésemet, hálám jeléül engedek a csalogatásnak és felé fordítom a fejemet, hogy szabaddá tegyem az ajkaimhoz vezető utat.
Sosem fogom megszokni.
- Tudom - motyogom panaszosan, ahogy csókolgatni kezd. - De ugye te is tudod, hogy nem ez a leghatásosabb taktika a kitessékelésemhez? - Ezúttal rajtam a sor, hogy megemeljem az állát, mielőtt túlságosan is elkalandozna, majd egy rövid búcsúcsókot követően arrébb csusszanok az ágyban és alaposan megnyújtóztatom a csontjaimat.
- Azért egy közös zuhanyzásra még meghívsz? - kérdezem csintalan mosollyal az arcomon.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Vas. Szept. 02, 2018 11:15 pm


Chapelle

- Zurie - morgom kissé türelmetlenül, viszont megérte beadni a derekam, az ajka ugyanolyan édes, mint emlékeztem. Szívesen eltöltenék így egy egész estét, napot, hétvégét, ezek közül azonban egyik sem opció. Mindketten tudjuk, hogy nem az, mégis magamra vállalom a józanító kijelentést, még ha közben minden porcikám ellenkezik is. Finoman kóstolgatom a bőrét, amíg beszél, pontosan tudom, hogy megint csak pimaszkodik, egyáltalán nincs ellenére a dolog. Inkább nem is válaszolok, csak kihasználom azt a pár percet, amíg nem húzódik el...
Legalábbis abszolút erre számítok, ezért meglep, hogy elköszönés helyett közös zuhanyzással kecsegtet. Szkeptikusan a karórámra pillantok, mintha ezen múlna a válasz, pedig már régen tudja, hogy nem utasítom vissza.
Azzal már elkéstünk, hiába lesen az órát.
- Indíts - rántom le róla a takarót és az ágy széle felé terelgetem, hogy szedje a lábát. Hagyok neki egy kis előnyt, hogy megcsodálhassam  a csupasz hátára omló szőke zuhatag és kerek popsi együttes kompozícióját.
- A jövőre nézve tájékoztatlak, hogy nem vagyok átjáróház. Nem szeretnélek meglepetésként idebent találni, még a régi idők emlékére sem. - Ó, dehogynem! Biztosan nem nézném még egyszer végig a műsorát - tétlenül. Azt azonban nem hagyhatom, hogy benne is felmerüljön egy ilyen ötlet, és rosszkor állítson be.
Laza mozdulattal hajtom be magunk mögött az ajtót. A fürdő az egyetlen helyiség, ahol nem állnak teli dobozok, minden a helyén van.
Zuhanyzóm és kádam is van, bár utóbbiért nem rajongok. Szappant is találhat, nem szeretem a túlszagos tusfürdőket sem.
Nem húzom az időt, azonnal csatlakozom hozzá. Félresöpröm a haját, beszappanozom a kezeim és gyengéd mozdulatokkal végigmasszírozom a vállait és a hátát, ezzel megtisztítva a bőrét a korrepetálásunk nyomaitól.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Vas. Szept. 02, 2018 11:54 pm

Visszagondolva a társalgásainkra, egyre erősebbé válik bennem a gyanú, miszerint ez az első alkalom, hogy a keresztnevemen szólít. Bár meglehetősen furcsának találom, nem időzöm el sokáig ezen a részleten, túlságosan is megpuhít, ahogyan teszi - vagy csak az ajkai ígérete homályosítja el a józan ítélőképességemet? Számít egyáltalán? El tudnék olvadni a csókjában.
Cinkos kacsintással kelek fel az ágyról és szedem össze a ruháim, hogy egyből a fürdőben magamra is kaphassam őket, mielőtt távoznék.
- A régi idők emlékére? - kérdezem megütközve. Kénytelen lesz nagyon gyorsan pontosítani, hogyan is kellene értelmeznem ezt, mielőtt hozzávágom az éjjeliszekrénye tartalmát.

Nem kell sokáig győzködni, hogy bevegyem a zuhanyzót és kisajátítsam a... tusfürdő ez egyáltalán vagy szappan? Homlokráncolva olvasnám a cimkét, ha nem kapná ki időközben a kezemből. Gondoltam, hogy sürget majd, ez a gyengédség mégis váratlanul ér tőle (újfent). Arcomon halvány mosoly tűnik fel, de nem habozok sokáig - nos, legalábbis nem szó szerint, ugyanis becsatlakozom Mathys habpartijához. Komolyan kisajátította az ötletemet!
Ahogy elérkezünk a szappan lemosásához és megnyitja a csapot, úgy döntök, trükközök kicsit. Először a víz útjába állok, majd, ha Mathys gyanútlanul vizsgálgatni kezdi a zuhanyrózsát, hangos nevetés kíséretében jókora sugarat repítek az arcába.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Kedd Szept. 04, 2018 10:18 pm


Chapelle

- Igen - vonom fel a szemöldököm értetlenül. Nem világos, miért kérdez vissza, elég logikus a gondolatmenetem: aggódom, hogy ezentúl szabadnak érzi majd, hogy az én fürdőszobámban illegesse magát, ahogy már egyszer megtette az otthonomban is. Akkor részeg volt, most viszont nem lenne semmi mentsége azon kívül, hogy felelőtlen. És még ha élveznék is egy ilyen meglepetést, ez mit sem segít a felesleges kockázaton, amit vállalna vele.
Addig azonban nem okítom ki erről rendesen, amíg nem tesz fel normális kérdést. Ez nem egy tanóra, véletlenül sincs köze a tananyaghoz, viszont én ugyanaz vagyok, nehezen viselem az értelmetlen társalgást.

Ki szeretném használni, amíg még hozzá érhetek, hogy legyen mivel kínoznom magam, amikor majd az első sorból pislog rám nagy ártatlanul. Nincs már hátsó szándék a mozdulataimban, mégis gyengéden végigsimogatom még egyszer, mielőtt lemosnám róla a csúszós réteget.
A víz azonban nem engedelmeskedik - pontosabban, nem nekem engedelmeskedik, és hangos prüszkölésre késztet, amikor kéretlen arcmosás gyanánt csapódik a képembe. Megdörzsölöm a szemeim, bár ettől csak rosszabb lesz, minden csak töri… Chapelle pedig nagyon gyanúsnak tűnik még így homályosan is.
- Hatásosabban nem is hajthatnál büntetőmunkára - és szembe is fordítom vele a zuhanyrózsát, elég gyerekes bosszú, de csak ennyi telik tőlem pillanatnyilag.
Még mielőtt teljesen a falhoz szoríthatnám kopogás szakít félre. Valószínűleg nem először próbálkozik az illető, mert már a hangját is hallatja, én pedig hiába élvezem nagyon, ha a nevemet kiabálja egy női hang, pillanatnyilag a hátam közepére sem kívánom a diáklányt.
- Egy nyikkanást se - emelem fel a mutatóujjam, majd ahogy elhátrálok a lánytól, a derekamra tekerem a törölközőm. Kénytelen leszek így ajtót nyitni, remélhetőleg elég riasztón festek a kis vendégemnek.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Szer. Szept. 05, 2018 8:45 pm

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mathys & Zurie

.
- Egy pillanatra úgy hangzott, mintha a régi idők emléke ezt foglalná magába - intek a kezemmel kettőnk felé, bár mostanra már én magam sem tudom, miből szűrtem le ezt a következtetést. Túlságosan is az ujjaim köré csavartam ahhoz, hogy ilyen hamar a múltunk részévé váljon a mi... A mi... Igazából fogalmam sincs, pontosan mi van most közöttünk a túl nagy távolságot leszámítva, de nem engedhetek meg magunknak egy újabb csókot, sosem lenne vége.
Ujjainak minden érintése kellemes bizsergést von magával, ha hagyja, két simítás között egyenként csókolgatom végig őket. Persze, csak az alaposság kedvéért. Ugyanezen elv szerint cselekedve próbálom ellopni a szappant, hogy beszállhassak a munkába, bár fel nem foghatom, hogy képes valaki rendes tusfürdő nélkül élni.
- Vámpír - dünnyögöm az orrom alatt.
Bárhogy is, túlságosan kísértő a meztelen teste ahhoz, hogy ellenálljak, ha nem csinálok sürgősen valami őrültséget és terelem el mindkettőnk figyelmét. Azt hiszem, egész jól működik, legalábbis amíg nem jut eszébe változtatni az erőviszonyokon és az arcomba küldeni a vizet. Mivel épp nevetek, a szám maximális készségességgel fogadja a támadást, én pedig olyan köhögésbe kezdek, hogy a könnyeim is kicsordulnak, de még mindig nem tudom abbahagyni a röhögést. Ha látta volna a fejét, ő se bírná!
Épp valami frappáns visszavágáson töröm a fejem a fulladozás utáni időkre, mikor kiabálás szűrődik be odakintről. Azonnal megfeledkezem a torkom kaparásáról.
- Igen is, professzor - felelem engedelmesen, búcsúzóul rávágva egyet a pöpec kis fenekére, mielőtt elrejtené a szemeim elől.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hivatás : diák (Beauxbatons)
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Pént. Szept. 14, 2018 4:37 pm

knock knock pang

Azt remélem, dörömbölésem hevén enyhít a tény, miszerint én próbálok ajtóstól rárontani a tanár úrra. Aki nem ismer, még az is tudja, hogy nem szokásom ilyenkor és így felnőtt férfiak ajtaját verni, tehát a helyzet minden bizonnyal sürgős, ha nem egyenesen életveszélyes.
Kétségbeesett és meglehetősen agresszív kísérletem, hogy felkeltsem Monsieur Garcon figyelmét és nyílásra késztessem a masszív ajtót, sikeresnek mondható eredménnyel zárul, így hát már bele is kezdek a mondandómba, miután vettem egy jó mély levegőt, mely talán elég lesz ahhoz, hogy egy szuszra ledaráljak mindent.
- Monsieur Garcon, bocsásson meg, hogy ilyenkor zavarom, de rögvest muszáj lenne... - Igen, javában darálom már a begyakorolt szöveget, amikor leesik, mármint maga a pillantásom is lejjebb esik, és konstatálom a tanár úr fizikális állapotát. Mármint, nem igazán van rajta mit konstatálni, leszámítva azt a törölközőt... - Ó, te mindenható... - Az ajkamba harapok, mielőtt kicsúszik a számon valami büntetőmunkára való. Habár sosem osztottam a többi diáktársam rajongását Monsieur Garcon-t illetően, oké, egy kicsit, egy egészen kicsit ismerjük már be: dögösek azok a kockák a hasán...
Megrázom magam, amint eszembe jut, miért jöttem, és a lelkesedés hevében szinte kiabálva kezdem az elejéről a mondandóm.
- Monsieur Garcon, bocsásson meg, hogy ilyenkor zavarom, de rögvest a Mágiatörténet teremhez kell sietnie. Madame Bellerose rajtakapott két ötödévest, akik betörtek a terembe, valami csínyt akartak végrehajtani, és a tanárnőnek szüksége van önre, hogy megmondja, elloptak-e valamit, illetve hogy a saját meglátása szerint büntesse meg őket. - Nem a törölközőjét bámulom. Nem. Az árnyékot bámulom a földön, ami véletlenül közel esik a törölközőjéhez. Francos fizika...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   Pént. Szept. 14, 2018 6:36 pm


Chapelle

- Rossz a füled, Zurie - vigyorodok el. Nem szándékozom hosszú megnyugtató beszédet tartani neki, sem pontosítani a szavaim vagy kioktatni, amiért mindenbe sokkal többet szeretne látni, mint ami. Jobb, ha minimalizáljuk a fecsegést és egyszerűen megpróbál örülni, hogy én is teszek érte valamit és próbálom a keresztnevén szólítani, ahogy kérte.
Nem is megerőltetést jelent, bár ezt biztosan nem is sejti.
Az legalábbis biztos, hogy nem értékel eléggé, mert hiába a kedveskedés, újabb élcelődés és trükközés a jutalmam. Azt hiszi, csak a pimaszsága miatt találom vonzónak vagy tényleg képtelen felhagyni ezzel?
- Ezt miért nem hallhatom gyakrabban... - dünnyögöm magamban, de remélhetőleg elég hangosan ahhoz, hogy az elsőszámú rossz diákom is hallja a szavaimat. Nyugodtan javíthatna a modorán, el tudnám viselni a szófogadását... még ha ennek is volt némi szemtelen felhangja.

Az ajtónyitás megtöri mindkét korábban elsütött védőbűbájom.
Nem számítok Mayrára, mégis fapofával hallgatom, ahogy az ajtónyitás pillanatában belekezd a mondandójába. Meglep, hogy elsőre úgy tűnik, semmi köze sem lesz Chapelle korrepetálásához, pedig biztosra vettem, hogy beszélni akar majd a jövőbeli beosztásról. Vagy csak magától értetődőnek veszi a folytatást?
- Mi a gond, Mademoiselle Morel? - Érezhető a türelmetlenségem, és semmi furcsa sincs benne. Ugyanilyen frusztrált lennék, ha egy egyszerű tusolás közben zavart volna meg, főleg, hogy egyenes beszéd helyett elkalandozik a pillantása és az elméje. Jobban örültem volna, ha az alulöltözöttségem okán egyszerűen sarkon fordulna, mégis folytatja, még több lelkesedéssel.
Biztos, hogy Chapelle is tisztán hallja minden szavát. Legalább nem kell majd elismételnem egyet sem.
Arra persze bárkivel bármiben fogadhatnak, hogy a két kis mitugrász a mai nap után csak reszkető térdekkel tud majd bejönni a termembe. Eddig egészen elviselhető lett volna a napom...
- Éppen órám volt. - Nem sokon múlt, hogy végül múltidőbe tettem ezt a kijelentést. Kellemes megoldás lenne arra hivatkozni, hogy Chapelle túlságosan is lefoglal ahhoz, hogy bármilyen diákokkal foglalkozzak, de ehhez a kifogáshoz előbb fel kellett volna öltöznöm. No meg, a szőkeségnek is.
- Gondolom, érthető, hogy nem tudok azonnal indulni. - Bár nem néz rám, egyértelmű lehet, mire gondolok. - Várjon meg itt. - Azzal be is csukom előtte az ajtót.

Nagyon remélem, hogy Chapelle nem merészkedik elő, amíg nem térek vissza hozzá. Habár jobb szerettem volna nyugodtan befejezni a zuhanyt, most mégsem ártana, ha már ruha is lenne a lányon, indulásra készen.
Magamhoz veszem a pálcám, és finom simítással szárítom meg a haját, ha ő még nem tette volna.
- Dolgom lett - sóhajtok fel egészen nyűgösen. A törölközőt a vállamra vetve húzok magamra alsót, nadrágot, majd a fürdőbe visszavonulva megtalálom a pólómat is. - Legalább öt percet várj, mielőtt utánunk jössz, világos? - Nem akarom alábecsülni a gondolatait, de tényleg aggaszt a titkolózás lebukáshoz közel eső vége. A másik sokkal inkább izgat... De nem hagyhatjuk, hogy Morel túl sokáig várjon.
Magamhoz húzom a lányt, jobbom az arcára simítom, és hüvelykemmel kissé megemelem az állát. - Nem vettél rá senkit, hogy feldúlja a termem, ugye? Most még bevallhatod. - ajánlom egy félmosollyal, mielőtt elengedném. Ki tudja, amikor éppen nem voltunk jóban, akár ő is szervezkedhetett. Persze, nem vagyok naiv, tudom, hogy mások sem ugrálnak értem általában. Nem mintha adnék a diákok véleményére.
Ha ő is kész van, arrébb terelgetem, hogy Morel véletlenül se vegye észre, ahogy kilépek az ajtón és átadom magam a vezetésének.
- Mi történt pontosan?
Visszalesni is csak a folyosó sarkán fogok, hogy biztosra menjek.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys | Mathys & Mayra   

Vissza az elejére Go down
 
Zurie & Mathys | Mathys & Mayra
Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Átváltozástan :: Franciaország :: Beauxbatons-
Ugrás: