Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott:
Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» Noël & Mathys
by Mathys Garçon Vas. Márc. 17, 2019 6:52 pm

» Kay & Gust - Round 2
by Gustav Holmök Vas. Márc. 17, 2019 5:43 pm

» Noël & Zurie
by Noël Garçon Vas. Márc. 17, 2019 5:18 pm

» Saffi & Lyo ~ Egy különös meghívás
by Saffron Haugen Vas. Márc. 17, 2019 10:09 am

» Thy & Claude ~ Tiltott rengeteg
by Timothy Merchbank Szer. Márc. 13, 2019 8:36 am

» Timothy & Claude
by Timothy Merchbank Kedd Márc. 12, 2019 11:39 pm

» Alecto & Lucinda
by Alecto Carrow Kedd Márc. 12, 2019 8:33 am

» Edgar & Imogen
by Imogen Bones Szomb. Márc. 09, 2019 1:02 am

» Zurie & Mathys
by Mathys Garçon Szomb. Márc. 09, 2019 12:08 am

» Mayra & Jérôme
by Jérôme Richelieu Pént. Márc. 08, 2019 8:22 pm

Statisztika
"Demonstrate (katt):
 

Share | 
 

 Zurie & Mathys

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Zurie & Mathys    Kedd Szept. 25, 2018 1:27 pm


Chapelle

- Hallasz, Chap...
Csak egy pillanatra hagytam magára, mégis, amikor visszatérek, olyan édesdeden alszik (khm, keresztben az egész ágyon), hogy egy pillanatra megfeledkezem a sürgető időről. Habár a nadrágomba már belebújtam, visszamászom a lány fölé, és kisöpröm az arcából a kósza hajszálakat, mielőtt lágy csókot nyomnék az arcára és a füle mögé... Annyira nem aludhat mélyen, ha három perc alatt sikerült neki. Maximum öt. Tényleg csak az előbb mentem ki a fürdőbe, aztán még összeszedtem a farmerom és az órám. Tíz percnél biztosan nem volt több, és közben még beszéltem is hozzá.
Igazából dühíthetne, hogy nem figyelt rám eléggé, miközben a vendégszeretetemet élvezi. Persze, azt is tudom, hogy hosszú napja volt, na meg, egy újabb veszekedés sem sokat lendítene a napom hátralévő részén.
Főleg, hogy nem szeretném beavatni a terveimbe.
- Ébresztő, Zurie - búgom, és ha ez sem elég, már kissé határozottabban simítom végig a hüvelykem az selymes pofiján. - Nem alhatsz itt, te is tudod, gyere. - Még mielőtt valamilyen aljas módon arra csábítana, hogy inkább én is maradjak, még mindig fölötte terpeszben felegyenesedem és a sarkaimra ülök, hogy ne érhessen el.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szer. Szept. 26, 2018 12:15 am

Mathys & Zurie

.
Míg valaki a saját horkolására riad fel, én a félig a kevés párnák egyikébe, félig a hajamba fojtott nyöszörgésemre eszmélek, ami sokkal inkább emlékeztethet egy fiatal medvebocs siránkozására, mint bármilyen, a rendellenes jelzőtől távol álló emberi hangra. Ugyan az első pillanatokban fogalmam sincs, kinek nyilvánítom ki az ébredéssel kapcsolatos ellenszenvemet - mint ahogyan arról sem, hol vagyok egyáltalán -, egy valamiben biztos vagyok: eszem ágában sincs felkelni. Persze, amint tudatosul bennem, kinek a hüvelykujja simítja az arcomat és felismerem a paplanból áradó illatot is, már közel sem vélekedek ilyen elhamarkodottan az ébredés felől.
- Mathys - szuszogom alig hallhatóan, mielőtt egy felettébb megfontolt mozdulattal a hátamra fordulok. Az édesapám általában ezt a finom jelzőt használja arra, hogy kifejezze a lustaságomat lassúságomat.
- Máris ennyi az idő? - Ahelyett, hogy kinyitnám a szemeimet, egyik kezemet a bal elé emelem, míg másikkal a jobbat kezdem el dörgölni. A szemhéjamon keresztül is észlelem, hogy túlságosan világos van. Mondtam már, hogy utálom a lámpákat? Le merném fogadni, hogy az emberek sokkal boldogabbak voltak, amíg csak gyertyák álltak rendelkezésükre.
- De hát hétvége van - jut eszembe az első mentség a szabály alól, ám mielőtt megengedhetnék magamnak egy újabbat, hagyom felrebbenni a szempilláimat.
A látvány, mint mindig, ezúttal is letaglóz. Nem hiszem, hogy valaha bárki is nézhetett rá ehhez hasonló áhítattal, úgy, hogy közben semmilyen ruhadarabban nem szenved hiányt; csillogó tekintetem elidőzik az arcán és az ajkaimmal összhangban ragyog fel benne a mosoly. Bár minden reggel erre ébredhetnék!
- Fantasztikusan nézel ki - csúszik ki a számon ábrándozva. Nem mintha különösebben zavartatnám magamat az őszinteségemért, Mathys egyébként sem az a férfi, akire tényleges hatást gyakorolna egy-egy dicséret. Még végig sem mondom, máris hallani vélem a válaszként odamormogott "tudom"-ot a különböző variációiban.
Azonban mielőtt ez megtörténhetne, valami magára vonja a figyelmemet, megelőzve a törvényszerű reakciót.
- Olyan gyanúsan, hogy már-már azt kell hinnem, elfelejtettél velem megosztani valamit - mondom homlok ráncolva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Csüt. Nov. 22, 2018 4:34 pm


Chapelle

Szórakoztat. Alapvetően könnyen találok kárörömöt mások szenvedésében, nem egyszer én okozom ezeket a kínokat, most azonban egészen másféle ez a... pozitív érzés. Aranyosabb a szenvedése, mint nevetséges, és csak újabb lágy csókokra késztet, amíg hajlandó nem lesz a együttműködése jeleit mutatni - vagy ki nem hoz a türelmemből.
Hirtelen azt feltételezem, hogy elküld majd a sunyiba, amiért csipkerózsika-álmából rángatom ki, de minden további győzködésem félre teszem, egy kicsit még jobban megerőltetve magam, hogy várjak még. Nem lenne szép elkésnem, mindenesetre még elég jó időben vagyok. Továbbra is szótlanul figyelem az ébredezését, előbb-utóbb összeszedi magát, és akkor maga is rájön, hogy tényleg itt az idő.
- Ez nem jó kifogás - ingatom meg a fejem lassan. Másik napon sem lenne az, hiszen annál figyelmesebbnek kell lennünk, mint hogy árulkodó legyen az itt töltött ideje, ma viszont még a plusz félóra sem játszik. Az valószínűleg nem nagy vallomás, hogy én is szívesebben tölteném nyugalomban, a saját ágyamban az időmet, mellette, mint ami éppen vár rám, de ezúttal magamra sem hallgathatok. Mindenkinek vannak kötelességei, nem igaz?
Kissé önelégülten mosolyodok el a szavain; jó hír, hogy megnyerőnek talál, de nem is újdonság. Tisztában vagyok magammal, és tudom, hogyan hozhatom ki a legtöbbet. Nem mintha szükség lenne rá, hogy a legjobb oldalamat mutassam valakinek, aki már mindegyiket látta... de szeretem az ilyen formaságokat.
- Ilyesmiről szó sincs. - Nem felejtettem el, egyszerűen meg sem fordult a fejemben, hogy megosszam vele a tervem. - Házon kívül leszek ma este, és lassan indulnom kellene. - Lemászom az ágyról, és már a ruháskomód felé indulok, ahogy folytatom. - Egy régi ismerőssel találkozom, valószínűleg kissé puccos vacsora lesz, de nem szeretnék túlzásba esni. Jobb nyakkendő nélkül, igaz? - Szembe fordulok vele, ahogy megigazítom magamon az inget, és övet fűzök a nadrágba. Nem áll szándékomban lenyűgözni senkit ma este, főleg hogy már így is túlságosan szívdöglesztő vagyok.
Jobb, ha Zurie csak ennyit tud, egy csomó feszkótól megkímélne mindkettőnket.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Vas. Nov. 25, 2018 5:21 pm

Mathys & Zurie

.
- Engem meggyőzött - motyogom álomittasan. Egyszer igazán beadhatná a derekát, nem hiszem, hogy bármelyik szobatársamat meghatná a távollétem. Máskor is előfordult már, hogy a hajnali órákban lopóztam vissza az ágyamba, hogy aztán átaludjam az egész napot. Sokkal feltűnőbb, ha sűrűn fordulok meg a lakosztályában, mintha alkalmanként tovább maradnék a megszokottnál. Kétlem, hogy bárki is a folyosón várná, míg véget ér a korrepetálásom.
Amint tüzetesebben végignézek rajta, rá kell jönnöm, hogy nem ez az egyetlen ellenérv: Mathysnek programja van ma estére, és nem is akármilyen, ha ehhez így ki kell csípnie magát. A régi ismerős és a puccos vacsora mit sem enyhít a gyanakvásomon, sőt, csak tovább ront a helyzeten a maga velős megfogalmazásával.
- Az attól függ, kicsoda a régi ismerős. - Nem rémlik, hogy valaha is kikérte volna a véleményemet bármivel kapcsolatban. - Ha meguntad a tanítást és új állás reményében vacsorázol valakivel, nem árt a nyakkendő. - Nem jut eszembe ugyanis más eshetőség, amihez puccos hely és szűkszavú beharangozás dukálna. Illetve... - Egy csinos hölgy társaságához sem elvetendő ötlet - fejezem be úgy, mintha egy pillanatig sem gondolnám komolyan, hogy a felsorolt lehetőségek valamelyike akár fedheti is az igazságot, balsejtelmem mégsem hagy alább.
Nyújtózkodok egyet, majd Mathys példáját követve kikecmergek az ágyból. Ha a nyakkendő mellett dönt, készségesen felsegítem rá, ha pedig elveti az ötletet, én csimpaszkodom a nyakába helyette. Mindkét esetben apró csókokkal hintem be a fedetlen bőrét, és el nem engedem, amíg magamhoz nem vettem az ébredéshez járó ölelésmennyiséget. Csak ezután kezdek el a ruháim után kutatni.
- Merveille-ben lesztek? - érdeklődök kedvesen, miközben előhalászom a melltartómat a párna alól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Hétf. Nov. 26, 2018 8:57 am


Chapelle

- Téged könnyű meggyőzni. Főleg a hülyeségről. - Kissé gúnyos a mosolyom, pedig nem arra... De, pontosan arra célzok, hogy pillanatnyilag is az én ágyamban fekszik - bár ez inkább az én meggyőzhetőségemet támasztja alá, mint az övét, amellett, hogy mindkettőnk gyengeségét kiemeli.
Most erősebb vagyok és nem engedek a csábításnak, bármilyen kényelmes is lenne visszabújni mellé és elfelejteni ezt az egész hajcihőt. Azt már nem tudom, miből gondoltam, hogy további kérdések nélkül megúszhatom a beszélgetést, így hát marad a jól bevált megoldás: nem válaszolok.
- Hogyan is unhatnám? - csapok le erre a lehetőségre, azonban ez sem elég, nem adja fel ilyen könnyen. A további találgatására felhorkantok. Vajon a nők megérzik az ilyesmit?
- Akkor inkább elvetem. - Nem mintha félnék attól, hogy a társaságom félreértené a szándékaimat, főleg, hogy ezt egyébként is tisztáznunk kell majd, de jobb biztosra menni. Be is csukom a fiókot, mielőtt újra elbizonytalanodnék.
Éppen jókor, mert a szabad karjaim közé is fúrja magát az álmos kiscica, halvány mosolyt varázsolva az arcomra a puha csókjaival és a tenyerem alá simuló selymes bőrével. Talán tényleg jobb lenne maradnom... Nadia nem az a sértődékeny fajta és biztosan találnánk egy megfelelőbb időpontot is.
Olyan lehangoló, amikor rossz irányba mozdulnak azok a ruhák. Felsóhajtok, és felemelem a hozzám legközelebb eső darabot, hogy átnyújtsam neki.
- Nem. Párizsba megyek - felsóhajtok, mint akit nagyon kínoz ez az egész, pedig valahol azért örülök, hogy kiszakadhatok ebből a közegből. Az nem tetszik, hogy ennek is kötelező jellege van, de megbirkózom vele, volt már ennél nagyobb gondom is. - Én is örülnék, ha inkább maradnál - lépek hozzá közelebb, és kisimítok néhány még mindig kócos tincset a szeméből, hátha ezzel tompíthatom a helyzet élét, hiszen egyáltalán nem olyan drámai az egész, mint amilyennek tűnik, most csak egy vacsoráról van szó.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Pént. Nov. 30, 2018 11:33 am

Mathys & Zurie

.
Mélyet sóhajtva húzom a fejemre a párnát. Vagy a takarót. Számít ez egyáltalán? Puha és elég vastag ahhoz, hogy megvédjen a további gúnyos megjegyzéseitől, amik igazán nem hiányoztak az ébredésem első perceiből. Az a benyomásom támad, hogy nem is akarja igazán ezt a “keljünk ki az ágyból a mathystelenségbe”-dolgot. Hát, nem hibáztatom érte, engem sem vonz túlságosan.
Bizonyos idő elteltével aztán megelégelem a bujkálást és az ártatlan bámészkodást. A fedezékem is kényelmes volt, de mégiscsak a karjairól van szó, a selymes bőréről, meg erről a csúnya, árulkodó göncről, amit legszívesebben azonnal lefejtenék róla.
Ehelyett a sajátjaimat kezdem keresni, hálásan fogadva a segítségét. Már a nyelvemen a megjegyzés a siettetésről, mikor meglátom az arckifejezését. Valami azt súgja, hogy ő sem válik el tőlem szívesen.
Ez csak még jobban aggaszt.
- Egy titkos párizsi küldetés - mondom szórakozottan, ahogy ajkaimra mosoly lopózik, felsőtestemre pedig egy hófehér blúz. - Izgalmasnak hangzik. Gondolom, nem vihetsz magaddal. - Idejét sem tudom, mikor jártam utoljára a Beauxbatonson kívül… Már persze Toulouse-t és Merveille-t leszámítva.
- Ha ezt azért mondtad, hogy könnyebbé tedd… - Némán ingatom a fejemet, akadtak már jobb ötletei is. Annyira ellágyít a vallomása, hogy egyre erősödő késztetést érzek rá, hogy mégiscsak a nyakára kössem azt a nyakkendőt, és egészen az ágyig cibáljam magammal.
Épp ezért csak egy apró, rövid csókot engedek meg magamnak, mielőtt az utolsó ruhadarabot is a helyére húznám.
- Ám legyen. Nem tartalak fel. - Nem várt szomorúság cseng a hangomban, szóval bevetek ellene egy újabb mosolyt, hogy megfeledkezzen róla.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Pént. Nov. 30, 2018 8:02 pm


Chapelle

Alapvetően nem okoz gondot a titkolózás, nem vagyok a mindent mások orrára kötő típus, de amilyen könnyen elfojtja a kíváncsiságát, egyre inkább úgy érzem, hogy felesleges a legkisebb erőt is vennem magamon, hogy távol tartsam tőle ezt a morzsányi információt - ami egyébként sem változtat semmin. Semmi olyasmin, amire ő is hatással lehetne.
Tényleg nem vihetem magammal, így csak egy hangtalan szájhúzással erősítem meg a tippjét. Egyébként
- Talán legközelebb. - Még ha zavart is, hogy a legutóbbi kiruccanásunkkal kapcsolatban nem kérte ki a véleményemet, tagadhatatlanul élveztem, hogy a kastély falain lehettünk, és azt hiszem, máskor sem bánnám. Sajnos ezt megszervezni még nehezebb lehet, mint hogy egyáltalán találkozzunk... Megérné a kockázatot?
Hiába távolodom el tőle ma este, valószínűleg képtelen leszek kiverni a fejemből a szőkeséget.
- Nem azért mondtam. - A pillantását keresem. Van valami nyugtalanító ebben a helyzetben, máskülönben nem győzködném egy pillanatig sem semmiről, amit nem fog fel elsőre.
Ez a csók is... Nem normális. Nem értem, miért nem faggat tovább. Nem értem, és zavar. A hangjában bujkáló szomorúság pedig csak ront a helyzeten. Mindenre felkészültem, ilyen halk belenyugvásra azonban kicsit sem számítottam.
Majdhogynem rosszul érzem magam, pedig egyáltalán semmi okom rá.
- Chapelle - lépek utána, mielőtt tényleg így faképnél is hagyna. Örülnöm kéne, nem igaz? Miért nem örülök? - Rémlik, hogy megkértelek, ne törj be a szobámba, amikor nem várlak? - Gyermeki lelkesedés lobban bennem a rosszalkodás leghalványabb gondolatára is. Igen, ez jó lesz! - Ma estére talán megfeledkezhetnél róla - fejezem be halkabban, kíváncsian fürkészve a vonásait. Jobb lenne a napom, ha nem így válnánk el.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Vas. Dec. 02, 2018 12:55 am

Mathys & Zurie

.
Lesütött szemekkel mosolyodok el a bizonytalan ígéretre, már ha nevezhetjük annak. Ujjaim Mathys inggallérjáért nyúlnak, hogy incselkedni kezdjenek a finom ruhaanyaggal, majd még lehajtott fejjel pillantok fel rá, hosszan és áthatóan, mielőtt végül megszólalnék.
- Megszöktetnél? - kérdezem lágyan, épp azon a hangszínen, amely általában a ruháit szökteti le róla. - Újra?
Újra, újra, újra. Annyi mindent ismételhetnénk meg az elkövetkezendő órákban a ki tudja, mi helyett, amiről beszélni sem óhajt, de nem áll szándékomban faggatózni. Ha úgy érzi, jobb, ha sötétben tapogatózok, szeretném azt hinni, hogy nem is kell villanyt gyújtanom idő előtt: majd ő megteszi helyettem... Csak addig se bukjak fel semmiben.
- Tudom - simítok végig az arcán. Látva, mennyire keresi a tekintetemet, megadóan nézek a szemébe. Mégis mit vár tőlem? Jobb lesz elmenekülni; egy mosolyáért cserébe odaadnék mindent, amit csak szeretne, és még többet is.
Csupán egy pillanatra torpanok meg, ahogy utánam szól.
- Már el is felejtettem. - Vetek rá egy utolsó mosolyt a vállam fölött, majd gyorsan, hogy véletlenül se gondolhassam meg magamat, kislisszanok az ajtón.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Vas. Dec. 02, 2018 1:18 am


Chapelle

- Ez olyan hihetetlenül hangzik? - Nyilván tudnék ennél kedvesebb szavakkal is válaszolni, elméletben, de gyakorlatilag nem vagyok képes bármi túl kedveset kiejteni a számon. Épp elég baj, hogy már ezt is ígéretnek veheti, miközben semmit sem lenne szabad megígérnem - de még csak magammal sem elhitetnem, hogy ez a valóság.
De akkor mi a valóság?
Mert abban biztos vagyok, hogy nem vágyom Párizsba, sem egy hosszú és kényelmetlen vacsorára, aminek normális módon egy hasonlóan puccos szállodában kellene végződnie. Lelkesednem kellene, amiért újra láthatom a tökéletes nőt, amiért akár még a szüleimnek is bemutathatom, és végre nem leszek tovább a család agglegénye.
Théónak gyereke lesz, ez nagyon sok mindent megváltoztat. Annyira gyűlölöm az elvárásokat! A saját gondolataimnál jobban már csak Zurie csalódott pillantása keserít el. Elszúrhat az ember egy lépéssel mindent - is?

Késő van, a bor pedig épp annyit tompít az érzékeimen, hogy a kelleténél jóval nagyon svunggal sikerült becsuknom az ajtót.
- Francba! - morgom az orrom alatt, de vállam felett pillantgatás (mert ugye meg kell nézni, hogy tényleg becsapódott-e az ajtó, vagy csak úgy hallottam), még jobban összezavarja a fejem. Milyen idióta vagy, Garçon! Azonnal megfordul a fejemben az aggodalom, hogy felébresztettem Chapelle-t, azonban amint felidézem magam előtt az arcát, egészen biztos vagyok benne, hogy nem engedelmeskedett a kérésemnek. Már nem is tudom, melyiknek kellett volna eleget tennie, de biztosan nem tette meg. Ki vagyok én, hogy utasítgassam?
Mégis ki vagyok én? A tanára? Hah!
- A tanárok legjobbika! - visszhangzom magamnak gúnyosan, és a fürdőszobába vonulok, hogy lemossam magamról ezt az irritálóan édes női parfümöt, az emlékével együtt.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Hétf. Dec. 03, 2018 5:30 am

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Betartottam az ígéretemet. Már órákkal ezelőtt visszalopóztam a szobájába és lehajigáltam magamról a ruháimat, hogy aztán a puha paplanba burkolózzak. Illatom azóta is harcot vív Mathys arcszeszével és az őskori szappan jellegzetes szagával - ismét megfogadom, hogy karácsonyra egy tusfürdős készletet kap -, ám a versengés nem lehet kiegyenlített, míg ő maga nincs jelen.
És elég sokáig várat.
Alighanem álomba is merülök párszor, mire végre meghallom az ajtócsapódást és a jól ismert morgást. Izgatottan pattanok ki az ágyból, hogy a sötét szobán át a világosság felé lopakodjak.
Épp akkor áll be a zuhany alá, mikor átlépem a fürdő küszöbét. Szerencsére nyitva hagyta az ajtót, ráadásul éppen háttal áll nekem, így semmi sem jelzi előre a felbukkanásomat.
Messziről is jól látom a kedvezőtlen beállítást, és fogalmam sincs, miért akarna Mathys ilyen jéghideg vízben mosakodni, de ilyenek ezek a vámpírok, nem? Egyetlen intésemmel fordítom a meleg víz irányába a csapot, mielőtt hátulról a csupasz testéhez simulnék. Azt hiszem, nem is kell sokáig győzködnöm, hogy forduljon meg, minden esetre rásegítek a mozdulatra és a vállánál fogva perdítem meg, hogy szembe kerüljünk egymással. Magára vessen, amiért ennyire türelmetlenné tett.
Karjaimat a nyaka köré kulcsolva húzom magamhoz, ahogy a nyelvem utat tör magának az ajkai között, hogy táncra hívja az övét; testem szinte lüktet azokon a helyeken, ahol a bőrünk egymáshoz ér. Szinte zúg a fejem az iránta érzett vágytól.
Furcsa, hogy ennek ellenére is megérzem, nem? Csakhogy miközben az orromon át kapkodom a levegőt és a víz felszabadítja a Mathys bőréből áradó illatot, nem tart sokáig, míg eljut hozzám az a finom, női aroma is, aminek cseppet sem lenne ott a helye.
Minden túlzás nélkül kiszakítom magamat a karjai közül. Zavart, ködös tekintetem megpróbálja helyrerakni a helyiség képét, benne az előttem álló férfival, de bárhogy nézem is Mathyst, nem látok többet egy árulónál.
Hátrálok pár lépést, mielőtt hátat fordítanék neki. A gyomrom kavarog, és bármilyen különös is legyen, semmi köze a Mathysből áradó alkoholszaghoz.
Hogy lehettem ilyen naiv? Ennyire ostoba?
Egyenesen a hálóba sietek, hogy felöltözzek, tépve, rángatva magamon a ruhaanyagokat, melyek semmiről sem tehetnek.
Ordibálni szeretnék, zokogni és hozzávágni mindent, ami a kezem ügyébe kerül, ám túl mély, túl fájó a seb ahhoz, hogy bármit is kezdhessek vele. Szóval ilyen érzés egy tanár szeretőjének lenni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Hétf. Dec. 03, 2018 8:38 am


Chapelle

Konkrétan minden porcikám megzizzen, amikor a hűvös víz melegre vált át, hiszen hozzá sem értem, és elég ijesztő kis átok lenne, ha valamelyik diákom meg akarna főzni a zuhany alatt. Szerencsére hamar simulnak a hátamra a puha kezek, és nincs időm komolyabb összeesküvés-elméleteket szövögetni, ezzel választ is kapok minden kérdésemre.
Azonnal dübörögni kezd a vérem, az alkohol hatását is erősen felülmúlja az érzés, ahogy végre a karjaimba zárhatom a testét. Úgy húzom magamhoz, mintha legalább azt szeretném, hogy a részemmé váljon, de biztosan soha el ne engedjen. Éhesen csókolom, mintha legalább egy éve nem láttam volna. Csak akkor lazítok az ölelésemen, amikor a combja alá szeretnék nyúlni, magam köré fonni a lábait és minden másról megfeledkezni, azonban olyan lendületesen húzódik el, hogy nagyjából pislogni sincs esélyem. Mi? Semmi rosszat nem tettem, éppen csak jót akartam, őt akartam. Milyen ördögi és kegyetlen játék ez?
Szerencse, hogy a hűvös víz enyhített a bódultságomon, még ha most újra meg is részegített az ajka íze, nem hezitálok egy pillanatig sem, hogy utána siessek.
- Chap... Zurie! - Alig van hangom, de talán nem kell üvöltöznöm az éjszaka közepén, hogy halljon.
Nem tudom hogyan lehet mégis, hogy máris valami göncöt rángat magára, de hogy fordítva húzta fel, és a nedves bőrére tapad, az biztos. Megragadom a karját, és ahogy szembe fordítom magammal, a másik csuklójára is ráfonom az ujjaim, hogy abbahagyja az öltözködést.
- Mit csinálsz? Mi bajod van? - A frusztráltság mellett őszinte értetlenség hallható a hangomból, tényleg nem tudom hová tenni az eszetlen viselkedését.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Kedd Dec. 04, 2018 6:42 pm

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Annyira szerettem volna bízni benne, hogy elég leszek számára, hiába tudtam, hogy hozzám hasonlóan mindenre és feltehetőleg mindenkire hamar ráun. Ha aggódtam is néha, mindig elhessegettem a gondolatot, mondván, úgysem üthetem meg a bokámat olyasvalakivel, aki ennyire hasonlít rám; abban a hitben, hogy mire eljutunk odáig, hogy a diákjával folytatott viszony egyhangúvá és terhessé válik számára, az én érzéseim is csillapulnak majd. Csakhogy nem így történt. Sok minden játszódik le bennem abban a pillanatban, mikor megérzem rajta egy másik nő illatát, mégsem sorolható ezek közé egyetlen olyan érzelem sem, ami bármennyire is köszönőviszonyban állna a közönnyel.
Gondolkozás nélkül hagyom faképnél, azonban épp olyan gyorsan meg is bánom, mikor a nyomomba ered.
- Eressz el! - Könnyeimmel küszködve kísérlem meg kiszabadítani a csuklómat a szorításából. - Fogalmam sincs, milyen játékot űzöl, de nem leszek többé a részese. - A mondat végére elcsuklik a hangom, ezért még sürgősebbé válik, hogy mielőbb folytathassam az öltözést. Mennyivel egyszerűbb dolgom lenne most, ha kifelé menet felforrósítottam volna a vizet búcsúzóul! Nem hiszem, hogy akkor is ennyire elszántan próbálna megakadályozni a távozásomat. Persze, egy elmulasztott lehetőség nem jelenti azt, hogy most ne menekülhetnék el hasonlóképpen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Dec. 08, 2018 4:08 pm


Chapelle

Alapvetően nem meglepő, hogy nem értünk egyet, általában viszont tudom, hogy mi baja van velem. Sőt, egy veszekedés úgy az igazi, ha mindkét fél dühös a másikra, én viszont egyáltalán nem vagyok haragos - pillanatnyilag csak csalódott, amiért a kellemes programunkat fogócskára cserélte.
- Mi? Milyen játék? - Őszintén értetlenül ér a vádaskodása, de nem engedem el, közelebb húzom magamhoz a csuklóit, hogy ne ugrabugráljon. - Nem játszom veled. Nem játszom semmit. - Megpróbálom nyugodtan a vállamra húzni a kezeit, de ez még mindig nem elég. Rossz érzésem volt az egész esetével kapcsolatban, most pedig beigazolódni látszik minden balsejtelem. - Mi történt? - Éppen csak hazaértem, semmi rosszat nem véthettem ellene, hacsak nem ébresztettem fel... De akkor nem hozzámbújva köszöntött volna, hanem egyből sárkányként.
Mintha enélkül nem lenne fejfájásom holnapra.
- Rád vártam egész este... Nem is mertem remélni, hogy itt leszel. - Egyelőre próbálom nem hagyni, hogy felidegesítsen. Ha valami ilyen könnyen bekattant nála, visszafelé is lehet egy jó pillanat, ezúttal nekem kedvező változást hozva. - Ne rontsd el. Gyere. - Folytathatnánk ott, ahol abbahagytuk, de ahhoz sem ragaszkodom, hogy visszamásszunk a fürdőszobába, ha már itt kínálkozik mögötte az ágy is. Kitartóan fürkészem a vonásait, hogy lássam, ha további hiszti nélkül elengedhetem a kezeit, és újra jók vagyunk.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Csüt. Dec. 20, 2018 9:14 pm

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

- Ó, valóban nem? - nevetek fel keserűen, ahogy újabbat rántok a csuklómon. Bár kezd fájni a szorítása, közel sem hasonlítható össze azzal az érzéssel, amit a győzködése kelt bennem. Annyira szeretnék hinni neki! Annyira szeretném, ha mindez nem lenne több egy ostoba félreértésnél, a tények azonban magukért beszélnek, nem hagyva teret egy szemernyi kétségnek sem. Hogy is gondolhattam, hogy nem fog ugyanúgy a szemembe hazudni, ahogy a diákoknak és az iskola vezetőségének nap, mint nap, miattunk? Nincs abban semmi meglepő, hogy újra megteszi, ezúttal velem szemben. - És mire vártál pontosan? Hogy ha nem sikerül jól a randevúd, én mindenképp itt leszek, hogy megkefélhess? Mondd, mióta csinálod ezt?
Lehetséges, hogy tévesen vontam le a következtetéseimet, és valójában mindvégig én voltam a másik nő. Nem is tudom, melyik lehetőség lenne rosszabb.
- Ugye nem akarod, hogy felébresszem az egész iskolát? Engedj el! - utasítom ezúttal sokkal határozottabban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Pént. Dec. 21, 2018 3:17 pm


Chapelle

Nem tudom, miért hiszi, hogy vevő vagyok az értelmetlen találóskérdéseire, de inkább meg sem próbálok jó választ adni. Nem rémlik, hogy játszottam volna valaha, de ő nyilván jobban ismeri az életem.
Miért is?
- Szerinted minden rólad szól?
Egyszerre csiklandozza az alkoholmámoros nevethetnékem és a túlságosan is józan dühközpontom az egész monológja.
Egyáltalán nem tartozom elszámolással egy tinilánynak. Te jó ég!
- Hát ezt nagyon jól kitaláltad. - Elengedem a csuklóit, azzal sem foglalkozva, hogy az ujjaim szinte elgémberedtek a szorításában. - Menjél, és útközben kopogj be mindenkihez, kérd ki a véleményüket. - Minekutána elképzelni sem tudom, mitől lehetne rosszabb az estém, nyugodtan kipróbálhatja az ötleteit. Talán az igazgatót is meglátogathatná. Talán holnap már itt sem kéne lennem.
Dühösen-csalódottan fordítok hátat és visszamegyek a jeges zuhanyom alá, az biztosan nem fog ártani.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Pént. Dec. 21, 2018 3:19 pm

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Nem, és most már azt is tudom, hogy az ő életében sem jut számomra semmiféle kiemelt szerep. Ostoba vagyok, amiért egy pillanatig is mást feltételeztem, csupán idő kérdése volt, hogy találjon valaki mást. Igazából hálásnak kéne lennem, amiért nem valamelyik osztálytársam az.
A fenyegetésem a várt eredményt hozza: Mathys olyan hirtelen enged el, mintha az ábrándjaimat megvalósítva leforráztam volna őt. Ösztönösen nyúlok a sajgó csuklómért, amint a “dögös popsi” a fürdő felé viharzik, azt kívánva, bár ne jelentene többet számomra néhány hónapokkal ezelőtt ráaggatott tárgyiasító jelzőnél.
- Fenébe! - suttogom magam elé, kapkodva tüntetve el a nyomait az imént kiszökött könnycseppeknek, mielőtt az utolsó ruhadarabokat is magamra húznám. Kár volt visszajönni.
Kár volt valaha is kikezdenem vele.

Hosszú másodpercekig állok még a lakosztálya előtt, hátamat az ajtónak vetve, hogy hozzászokjak a folyosón honoló sötétséghez és ne kelljen fényt varázsolnom. Mást sem hallani, mint a szél süvítését és a szívverésem vad ütemét. Még nem vagyok elég távol. Olyan érzésem van, mintha Mathys bármelyik pillanatban utánam jöhetne, hogy magyarázattal szolgáljon az este történéseire, ez pedig egyszerre kelt bennem nyugtalanságot és reményt, bármennyi lépés is választ el tőle. Nem bírok itt maradni.
- Invito seprű! - Úgy lesz a legjobb, ha Merveille-ben töltöm az éjszakát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Pént. Dec. 21, 2018 4:38 pm


Chapelle

Szörnyen aludtam, és még borzasztóbb fejfájással ébredtem - gondolom, nem segített rajtam tegnap este az a most már üres whiskey-s üveg, amit még Théo hozott a babaváró tesós koccintásra. Nehezen sikerült elindítanom a napom, és meglepő módon, semmi sem dobta fel. Életem legunalmasabb és legfájdalmasabb óráit tartottam meg, és egy kék szempár sem csillant rám. Egy sem.
Azt hiszem, valahol itt vált gyanússá az bevillanó rémképeim és a valóság összefüggése, mégis végigültem a termemben a délelőttöt.
Csupán egy légvételnyi szünetet tartottam a francia kertben, de nem túl nagy meglepetésemre, egyedül is voltam a fogcsikorgató hidegben. Augusztusi gyerek vagyok, nem való nekem a tél és ez az egész hajcihő. Talán ez a dráma sem.
Mert mégis kit érdekel, mit gondol? Túl sok hibát követtünk már el, jó lenne végre egy jó, és hagyni egymást. Úgyis elmegy a britekhez, hát menjen tiszta lappal. Nem izgat. A szüleim is boldogak lehetnének egy jó döntésemmel, és egy életre megszűnnének a problémáim. Nadia biztosan nem hisztériázna a szokásaimon, utazhatnék, hiszen ismer.
Chapelle is azt gondolja, hogy egy fikarcnyit is ismer?
Az íróasztalra vetett lábakkal várom, hogy megjelenjen a korrepetáláson. Várom, de hiába. Egyre türelmetlenebb leszek, és még ha csak idegesítően késni is akart, képtelen vagyok nyugton maradni. Kitalálta a saját kis elméletét, és tinilányként reagált rá. Nem is értem, miért lepődtem meg ezen egy pillanatra is. Most is ezt csinálja. Talán shopping körútra ment vagy kiszaladt a világból.
Esetleg megkeresi az apját.
Nem mintha közöm lenne hozzá, tegnap még nekem is elég világos voltam, hogy egyikünknek sincs beleszólása a másik életébe.
Csakhogy ez engem megőrjít.

A feliratos dzsekim a szomszéd szék karfáján lóg, én pedig nem szűnő nyughatatlansággal szürcsölöm a kólámat. Télen még ez sem esik olyan jól, be kellene próbálkoznom valami erősebbel - de a fejfájásommal talán nem lenne jó ötlet packázni a hét első napján. Kutyaharpás lenne szőrivel - sosem jött be, nem hinném, hogy ahogy öregszem, úgy lenne majd hatásosabb.
Egyébként sem árulnak itt semmilyen alkoholt, így valójában fogalmam sincs, mit keresek itt, azon kívül, hogy a szöszi ide rángatott legutóbb, amikor kocsikázni támadt kedve.
Komolyan azt hittem, hogy bízunk egymásban?
Talán valami extracsokisra lenne szükségem.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Pént. Dec. 21, 2018 8:00 pm

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Az ajtó fölött lógó műanyag mályvacukrok kedves csilingeléssel üdvözölnek, ahogy átlépem a bolt küszöbét. Még félúton sem járok a pult felé, mikor Monsieur Fontaine rám emeli meleg, barna tekintetét őszülő bajusza fölött, és megajándékoz a mosolyával. Igazi nagypapás mosoly ez, tele őszinte, kifogyhatatlan szeretettel; nyomában apró ráncok tűnnek fel a szája szegletében és a szeme sarkában.
Ügyet sem vetek a többi vendégre, ahogy újabb és újabb asztalt kerülök meg. Ami azt illeti, egész nap egy pillantást sem vetettem senkire magam körül, hacsak nem volt muszáj. Enélkül is folyton azon kapom magamat, hogy Mathyst látom vagy az ő illatát érzem, bárhol is járok - mint például most is.
- Hol volt ilyen sokáig, kedveském?
Gyermeki örömmel csúsztatom a a pultra a zsákmányomat, miközben helyet foglalok a bácsival szemben.
- Mindenképp a kedvencét szerettem volna hozni, de csak Merveille másik felén találtam.
Ahogy vártam, ezután hosszas megrovás következik, amiért ennyit gyalogoltam ebben a szörnyű hidegben, csak hogy a kedvében járjak. Van fogalma róla, hogy érezném magamat, ha miattam fázna meg? Hogyan bálozhat egy lány úgy, ha folyton az orrát kell törölgetnie? Már a forrócsokimat készíti, mikor a zavaromat leküzdve megmentem a helyzetet és kiemelem a zacskóból a mennyei ételt. Ettől a húzástól azon nyomban eláll a szava, hogy aztán ugyanolyan lelkesedéssel kezdjen rá a francia konyha magasztalására.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Dec. 22, 2018 8:27 pm


Chapelle

Hosszú másodpercekig azt hiszem, hogy csak a fülem cseng, azért hallom a hangját. Egyrészt, nem egészen véletlenül hozott ide a lábam, másrészt egy varázslattal teli világban is hihetetlennek érzem, hogy bejött a tippem. Hiszen alig ismerjük egymást. Nevetséges ez az egész.
Sokáig nem is mozdulok, csak hallgatom a visszafogott szavait, a tulajra nem is igazán figyelve várom, hogy újra megszólaljon, hogy eláruljon valamit arról, miért nem mutatkozott. Magam is sejtem, hogy ez nem fog bekövetkezni, mégis megkönnyítené a dolgom, hiszen az elég egyértelmű, hogy velem nem akar beszélni. De én igen?
Nehéz állást foglalnom ebben a kérdésben, mivel minden második gondolatom az, hogy egy szó nélkül ki kellene sétálnom a cukrászdából. Hagyni az egészet. Ha akaratom ellenére is fájdalmat okoztam neki, jobban járna, még fiatal, könnyen meggyógyulna a lelke.
Csakhogy saját magának keltette a feszültséget, én pedig nem vagyok egy csendesen belenyugvó típus.
A kabátomat sem hagyom hátra, ahogy a csacsogók mellé sétálok, könyökömet lezserül az asztalra támasztom, és pillantásom nem veszem le a szösziről, ha meg is süt a feszültség kettőnk között.
- Szóval itt töltötte a napot, Mademoiselle Chapelle. Remélem, hasznosabban telt, mintha iskolában lett volna.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Jan. 26, 2019 8:51 am

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Először azt hiszem, csupán az agyam szórakozik velem. Már a lépések ütötte zajra felkapom a fejemet, hiszen annyira ismerős, ám mégiscsak elrugaszkodott ez alapján beazonosítani bárkit, kiváltképp, ha az a valaki többször mozog vízszintes, mint függőleges pozícióban, valahányszor megtisztel a társaságával. Az illata, nos, újabb komplikációt vet fel. Miként győződhetnék meg róla, hogy az övé, ha épp a halovány, alig érezhető jellege teszi sajátossá?
Kétségeim pillanatok alatt szertefoszlanak, ahogy feltűnik a perifériás látómezőmben és helyet foglal közvetlenül mellettem. A levegő bennreked a mellkasomban, gyomrom pedig összeugrik... a döbbenettől? A bűntudattól? Esetleg éppen a megkönnyebbüléstől? Ha viszonoznám a pillantását, talán rájöhetnék a válaszra, bátorságom azonban nem kap túl nagy hatáskört. Megkövülve nézek a pult mögött álló barátomra, aki most olyan hirtelen fordít nekem hátat, mintha elfelejtkezne róla, hogy egyáltalán beszélgettünk. Feladom, tekintetem a forrócsokoládé felszínén keres menedéket, miközben a válaszlehetőségeimet latolgatom.
- Ez majdnem úgy hangzott, mintha Ön szerint hasznos lenne az iskolai tevékenységem - szólalok meg hosszas hallgatás után.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Jan. 26, 2019 9:57 am


Chapelle

Hosszú évekig azt hittem, az önuralom és a fapofa mintapéldánya vagyok, aki könnyen lopja magát az emberek szívébe, ha akarja - még ha többnyire nem is akarja. Chapelle-lel sosem voltam kedves, és a tegnap este után most különösképpen nehezemre esik nyugodt hangot megütni vele szemben.
Segítségemre szolgál, hogy külön kérés nélkül is kettesben maradunk. Így is oda kell figyelnem magamra, azonban a szabadságunk már nagyobb... Bár abból, hogy rám sem néz, nem sok kedvező végkifejletet jósolok.
Már csak azt kéne tudnom, mi is lenne valóban kedvező.
- Úgy is értettem. Ennél már csak az lenne hasznosabb, ha mindig megjelenne az órákon. Vagy legalább a különóráján, aminek az a célja, hogy ne bukjon meg. - Nem veszem le róla a szemem. Mindketten tisztában vagyunk vele, hogy nem ez az egyetlen oka, amiért hozzám jár, azonban azt sem felejthetjük el, hogy a süketsége a tárgyamhoz okozta ezt az egész kalamajkát. Nem mintha most vádaskodni szeretnék. Nem. Nyugodt helyet szeretnék. - Talán megengedhetné, hogy elmagyarázzam, amit legutóbb nem értett, ahelyett, hogy rám sem néz többet. - Ennél már nehezen lehetnék egyértelműbb. Nem buta, még ha néha el is felejti használni az eszét.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Jan. 26, 2019 10:43 am

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Ha valóban azt hittem, a megszokott pimaszságom célravezetőnek bizonyul, tévednem kell. Kétségkívül saját magamnak köszönhetem a kudarcot: olyan sokszor alkalmaztam már ezt a módszert vele szemben, hogy mostanra egyszerűen leperegnek róla a próbálkozásaim.
Legalább a különóráján - visszhangzom a szavait gúnyolódva, persze csak gondolatban, mert érettebb vagyok ennél. Elég érett ahhoz, hogy hagyjam magam megdönteni az általa annyira hiányolt órákon. Megfelelnék egyáltalán bármi másra?
Sokatmondó sóhajjal emelem rá a tekintetemet. Azok után, ahogy elváltunk egymástól, nem hittem volna, hogy önként felkeres - elvégre nem tartozik nekem semmiféle magyarázattal a randevúját illetően -, de azt sem, hogy szóba állnék vele. A jelek meglehetősen egyértelműek voltak, habár hamar megbántam, hogy úgy túlreagáltam az esetet. Nem jellemző rám, hogy fenyegetőzésbe bocsátkozzak.
- Csak abban az esetben, ha ezúttal őszinte lesz velem, Monsieur le Profésseur - válaszolom higgadtságot erőltetve a hangomra, pillantásom azonban ezúttal is a rúzsnyomokat kutatja a kabátján ahelyett, hogy a szemébe néznék.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Jan. 26, 2019 12:40 pm


Chapelle

Részben meglep, hogy nem fordít nekem hátat, másrészt elég furcsa képet festene, ha nyilvános helyen viselkedne ellenségesen egy tanárával, úgyhogy tudom, hogy ez a "kedvesség" nem is igazán a személyemnek szól. De talán előnyömre fordíthatom a jólneveltségét, még ha egyelőre nem is tudom, mi a célom.
- Sosem az őszinteségemmel volt gond. Türelmesebbnek kell lennie. - Ezek szerint ugyanolyan unalmas lehetek, mint a tárgyam, hiszen egyikünkkel kapcsolatban sem volt soha igazán képes nyugton ülni és hallgatni. Nem is hibáztathat senki, amiért más módon kellett lefoglalnom - főleg, hogy az átlaga is javult! Pedig nem lettem elnézőbb, még ha ezt senki sem hinné el nekem. Remélem, nem ad rá okot, hogy bárkinek is magyarázkodnom kelljen.
- Mehetünk? - Nem nyaggatom azzal, hogy továbbra sem néz a szemembe, már volt időm kitalálni a viselkedése mögött rejtező gondolatokat, és ha igaza lenne, még jogos is lehetne a megvetése. Szeretném tisztázni a dolgot, ezt biztosan tudom, és ehhez ez a hely nem megfelelő. Levegőre vágyom. Ha kíváncsi még rám, biztosra veszem, hogy több noszogatás nélkül is követni fog, ahogy eltaszítom magam a pulttól és a kabátomba bújok.
Kilépve, a pálcám egy mozdulatával melegítő bűbájt szórok - amennyiben velem tartott - mindkettőnkre. Nem a kastély, hanem Merveille utcái felé veszem az irányt, és nem is kezdek bele semmilyen beszédbe.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zurie Chapelle
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 240

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Jan. 26, 2019 6:03 pm

Mathys & Zurie

[You must be registered and logged in to see this link.]

Anélkül fordulok el tőle ismét, hogy bármit is hozzáfűznék az állításához. Talán túl nagy elvárásokat támasztok felé. Elvégre miért lenne valaki őszinte abban, hogy nem volt őszinte? Meglehet, hogy valóban nem vert át, csak elhallgatta az igazságot, ez azonban az én szótáramban ugyanúgy hazugságnak minősül, főként azután, milyen széleskörű betekintést kapott az életembe. Persze, nem kérte, hogy beavassam. Én döntöttem úgy, hogy sofőr helyett vele vitetem el magamat Toulouse-ba és engedem, hogy odabent is velem tartson. Alighanem hibát vétettem.
Kiiszom a forrócsokim maradékát, mielőtt felállnék. Furcsa ez az egész, nem igazán vagyok önmagam, mintha csupán külső szemlélőként vennék részt az eseményekben és sodródnék az árral.
- Köszönöm a kedvességét, Monsieur! - Időt sem hagyva az ellenkezésre a pultra csúsztatok egy galleont, majd sarkon fordulva az ajtó felé indulok. Még jó, hogy időm sem volt levetkőzni, így nem most kell magamra rángatnom a kabátomat és minden egyebet.
Amint kilépünk, az eddigieknél is szorosabbra húzom magamon a ruhákat. Sosem voltam fázós, most mégis ráz a hideg a télhez közeli fagytól, ezért - ha dühít is - hálás vagyok a bűbájért.
- Nem is tűnsz annyira másnaposnak - jegyzem meg félszegen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Mathys Garçon
Civilian

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 190
.

TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    Szomb. Jan. 26, 2019 6:34 pm


Chapelle

Nem tudom, hogy az érzékeim hagynak cserben mellette, vagy tényleg ennyire kiszámíthatatlan, azonban a szavai és a tettei újra és újra meglepetést okoznak nekem. Amikor naiv kislányként gondolok rá, biztosan bölcsnek és érettnek mutatkozik majd, amikor viszont így próbálom kezelni, hiszti és feleselés lesz a jutalmam. Tény, hogy nagyrészt kimaradtam a húgaim pubertásából, az talán most segítene eligazodnom a szőkeségen, és nem adnám fel a reményt már azelőtt, hogy egyet gondolna és mégis mellém szegődne.
Sosem fogom megérteni.
- Pedig szétrobban a fejem - morgom az orrom alatt bosszúsan, azonban erre rá kell játszanom egy kicsit, mert meglepő módon megkönnyebbülök a kevésbé kedves megjegyzésétől is. - De az is lehet, hogy nem az ital az oka. - Az legalábbis biztos, hogy nem az a kellemes becsiccsentés okozza a fejfájást, amit a vacsora alatt elfogyasztott néhány pohár bor idézett elő, sokkal inkább a whiskey, amit Chapelle távozása után döntöttem magamba - ergó maga a lány. Annyira mégsem érzem szabadnak ezt a beszélgetést, hogy máris közöljem vele, mennyire elrontotta az estémet, mivel úgy sejtem, az ő álma sem lehetett zavartalan.
Legalábbis remélem, ha már én szenvedtem.
Csendes utcák felé terelem a lépteinket, szerencsére nincs tömeg a téli napon, senki sem tölti kint szívesen az idejét, amíg nem lehet legalább hóembert építeni.
- Szeretném, ha megfeledkeznél a fantáziáidról, rendben? Túl messzire szaladtál a valóságtól. - Azt azért hiába várja, hogy magamat állítsam be hibásnak, hiszen ő az, aki túlreagált valamit, amiről még csak azt sem tudom, micsoda, és összeesküvés elméleteket szőtt egy pillanat alatt. - Ha nem akarsz megbízni bennem, akkor meg sem próbálom elmondani. - Az árvaházas történet után biztosra vettem, hogy a bizalma az enyém, még ha ez naiv dolog lett volna tőle, és naiv feltételezés is volt tőlem. Komolyabban számított rám, mint egy tanárra vagy egy ismerősre, ez pedig a maga módján elég ijesztő helyzetnek tűnt, főleg utólag. Talán ott hibáztam, hogy én nem voltam ilyen vakmerő, amikor beszélnem kellett volna. Talán. Azért nem érezhetem magam rosszul, mert nem avattam be előre valamibe a bar... a... Chapelle-t.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Zurie & Mathys    

Vissza az elejére Go down
 
Zurie & Mathys
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Átváltozástan :: Franciaország :: Beauxbatons-
Ugrás: