Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» Dzsinn
by Aubert Richelieu Today at 10:16 pm

» Százfűléfőzet
by Aubert Richelieu Today at 10:07 pm

» Aubert & Zurie
by Zurie Chapelle Today at 9:24 pm

» Aubert Richelieu
by Voldemort Today at 7:25 pm

» Fogadj el!
by Aubert Richelieu Today at 6:46 pm

» Zurie & Mayra
by Zurie Chapelle Today at 6:44 pm

» Kay & Gust
by Sigrid M. Forsberg Today at 2:58 pm

» szabad egy táncra?
by Pandora Nixon Kedd Nov. 13, 2018 9:04 pm

» Imogen & Edgar
by Imogen Bones Kedd Nov. 13, 2018 2:21 pm

» Mathys & Zurie
by Mathys Garçon Hétf. Nov. 12, 2018 9:47 pm

Statisztika
DIÁK (18)
Griffendél 2
Hollóhát 2
Hugrabug 1
Mardekár 6
Beauxbatons 5
Durmstrang 2
FELNŐTT (16)
A falka 0
Civil 8
Halálfaló 4
Minisztériumi dolgozó 1
Rendtag 3
Nemek
17
17
Aktív User 14

Share | 
 

 Mathys & Zurie

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Mathys & Zurie   Szer. Szept. 26, 2018 6:14 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
- Parancsoljon, professzor úr - mosolygok rá, amint átnyújtom a dolgozatomat az asztal felett. Csak remélni tudom, hogy még idejében észreveszi azt a plusz lapot, amit hozzáfogtam. Egyetlen rövidítés áll rajta: FB, azaz  Flux de Bonbons, illetve utánozhatatlan tehetségemmel odarajzoltam neki egy miniatűr kocsit, hátha veszi a lapot és átugorhatjuk ezt a kört. Biztos vagyok benne, hogy nem felejtette el a hely nevét, melyről az első különóránk óta ódákat zengtem neki, a kérdés inkább az, jelenlétét teszi-e vagy megmakacsolja magát a követelésemmel szemben. Bárhogy legyen is, túl sokat vártam már ahhoz, hogy a közreműködésének hiánya miatt elhalasszam az utamat.
Mivel mindkettőnknek ez az óra zárta a napot, haladéktalanul a szobám felé veszem az irányt, hogy felkészülhessek az indulásra. Igyekszem nem túl... fellengzősen öltözni, habár nehéz olyan darabra lelni a ruháim között, amiről nem süt egyértelműen a minőség és a drágaság, hogy az életkorukról ne is beszéljünk. Fél évnél tovább általában semmit sem tűrök meg a szekrényemben, nincs semmi, amit jobban gyűlölnék a bolyhoknál és a fakulásnál. Ha már itt tartunk, talán nem is lenne olyan rossz ötlet megragadni rá az alkalmat, hogy elajándékozzam a feleslegessé vált cuccaimat... Kár, hogy ilyen kevés idő áll rendelkezésemre.
Egy kisebb hátizsákba pakolok, majd a ballonkabátomat magamra húzva elhagyom a hálókörleteket.

Táskámat Macaron, Marlenka és egyéb ínyencségek terhe húzza le, mikor végül kilépek az üzlet ajtaján. Bár egy órát is eltölthettem már odabent - várakozás gyanánt engedélyeztem magamnak egy bögre forrócsokoládét - anélkül, hogy a leghalványabb jelét is tapasztaltam volna Mathys felbukkanásának, még mindig bízom benne, hogy eljön. Miért ne jönne el?
Lebiggyesztett ajkakkal, egyik lábamról a másikra helyezve a súlyomat veszem szemügyre a környéket. Gyerünk, Mats, ne hagyj cserben!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Csüt. Szept. 27, 2018 2:08 pm


Chapelle

Egész nap azon jár az eszem, hogy ideje lenne meglátogatnom egy borbélyt, mert már zavar a hosszú lobonc a fejemen. Többször is idetéved a kezem, és ujjaim már-már elsüllyednek a tincseim között - nagyon bosszantó. Ezért ma mindenki dolgozatot ír. Legalább a pennák sercegésétől nem hallom, hogyan susog a hajam, ha hagynám akár egy nappal is tovább burjánzani.
Szó nélkül veszem el mindenkitől a lapokat, ahogy elhagyják a termet. Nincs kedvem bájologni velük, egy csomóan alig írtak - láttam ám! -, és végtelenül unalmas lesz javítani. Utólag már bánom, hogy így bántam velük (és magammal), azonban semmi kedvem nem volt mesélni és kérdésekre válaszolni.
Chapelle ügyeskedése mégis elfeledteti velem a nyomorúságom, sőt, mivel esélyt sem ad rá, hogy számon kérjem rajta, egészen eltereli a gondolataimat egy másik irányba. Utazni szeretne? Pont ma? És pont velem? Nagyot sóhajtok, és a többi kisdiákot is kirugdosom az ajtómon.
Nagy kár, Chapelle, hogy időpontot nem írtál a lapocskádra.
Nem vagyok holmi sofőr.
Legalábbis nem leszek az ingyen.

Nem kapkodom el az életem. Habár nem szeretném, hogy ugráltasson, ezúttal a kíváncsiságom győz - csak lassan. Néhány dolgozatot még át is futok, mielőtt egyáltalán elkezdeném összeszedni magam. Megtöltött pénztárcám tuszkolom a belső zsebembe a pálcám mellé, mással viszont nem készülök. Le kell sétálnom Merveille-be az autómért (nagy fájdalmamra nem hozhattam fel a kastélyhoz), ahol egyébként is szerencsétlen Chevi az egyetlen gépjármű. Senki sem érti, miért tartom házban, ha én nem is lakom ott. Néhány varázstudó olyan korlátolt felfogással bír...
Természetesen nem, nem azért, hogy diáklányokat fuvarozzak vele.

A novemberi nap a legszörnyűbb nap, mert nem elég meleg, mégis kiégeti az ember retináját. Napszemüveggel az orromon gurulok be a kávézó parkolójába. Kivételesen otthon hagytam azt a dzsekimet is, amin a Garcon felirat díszeleg, hogy megőrizzem az inkognitómat.
Théo szerint ekkora sörénnyel már úgysem ismerne fel senki... Azért a kapucnit is a tetejébe húzom.
Hamar megpillantom a szőkeséget az üzlet előtt ácsorogni, nagy hátizsákkal felmálházva. Sunyin lopakodom mögé, és nagy gengszteresen átvetem a válla fölött a karomat. Itt nem is ismer senki.
- Megszökünk? - kérdezem szórakozottan, közel hajolva a füléhez.

Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Szept. 29, 2018 5:43 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Az első gondolatom, hogy biztosan azért hagyja figyelmen kívül az invitálásomat, mert szörnyen sikerült a dolgozatom. Visszagondolva túlságosan is tökéletes eszközt nyújtottam át számára, hogy megbosszulja a tudásom bővítésére pazarolt óráit, csakhogy... hiába pörgetem végig magamban újra és újra a kérdéseket és a válaszaimat, na meg amit a korrepetálások során meghallgattam Mayrától vagy tőle az osztállyal, egyszerűen nem jut eszembe olyan feladat, amit hiányosnak gondoltam volna. Sőt, mivel a Mágiajoggal párhuzamosan futnak az órák, és kezdem összeszedni magamat, már van is mihez csatolnom a Mágiatörit.
Azon kapom magamat, hogy úgy suttogom magam elé a tanagyagrészt, mintha megszállt volna valami démon, azon kattogva, mi lehet az, amiről megfeledkeztem.
Ezt a pillanatot választja rá Mathys, hogy felbukkanjon. Ha abban reménykedett, hogy elkerülheti a tömeg figyelmét, csalódnia kell, ugyanis amint hozzámér, még a szám elé kapott tenyeremen keresztül is jól hallani az apró sikkantásomat.
- A frászt hozod rám! - rivallok rá egyszerre dühösen és megkönnyebbülve, amiért eljött. - Hol a kocsi? - Olyan lelkesen nyújtogatom a nyakamat a válla fölött, mintha egyáltalán emlékeznék rá, hogy néz ki az autója. Jobb lesz minél előbb bepattanni, mielőtt valaki meglát minket. Fel nem foghatom, hogy viselkedhet ilyen felelőtlenül, mikor a saját szemével láthatta, mennyire közkedvelt Merveille a diákok körében - arról nem is beszélve, hogy ő is volt egyszer ilyen fiatal. Most, hogy vége a tanításnak és alaposan meg is váratott, bármelyik sarkon felbukkanhat valamelyik osztálytársam, és nincs az a napszemcsi, ami félrevezethetné őket, ha együtt látnak minket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Szept. 29, 2018 9:46 pm


Chapelle

Nem tagadom, hogy szórakoztat, ahogy összerezzen, mégis igyekszem gyorsan megbékíteni. Bosszantó, hogy mégis elrontja a mókát. Azonnal visszahúzom a karom, és szó nélkül biccentek a megfelelő irányba. Szívességet teszek neki, de azonnali hálálkodás helyett csupán követelőzik. Nagyot sóhajtva indulok a piros Chevi felé, a legszebb kisautó az egész placcon - lévén, nem sok másik sorakozik mellette. Még Északon vettem, és az utazásaim alatt több időt töltöttem benne, mint akár szállókban. Mindemellett szép állapotú, mindig is vigyáztam rá, és nagyszerű érzés újra uralni. Manapság olyan kevés időm jut az ilyen egyszerű dolgokra. Meg mégis hova mehetnék?
Mivel ilyen bosszantó, nem udvariaskodom vele, csupán beülök a kormány mögé és megvárom, amíg betuszkolja magát az anyósülésre. Nehezen tévedhetne el, csupán két ajtó van az autón, és az egyiket már használtam.
A tenyerem a kormányra fektetem, és az ujjaimmal dobolok rajta, amíg el nem helyezkedik. Továbbra is szótlanul indítom a motort és fordulunk ki az utcára, az egyetlen úton kifelé a városból. Nyilvánvaló, hogy nem Merveille-ben szeretné tölteni a délutánt, arról viszont nem faggatom, pontosan hol. Lecsapom a fejemről a kapucnit, és vezetés közben is a kormányon dobolok az ujjaimmal.
Mi lehet mégis ilyen fontos? Mi a fene szüksége van rám?

[You must be registered and logged in to see this link.]


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Vas. Szept. 30, 2018 9:46 am

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
- Fantasztikus vagy! - jelentem ki egyre szélesedő mosollyal az arcomon. Legszívesebben csókot nyomnék az arcára, amiért eljött és a kívánságomat is teljesítette, holott fogalma sincs, minek tette ki magát ezzel. Hogy elkerüljem az árulkodó jelek közzétételét, igyekszem Mathys helyett a piros Chevit nézegetni, miközben elindulunk felé.
- Remélem, nem épp a diákok terrorizálásától veszem el az idődet - lököm meg a vállammal pimaszul, ennyi igazán belefér. - Az megmagyarázná ezt a morcos kifejezést az arcodon. - Nem, ehhez aztán nem kell tüzetesebb szemle alá vetnem, egyébként is mindig ilyen fejet vág. Lehetetlen, hogy melléfogjak. - Ez a szerelés elég a nap ellen? Kissé aggódom a testi épséged miatt. - Egyébként sem bírnék csendben maradni, de most, hogy az idegességem nőttön nő, kiolthatatlan késztetést érzek a beszédre.
Ujjaim végigpörgetem a jármű oldalán, míg szabad kezemmel a hátsó ülésre libbentem a táskámat, és helyet foglalok Mathys mellett az anyósülésen.
- Dögös kocsi - dicsérem, ahogy tenyerem rátalál a morcos kis combjára. Gondolhattam volna, hogy az autóválasztásában is a múlt századot részesíti majd előnyben. Csoda, hogy én elnyerem a tetszését ősz haj és ráncok nélkül is.
- Jó napod volt? - kérdezem lágyan, mikor végre felé fordulok. Persze, legalább egy órám volt már a mai nap folyamán arra, hogy megcsodáljam, de mégis más, ha a tanterem másik végében magyaráz, mintha mellettem ülne és bármikor hozzáérhetnék... vagy elhallgattathatnám. Nem mintha most annyira beszédes kedvében lenne.
Közben bekötöm az övemet, jelezve, hogy készen állok az indulásra.
- Észak felől kell elhagynunk a várost - adom meg a legelső támpontot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Vas. Szept. 30, 2018 12:39 pm


Chapelle

Fantasztikus - legalább. De ennyivel akkor sem érem be, hiába hízeleg. A kocsi felé vezetem.
Diákok terrorizálása... Úgy mondja, mintha ez lenne a hobbim! Vagy mintha megúszhatná, hogy rajta éljem ki a vágyaimat.
- Kénytelen leszel valahogy kiengesztelni - mondom ki az egyértelműt. Reménykedem benne, hogy nem csak sofőrnek akar használni, mert az valóban a napom elpazarlására hajazna. - Javíthatnád helyettem a dolgozatokat. - Utána pedig átnézhetném újra, és kapna jegyet a munkájára. Haha! Mint egy igazi vizsga. Kicsit máris feldob a gondolat.
Még halvány mosolyra is rándul az ajkam, mégsem engedem el ilyen könnyen a morcosságom. Sosem mosom le magamról ezt a vámpír-dilemmát, pedig már nem is tudom, mivel érdemeltem ki.
Még jó, hogy nem tesz hangos megjegyzést rá, milyen öregnek találja a kicsikém, mert egészen fiatal, és nem venném jó néven, ha a korával sértegetné. Ahogy engem is szokott. Ami azt illeti, kifejezetten Chapelle-re vallana egy ilyen megjegyzés.
Nagyon is engesztelő a tenyere a combomon, de nem adom jelét, hogy jó nyomon jár. Dicsérheti a kocsimat és engem is, ez majd jobbá varázsolja a napom.
- Nem - vágom rá, és amint beköti magát, kifordulunk az utcára. Tényleg nem vagyok beszédes kedvemben, de ha megpróbálná elhúzni a kezét, gyorsan utána nyúlok, és visszasimítom a tenyerét a helyére. Az utasításának megfelelő irányba fordulok, bár ezt már nem bírom kommentár nélkül.
- Miből gondolod, hogy ennyi információ elég? - Gondolom, a földrajzi képességeimet a történelem tudásommal gondolja egyenesen arányosnak, ami bár nem rossz elképzelés, de közel sem helyes. - Van egy térkép a kesztyűtartóban. - Intek arra gyorsan, de kezeim továbbra is a kormányon tartom, szemem pedig az utat figyeli.
- Elárulod, mi a cél?


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Hétf. Okt. 01, 2018 6:35 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Más helyzetben készséges ötletelésbe fognék a kiengesztelését illetően, csakhogy sem a hely, sem pedig az alkalom nem tűnik megfelelőnek arra, hogy szexuális ígéretekkel kecsegtessem.
- Miért is kéne kiengeszteljelek? - kérdezem ehelyett felvont szemöldökkel, ahogy ajkaimra féloldalas mosoly lopózik. Egyértelmű, hogy kettőnk közül én aggódom jobban az inkognitójáért, de most nem csak erről van szó: túlságosan is feszült vagyok ahhoz, hogy egyáltalán kísérletet tegyek a jól megszokott, illetlen megjegyzéseim felidézésére. Azt hinné az ember, ennyi idő után már maguktól jönnek.
- Elárulod, mi aggaszt? - Arra az esetre, ha a gyengéd hangom nem érné el a kellő hatást, tartogatok egy kis simogatást is a combja számára. Szívesebben cirógatnám az arcát, azonban nem áll szándékomban zavarni vezetés közben, így sem értem, hogy lehet ennyi helyre figyelni párhuzamosan.
Automatikusan nyúlok a kesztyűtartó felé, a figyelmem viszont tökéletesen máshol jár, beletelik hát néhány hosszabb másodpercbe, mire rálelek a keresett tárgyra... és a megfelelő irányba fordítom ahelyett, hogy fejjel lefelé tartanám a kezemben.
- Hm? - fordulok Mathys felé nagyokat pislogva, miután tudatosul bennem, hogy az imént minden kétséget kizárólag hozzám beszélt. - Ne haragudj, elkalandoztam. Mit kérdeztél? - Igen, pontosan ennyit sikerült belőle felfognom: hogy kérdés volt.
A térképet széthajtogatva keresni kezdem, hol tartunk jelenleg. Nem kell sokáig tornáztatnom a szememet, hiszen napok óta más sem jár a fejemben, mint ez az utazás.
- Csak maradj a főúton és hajts ki az A62-es felé - kocogtatom meg az ujjammal, mintha látná.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Hétf. Okt. 01, 2018 9:43 pm


Chapelle

Néha tényleg nem érti, amire gondolok, de tanító célzattal ilyenkor mindig felsóhajtok, mielőtt megválaszolnám a kérdését.
- Amiért iderángattál, és nem tudok diákokat terrorizálni. - Bevallom, egy kicsit rá is játszom a sértődött hangra, de fogadok, még így sem lesz neki egyértelmű, hogy az utasítgatása jobban zavar, mint a hobbimtól való elszakítottság.
Nem lep meg, hogy észreveszi, nem ez életem legjobb napja, de nem tudnám megmondani, miért nem. Egyáltalán nem volt kedvem idejönni, és a szökést sem támogatta, így hát nem is értem, mi szüksége lehet rám.
A kérdésére csak megvonom a vállam. Semmi sem aggaszt. Ezzel kicsit ellentétes a tény, hogy a cirógatása kellemesen lazít az idegeimen, de ezt nem is kell az orrára kötnöm. Bár már nem kopácsolok senki által sem felfogható ritmust a kormánykeréken.
A kedvére teszek azzal, hogy elfurikázom valahová, ha pedig boldog, talán én sem leszek ideges.
Sandán pillantok rá, ahogy a térképpel bénázik, mégsem mentem meg.
- Hogy hová megyünk - ismétlem a kérdést, és ezúttal én nyúlok a combja felé, finoman simítva végig a lábán, majd lehajtva a térkép szélét, próbálom meglesni, hova mutogat az ujjával.
- Élvezed, hogy dirigálhatsz? - kérdezem egy félmosollyal, de amíg nincs szükségem rá, a térdén tartom a tenyerem.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Hétf. Okt. 01, 2018 10:13 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
- Ha ezzel azt akarod mondani, hogy nem előnyös számodra az üzlet, neked kell kiengesztelned engem - horkanok fel. - Különben is, nézőpont kérdése. Én felérek több diákkal is, te pedig szabadon terrorizálhatsz az elkövetkezendő órákban. - Könnyedén vonok vállat, és csak miután befejeztem a mondatot tudatosul bennem, hogy elszóltam magam a távolság mértékével kapcsolatban. Persze, az "órák" még mindig lényegesen messze van a pontos meghatározástól, de így is készen állok az elszörnyedő arckifejezésére. Igazán várhattam volna legalább az út háromnegyed részéig, hogy semmiképp se érje meg visszafordulnia. A végén még meggondolja magát.
Csendben maradok, míg a kezének útja véget nem ér a combomon. Túlságosan is megnyugtatóan hat rám, mintsem félbeszakítsam azzal, hogy ledobom a bombát.
Utána már kevésbé vagyok könyörületes.
- Haza - felelem tömören, miközben fél kezemmel elengedem a térkép csücskét, hogy helyette Mathys kezéért nyúljak. Igazán nem kell leskelődnie, nálam egyértelműbb utasítással egy krikszkraksz sem fog szolgálni.
- Azt élvezem, hogy engedelmeskedsz - vallom be elmosolyodva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Hétf. Okt. 01, 2018 10:33 pm


Chapelle

- Üzlet? Egyelőre szó sem volt arról, hogy mint kapok én - vágok közbe, amint olyasmire terelődik a szó, ami már nekem is tetszik. Hacsak nem a társasága a jutalmam, ami bár igazán felemelő tud lenni néha, most nem kifejezetten vágytam rá, hogy minden óhajának eleget tegyek.
- Hé, órák? Meddig telnek el órák? - Más, ha ennyi idő alatt érünk vissza vagy ha ezt csak a célig tervezi megtenni. Mégis hova tervezi ezt a kirándulást?
És miért, Merlinre, miért velem?
A vezetés minden apró részletét élvezem, de kedves a szívemnek a néma jelenlét is, amit bár még nem sikerült kipróbálnunk, de a kezem megtalálja hozzá a helyét.
- Haza? - pillantok rá meglepetten. Aztán elfog a balsejtelem. - Szerintem a szüleid nem örülnének nekem. - Egyáltalán nem vagyok vevő erre a játékra, és ha csőbe akart húzni, valahol kisiklott a terve. Mégis minek mennék én haza vele? Vagy csak legyek a rendes tanár, aki hazaviszi? Muglikhoz mugli módszerekkel? Nyugodtan hopponálhatott is volna, nagykorú. Nehéz követnem a valószínűleg teljesen következetlen logikáját. Kár volt elindulnunk.
Mégsem fordulok vissza. Akkor már kocsikázunk egyet.
- Akkor használd ki - rándul meg az ajkam, biztosítva róla, hogy nem tarthatja meg sokáig ezt a fölényét. - És időben szólj. - Máskor biztosan élvezném azt is, ha eltévednénk, most mégis jobb lenne a megfelelő úton maradni.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szer. Okt. 03, 2018 8:43 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mit kap ő? Hiszen most kezdtem el ecsetelgetni, hogy tulajdonképpen semmiért sem tartozok kárpótlásul!
Színpadiasan elfordulok tőle egy sóhajtás erejéig, mintha ezzel ideiglenesen megszüntethetném a jelenlétemet.
- Mit szeretnél? - kérdezem aztán beletörődve, ahogy visszapillantok rá. Muszáj legalább megjátszanom, hogy nem teljesíteném szívesen minden egyes kívánságát, máskülönben elveszne minden előnyöm.
- Hű, nézd, egy rádió! - kapcsolom be túljátszott lelkesedéssel, és ha ezután is hallani szeretné a válaszomat, készségesen veszem feljebb a hangerőt, hogy a saját gondolatait is elnyomja Gérard Lenorman hangja: Voici les clés de ton bonheur, il n'attend plus que toi / Appelle-moi si par bonheur elles n'ouvraient pas / Na na na... Máskor biztosan táncolni kezdenék ültömben, most azonban be kell érnie a csendes dúdolásommal és a lábam ütemes dobolásával. Ha szerencséje van, a combomon pihenő kezét mozdulatlanul hagyom - egy darabig, a refrén eljövetelekor már nem garantálhatok ilyesmit.
- Ennyi? - bukik ki a számon. Fel sem merült bennem, hogy ő szolgál majd nagyobb meglepetéssel. Szinte csalódott vagyok, amiért nem kezdett hirtelen fékezésbe vagy sodródott le az útról, esetleg a kettő egyszerre. - A régi otthonomat látogatjuk meg - világosítom fel, mintha ezzel olyan sokat mondanék. Nem mintha mindenről tudnia kellene.
- Úgy lesz - mosolygok rá, majd alig pár másodperccel később már rá is simítom a tenyeremet a lábamon nyugtatott kézfejére. - Itt hajts ki. - Az autópályán már nem lesz szüksége eligazításra. Nem is bánom, hisz már az első percekben érzem, hogy kezd elnyomni a monoton, egyenes útszakasz. Eddig nem is éreztem, mennyire kifárasztott a mai nap.
- Kávét kellett volna innom - dünnyögöm az orrom alatt, ahogy lecsukódnak a szemeim. Csak pihentetem őket, eskü!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Csüt. Okt. 04, 2018 10:31 am


Chapelle

- Nyugalmat - sóhajtok fel drámaian és az ég felé emelem a pillantásom. Már elindultunk, de még megtehetném, hogy kirúgom a kocsiból és egyedül megyek - csak úgy annak már semmi értelme sem volna, mivel a célról sem tájékoztatott.
Ha gondolkoznék egy kicsit, rájöhetnék, hogy az ő feszültsége tesz engem is idegessé - egyáltalán nem ez a megszokott felállás. Túlságosan is kényelmes volt eddig, hogy nem kellett a problémáival foglalkoznom, egyáltalán semmi közöm nem volt az életéhez azon kívül, hogy bosszantott, majd kiengesztelt. Egyáltalán nem értem, miért érzi úgy, hogy most már ugráltathat.
Ahogy azt sem, miért teszek eleget az értelmetlen kéréseinek.
Elégedetlenül fújok, de valószínűleg nem is hallja már, annyira beleéli magát a muzsikába. Kit érdekel.
Na jó, a következő alkalommal már többet sikerül kihúznom belőle, és igenis érdekesnek találom a válaszát, no meg a terveit.
- Az vártad, hogy lebeszéljelek? - kérdezem szórakozottan. - Már rég rájöttem, hogy lehetetlen téged kigyógyítani a meggondolatlanságodból. Nem lep meg semmi, Chapelle. - Ha hiányoznak a szülei, hát a nyakukba ugorhat, megvárom. Nem értem, miért kellek nézőnek (mert az aztán biztos, hogy a különféle kínos bemutatásokat kihagyjuk a napunkból), de ezúttal nem vitatkozom. Tisztában vagyok vele, hogy muglikról van szó, és nem lepne meg, ha aggódna értük, a félelem már mindenkiben benne van, ők pedig talán még csak nem is tudják, hogy veszélyben lehetnek.
A pontosításánál mégis újra rápillantok.
- Régi? - Nem tudom, mire gondol, mivel városnevet sem képes az orromra kötni, nem hogy pontosabb címet, így hát eléggé a sötétben tapogatózom. Persze, azt tudom, hogy Toulouse-ban élt a Beauxbatons előtt, de hogy még az előtt... Valószínűleg nem meglepő, hogy sosem faggattam erről.
- Dehogy kellett volna - simogatom lágyan a combját, és nem is bánom, hogy kicsit elhalkul a lány. A rádió, az persze még mindig okádja magából a szörnyű számokat, de nem hallgattatom el. Élvezem, hogyan fogy el az út alattunk, miközben mégis végtelen marad előttünk, a szabadság érzése egészen magával ragad.

Az ülésének támasztom a jobb könyököm, ahogy közelebb hajolok hozzá. Szórakoztat, hogy elaludt az autóban, mint egy csecsemő, azonban még mindig nincs este, és nem is tudom, merre tartunk pontosan.
- Zurie - szólítom meg halkan, ujjaim végigfuttatva az arcán és a nyakán. Annyira nem alhat mélyen, hiába nagyon kényelmes az autóm (meg egyébként is mindenben a legjobb), mégsem érhet fel egy igazi ágyhoz. - Toulouse a következő kijárat, oda megyünk? - Kissé még mindig bosszant a tudatlanság, de legalább volt annyi eszem, hogy nem mentem tovább bosszúból, amiért elaludt a térképészem.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Hétf. Okt. 08, 2018 11:19 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Alig bírom megállni nevetés nélkül a drámai szenvedése hallatán.
- Ha nyugalomra vágynál, nem keresnéd a társaságom - mutatok rá magabiztosan. Bár erre külön nem teszek célzást, keresve sem találhatnék ékesebb bizonyítékot a jelenlegi körülményeknél: a rosszkedve ellenére is belement a játékba, ráadásul cseppet sem tűnik úgy, hogy egy percig is a kíváncsisága vezérelte volna, ahogy azt feltételeztem. Kizárólag miattam van itt. Persze, ez önmagában még mindig nem cáfol rá az állítására, ugyanakkor olyan vágyat használni érv gyanánt, amit felülír egy másik, tagadhatatlanul nem a legbölcsebb húzás. Nálam az előny.
- Erre azért nem vennék mérget. - A végén még megsért! Még hogy nem tudom meglepni! Kíváncsi lennék, mit szólna hozzá, ha beavatnám a Vance proffal kapcsolatos teóriámba. Kétlem, hogy akkor is ennyire nyeregben érezné magát.
- Mikor lettél ennyire beletörődő? - pillantok rá összeszűkített szemekkel. Túlságosan is élvezem a vitáinkat és a megbotránkoztatását ahhoz, hogy csak így megfenyegessen a közönyével. Vagy mostanra már múlt időben kéne beszélnem ezekről?
Nem, lehetetlen, hogy ennyire kiismert.
Minden további nélkül eleresztem a fülem mellett a kérdését. Szeretném, ha legalább az út hátralevő részében ezen a rejtélyen kattogna, akkor nem kéne újabb módszeren törnöm a fejemet, amivel kibillenthetem az egyensúlyából.
Félálomban egyébként is nehéz lenne előrukkolni bármivel is.

Mintha csak másodpercek teltek volna el azóta, hogy simogatni kezdte a combomat, én pedig a kísértésnek eleget téve lehunytam a szemeimet. Csak a szemhéjamon beáramló fény erősségéből sejtem, hogy több ideje utazunk, mint amennyinek tűnt.
- Igen - motyogom aprókat pislogva. Még így is annyira világos van, hogy muszáj az arcom elé emelnem a kezeimet, ha nem akarok megvakulni.
- Mennyit jöttünk? - hangom ásításba fúl, szerencse, hogy nem láthatja a tátogásom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Kedd Okt. 09, 2018 11:29 pm


Chapelle

Mosolyra rándul az ajkam a visszavágása (magas) igazságtartalma miatt
- Túl sokat okoskodsz, Chapelle, nem mondták még? - Arra fogadhat, hogy én nyugodt szívvel figyelmeztetem, valahányszor elszaladna vele a ló, sőt, még akkor is, ha nem. Szemtelen, mint mindig, de már unom ugyanúgy vágni a fejéhez ugyanazokat a dolgokat. Az lesz a hobbim, hogy különböző megfogalmazásait gyűjtöm össze, mikor és miképpen megy az agyamra. Valószínűleg hamar kiadathatnék egy könyvet is. Természetesen névtelenül. Tanulmány a legrosszabb a diákról.
Az első lehetne az, hogy semmi sem jó neki.
A második pedig, hogy túl sokat jár a szája és szerencsétlen történelemtanár nem tudja írni (gondolatban) a memoárját.
Azért mégiscsak szórakoztat az elégedetlenség a hangjában. Talán fél, hogyha kiismerem, meg is unom?
- Amikor elkezdtél sofőrnek használni - vonom meg a vállam hűvösen, ezzel remélhetőleg tovább heccelve a lányt. Ki mondta, hogy csak vitatkozva lehet vitatkozni? Jobb is, ha sejti, mennyire nem repesek az új munkámért - és már megint ott tartunk, hogy hol éri ez meg nekem, mivel az előbb nem tudott erre rendes választ adni.
Nem értem, miért nem képes valami konkrétumot adni nekem, legalább, ha már ekkora szívességet teszek a kis seggének, mégsem rázom fel, amikor elhalkul. Felőlem aludhat, előbb-utóbb úgyis meg kell tudnom a részleteket, arra pedig bárki fogadhat, hogy ha nem tetszik az ötlete, gondolkozás nélkül fordulok majd vissza. Egyetlen szerencséje, hogy ezt a lehetőséget nem képes elvenni tőlem, a vezetés pedig önmagában örömöt jelent, méghozzá olyasfélét, amit nem igen van lehetőségem megkapni manapság.
Túl kicsi nekem ez az iskola.
Most sem jutok el az északi partig, pedig, Merlinre, jólesne!
Toulouse előtt mégis megállok, és felébresztem a diktátorrá avanzsált Chapelle-t. Számtalanszor volt már szerencsém az ébredéséhez, most azonban a vakító napsugarak miatti elégedetlensége kivételes pluszként szórakoztat.
- Nagyjából másfél órát. Talán még este is fogsz tudni aludni.
Leveszem a fejemről a szemüveget és amíg a többivel ezt tartom, a kisujjammal elsöpröm a kezeit az arca elől. Megjegyzés nélkül igazítom az orrára a napszemüveget, így talán nem vakul meg a kislány.
Visszadőlök a helyemre, újra beindítom a motort, és kikanyarodok a parkolóból.
- Aztán jól navigálj nekem, nem akarok eltévedni a városban - adom ki az utasítást az utasításaira vonatkozóan, majd figyelmesen követem is őket. Legalább látja, milyen az, ha valaki képes engedelmesen viselkedni és eltanul tőlem valamit.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Pént. Okt. 12, 2018 6:36 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nagyot fújok, mielőtt felnevetnék.
- Ezt egész biztosan nem. - Az évfolyamtársaim, sőt, talán még a csapattársaim egy része is ugyanazt az üresfejű, szőke libát látja bennem, aki álló nap Sasha után lohol és lesi minden szavát. Hiába, van az a stigma, amit még a valódi, kézzel fogható igazság sem moshat le az emberről. Mintha nem is akarnának szembenézni vele, mert az felülírná és újragondolásra kényszerítené minden eddigi tapasztalatukat.
A legfurcsább, hogy nem zavar annyira, mint az helyénvaló volna. Beérem azzal is, ha a számomra kedves személyek ismerik a valódi énemet és - dacára a félelmeimnek - nem utálnak érte.
Mosolygok az orrom alatt, ahogy megszorítom Mathys combját. Néhány dolog jobban mutat az árnyékban, ahol nem látni belőle mást, mint az elmosódott körvonalait. Csak remélni tudom, hogy a vér szerinti szüleim kiléte nem ebbe a kategóriába sorolható.
- Sok mindent lehet csinálni egy kocsiban - fűzöm hozzá mellékesen, hátha repedést csalok a jól előadott közönyére.
Nem mintha képes lennék komolyan számba venni a lehetőséget, jóllehet korábban már bebizonyosodott a szeretkezés remek feszültséglevezető hatása.

Másfél óra?
Nem kell erősködnie, a karom erőtlenül zuhan az ölembe. Sűrűn pislogok, hogy el tudjam viselni a tompa fényt, mely mégis elemi erővel fáradozik a megvakításomon. Mire megkapom Mathys napszemüvegét, már a könnyeimet kell törölgetnem.
Ideértünk. Most már csak pár kilométer választ el.
- Rendben - válaszolom rekedten, ahogy beindítja a kocsit. Túl gyors! Most, hogy ilyen közel kerültem a terveim megvalósításához, egyszeriben minden túl valóságossá, túl rémisztővé válik. Iszonyatos súly nehezedik a mellkasomra.
- Várj! - kérem viccesen elvékonyodott hanggal, magam sem tudom, miért: az ijedt szó önkényesen szaladt ki a számon, mielőtt még útját állhattam volna.
- Talán jobb lenne, ha visszafordulnánk. - De ezt inkább csak magamnak mondom, ismer annyira, hogy tudja, nem gondolom komolyan. Nos, legalábbis nem annyira, hogy ténylegesen megfutamodjak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Okt. 13, 2018 12:48 pm


Chapelle

Rendben, ezt éppen nem mondták neki, el is hiszem. Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy én különb szavakkal is tudnám jellemezni - az elmúlt két-három hónapban már sikerült annyira kiismernem, hogy tudjam, nem mindig azt mutatja, amit tudna. Habár képtelen vagyok felfogni, miért élvezte ehy percig is, hogy téves kép él róla bárkiben is, már nehezen tudná megváltoztatni a véleményüket.
Velem még szerencséje volt.
Hazudnék, ha azt állítanám, végig tudtam, hogy több van benne, mint az a felelőtlen kiscsaj, aki a rendőrségen kötött ki egy görbe éjszaka után. Mégis, az, ahogy a... kapcsolatunkat kezeli, lassan meggyőz, hogy sokkal több minden is rejlik még a felszín alatt.
Megrándul az ajkam és lágyan végigsimítok a kézfején.
- Tudom. - Naiv dolog lenne azt feltételeznie, hogy tud nekem új ötleteket adni, főleg az én autómban - viszont tőlem is naiv lenne azt gondolnom, hogy a szavai ígéretnek tudhatóak be.
Feszült. Valamit tervez, amit nem mond el nekem, és még ha szó nélkül engedelmeskedem is a kéréseinek, félek, hogy sírás lesz a nap vége.
Két húgom van, értek az ilyesmihez.
Az alvással nem juttat közelebb a megoldáshoz, viszont legalább bőven van időm megfeledkezni arról, kik vagyunk és milyen helyzetben, hová tartunk és mikor fordulunk vissza. Legalább annyira hiányzott ez az érzés, mint a lapos pislogásai, amikor végül felébresztem.
Rábólint, így hát elindulok. Nem szeretem vesztegetni az időt, még akkor sem, amikor ismeretlen számomra a cél.
Alig haladunk pár száz métert, a kislány mégis meggondolja magát, én pedig egy szó nélkül állok meg a legközelebbi parkolóba.
A motort is leállítom.
- Mondd el, hová megyünk, miért, és mi a gondod. - A hangom nyugodt, mégis elég határozott ahhoz, hogy érezhető legyen, nincs kedvem a további hangulatingadozásaihoz. Ha megosztja velem a gondolatait, talán tudok segíteni, de egy tapodtat sem mozdulok (egyik irányba sem), amíg nem ad választ a kérdéseimre.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Okt. 13, 2018 4:20 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem számítok rá, hogy ilyen gyorsan engedelmeskedik, hogy leállítja a motort és válaszokat követel majd. Minden túl gyors, nekem pedig muszáj lehúznom a kocsi ablakát, hogy levegőhöz jussak. Hálás vagyok, amiért a napszemüveg elrejti előle az ijedt tekintetemet, de ez még mindig nem elég. Elfordítom a fejemet, hogy a hajam takarást biztosítson az arckifejezésemnek, mire ráeszmélek, hogy szorosabb kontyba nem is foghattam volna. Kellett nekem úgy öltöznöm, mintha egy zárdába készülnék!
- Nem. - Sosem hallottam még ilyennek a hangomat. A saját hangomat. Mégis ismerős, és nem kell messzire mennem ahhoz, hogy rájöjjek, kire emlékeztet: Mathys szokott ilyen tömören és határozottan ellenkezni velem. Ebből a hanghordozásból már felismerem, hogy hiába folyamodok bármilyen eszközhöz, képtelen leszek megingatni, jóllehet, általában ez sem bír jobb belátásra.
- Csak egy kis múló pánik volt az egész. Sajnálom. - Mély levegőt veszek, mintha ez erőt adhatna a rá vetett mosolyomnak. - Kérlek, menjünk tovább! - Mielőtt ellenkezhetne, felé nyúlok és finoman végigsimítok az arcán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Okt. 13, 2018 4:50 pm


Chapelle

Egyáltalán nem vagyok hozzászokva, hogy ilyen egyszerű válaszokkal próbálják meg kiszúrni a szemem, még Zurie felvágott nyelvéhez sem illik az ilyen viselkedés. Kifejezetten zavar az eltökéltség a hangjában, mintha tényleg elhinné, hogy itt véget is érhet a beszélgetés.
- De - válaszolom kapásból, még mindig elég makacsul. Nem sok mindent tudna kezdeni nélkülem, hiszen amíg nem tesz eleget a kívánságaimnak, állhatunk itt. Holnap lenne csak kínos, ha egyikünket sem találnák a helyén, de pillanatnyilag ez sem tud zavarni.
Nem mondhatnám, hogy megnyugtatnak a szavai, sőt, már nem csak a kíváncsiságomat piszkálja fel, hanem valami... valami egészen mást is, amit nem csak nem tudok, de nem is szeretnék megfogalmazódni.
- Tudni akarom, hogy miért vagy ideges. - Ezúttal rajtam a sor, hogy kinyújtsam érte az ujjaim. Magam felé fordítom az állát, de finoman simítok végig az arcélén. - Tudni akarom, mi ijeszt meg, Chapelle. Mondd el, hová megyünk és miért. - Habár megfordul a fejemben, hogy egy "kérlek"-et is fűzök a végére, nem tudom rávenni magam, hogy ilyesmire vetemedjek. Egyébként is aláásná a rólam kialakult képét, márpedig nekem nagyon is tetszik, amilyennek mások látnak. Semmi szükség rá, hogy belsőséges és túl kedves szavakat használjuk.
Tudja, hogy nincs választása.
Ahogy azt is nagyon jól sejtheti már, ezúttal ugyanolyan aggodalom bujkál bennem, mint amikor öngyilkossági kísérletet hajtott végre egy seprűn. Vagy amikor bejelentette, hogy ez még nem elég ahhoz, hogy abbahagyja az őrült játékot. Mintha direkt élvezné, amikor elborulok a hülyeségei miatt.
Hát most aztán hót ziher, hogy egy métert sem mozdulunk, amíg nem beszél.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Okt. 13, 2018 10:07 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Mostanra már immunisnak kéne lennem a bejáratott faggatási módszerére, mégis szinte gyengébbnek érzem magam, mint a legelső alkalmakkor.
- A végén még azt hiszem, aggódsz értem - jegyzem meg csúfondárosan, de hiába próbálom tompítani a beszélgetés élét, olyasfajta komolyság csendül ki a hangomból, ami egyáltalán nem volt tervben. Bárcsak rajta lenne a napszemüvege! Akkor nem hinném, nem tudnám, hogy ugyanazt az arckifejezést látom viszont, ami a gyengélkedőben vagy a franciakertek közt fogadott.
A fejemet elfordíthatja, a tekintetemet viszont (jobb esetben) nem akadályozhatja meg abban, hogy a combjainkon, a kéziféken vagy a kormányon állapodjon meg helyette. Borzasztó bűntudatom van, amiért ismét aggódnia kell értem. Hülyeség volt belerángatni ebbe az egészbe.
- Tényleg nem hagyod annyiban, igaz? - kérdezem sóhajtva. Erőtlennek érzem magam egy újabb ütközethez, és nagyon úgy fest, hogy még akkor sem indulna el, ha minden igyekezetemet latba vetném a meggyőzéséhez.
Ideje feladni.
- Oké. A régi otthonom alatt az árvaházat értem, ahol a gyerekkorom egy részét töltöttem, és... a nyilvántartásból kiderülhet, kik a vér szerinti szüleim. Ezért szeretnék odamenni. - Lerí rólam az erőltetett közöny. - Indulhatunk?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Szomb. Okt. 13, 2018 11:25 pm


Chapelle

Nehéz lenne azt mondani, hogy ez az igazság. Vannak olyan dolgok, amiket sosem tudnék kiejteni a számon, és ezért nem is erőlködöm velük.
Megpróbálhatnám újra könnyedre venni a hangnemet és mondhatnám, hogy okoskodik, de ezzel csak elvonnám a figyelmét és nem kapnék választ. Ennél azért nehezebb dolga van velem, de ezen bizonyára nem fog meglepődni.
- Tényleg. - Zavar, hogy nem látom a szemét, de én adtam rá a szemüveget, és most sem veszem le róla. A vonásait fürkészem, ahogy ujjam végighúzom a bőrén, és kitartóan várok.
Meg is hozza a gyümölcsét a türelem.
Ilyesmire mégsem számítottam. Sosem beszéltünk még a múltjáról, és igazából fogalmam sincs, hogyan vagy mikor kerül a nevelőszüleihez, csupán a jelenét ismerem.
A tarkójára csúsztatom a kezem, és gyengéden közelebb húzom magamhoz, miközben én is mozdulok, áthajolva a közöttünk lévő rést. Egy pillanatra a homlokára nyomom az ajkam.
- Nem lesz gond - mondom halkan, mielőtt visszadőlnék a helyemre.
Képes vagyok rá, hogy támogató legyek, még ha nem is sok szerencséje volt még hasonlóhoz. Rengeteg testvérem van, mindnek különböző problémái, és én sosem hagytam őket cserben. Legalábbis, sosem örökre. Igyekszem jobb testvér lenni, mint valaha voltam, ehhez pedig talán az sem árt, ha Zurie-nek is jut valamennyi a kedvességemből.
Nem mintha a közeljövőben újra meg szeretnék szólalni. Nehezen tudnám kitalálni, milyen szavakra vágyhat, mi segíthetne rajta ebben a pillanatban.
Fogalmam sincs, milyen érzés lehet ilyen családban - család nélkül felnőni. Újra a combjára fektetem a kezem, és csak akkor húzom azt vissza a kormányra, ha másképpen nem tudom követni az utasításait.
Feszült vagyok.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Vas. Okt. 21, 2018 2:45 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Hazudnék, ha azt mondanám, nem lep meg a reakciója, vagy hogy nem érzem úgy a szavai nélkül is, hogy minden rendben lesz. Nehéz elképzelni, hogy létezhet olyan kimenetele a történetnek, amiért nem kárpótol majd a jelenléte és a támogatása. Ki gondolta volna, hogy éppen ő, a mogorva Mágiatörténet tanár, a volt barátom bátyja fogja betölteni ezt a szerepet?
Elmosolyodva, mintegy a hálám jeléül lehelek csókot az arcára, mielőtt eltávolodna tőlem.
-Köszönöm - simítok végig az arcán.
Nyugodtabb vagyok most, hogy megosztottam vele a célunkat; elég nyugodt, hogy elkalandozzak a kocsiajtóra könyökölve, habár ahogy a táj egyre ismerősebbé válik, úgy érzem magam egyre közelebb a helyhez, ahonnan indultam. Ahol alig fél óra múlva megkapok majd minden választ, amire tizenhét év alatt szükségem lett volna. Az idegesség a torkomig kúszik és felborzolja a bőrömet, de nem hagyom, hogy kiüljön az arcomra és ismét aggodalomra késztesse a sofőrömet.
-Itt hajts ki! - eszmélek fel, miközben a combomon pihenő kézfejére simítom a kezemet, majd el is kapom, mielőtt még megzavarnám a sebesség váltásban.
-Nem sokára ott vagyunk. - Vidámságot csempészek a hangomba, hátha valamelyikünket meggyőzi. - Nem zavar, hogy belerángattalak? - kérdezem felé fordulva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Vas. Okt. 21, 2018 3:04 pm


Chapelle

Örülök, hogy megosztja velem - nagy sokára - a tervét, és igyekszem biztosítani is erről, azonban frusztrálttá tesz a helyzet. Érthető, hogy nem akart egyedül jönni, már évekkel korábban is megtehette volna, most mégis duplán furcsa, hogy az én társaságomra vágyik. De jól is esik. Hiába a plusz felelősség, tudom, hogy itt senki sem ismer, és ha szükséges...
Persze, nem fognak okot adni rá, hogy meggyőző érveket sorakoztassak fel az együttműködés mellett, hiszen segítőkészek lesznek, bármilyen kérdéssel is álljon elő Chapelle.
Megnyugtat a kezem a combján, valószínűleg mindkettőnknek szüksége van erre. Kattogok. Rágódok. De legalább vezetni mindig ugyanolyan.
Hirtelen fordulok le, amikor szól. Kicsit elkalandozhatott a lány is, és kivételesen nem vetem ezt a szemére.
- Nem. - Az mégiscsak túlzás lenne, ha azt mondanám, felvillanyoz a terv, de egyértelmű, hogy tudni jobb.
- Még mindig emlékszel, merre van? - Furcsa számomra a helyzete és nem tudom, hogyan is... Azt sem tudom, hogyan kellene beszélnünk erről. - Mennyit tudnak rólad? - Tudnom kell a részleteket, nehogy elrontsam a küldetését.
- Remélem, nem akarsz a kocsiban hagyni - rándul mosolyra az ajkam.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Pént. Nov. 02, 2018 12:14 am

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
- Közel van az otthonunkhoz, meg a központhoz is. Jóformán bárhová megyünk, útba esik. - Persze, sose mondták ki a szüleim, hogy ez az a hely, ilyenformán akár Kínából is adoptálhattak volna, én mégis azóta a régi otthonomként tekintek rá, mióta csak az eszemet tudom. Igazából az sem elképzelhetetlen, hogy tévedek és potyára utaztunk el idáig valami hibásan berögzült emlékképp miatt, csakhogy megmagyarázhatatlan módon jobban bízok ebben a halovány megérzésben, mint sok más, igazán szilárd alapokon álló dologban az életemben. Különös, de jellemezhetném így kettőnk kapcsolatát is. Úgy tűnik, mintha sorozatosan a legfontosabb dolgokra nem kapnánk meg a szükséges bizonyítékokat. Talán épp azért, mert fel sem lelhetnénk máshol, mint önmagunkban.
- Meglepne, ha egyáltalán felismernének. - Hány éves lehettem, négy, öt? Javában benne voltam abban a korban, ami feltételezné, hogy akadnak pontos emlékeim, ehhez képest szinte teljesen homályba veszett ez az időszak. Emlékszem szörnyű reggelikre, hideg falakra és a vékony mintás ágyneműre, amiről folyton tépkedtem a kiálló bolyhokat - ennyiben nagyjából ki is merül a repertoár. Néha felmerül bennem, mi van, ha azért nem ugrik be más, mert legbelül nem is vágyom újabb irtóztató részletekre.
- Nem, sőt. Készültem neked egy kis meglepetéssel - hintem el sejtelmesen, ennél többet azonban nem áll szándékomban elárulni, amíg oda nem érünk.

Bár a körülötte lévő épületek felé magasodik nagyságával, kopottas szürkeségének köszönhetően tökéletesen beleolvad az utca látképébe. Ha egy szóval kéne jellemeznem, annyit mondanék, nyomasztó vagy nyugtalanító; úgy, ahogy egy sok száz éves, kísértet járta ház, a zsebkendőbe itatott vér látványa vagy egy elhibázott lépés a lépcsőn: a zuhanás előtti pillanat, a hirtelen, biztos balsejtelem.
Otthon, édes otthon.
- Megérkeztünk - jelentem be, mert nem vagyok biztos benne, hogy szemet szúrt neki a kiírás.
Amint Mathys leparkolt, mély levegőt véve túrok a táskámba, hogy előhúzzak belőle egy bájitallal töltött fiolát.
- Ha be akarsz jönni, ezt meg kell innod - nyújtom felé. - Ne aggódj, nem mérgezlek meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Civil

Kor : 25
Hivatás : Beauxbatons: mágiatöri tanár
Hozzászólások száma : 159
.

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Pént. Nov. 02, 2018 4:18 pm


Chapelle

Értően hümmögök, de nem sokat tudok hozzátenni a dologhoz. Megkérdezni is hülyeség volt, csupán a saját kényelmetlenségemet szerettem volna oldani a tájékozódással - nem mintha most annyival többet tudnék. A terveiről most sem árul el semmit.
Arra sincs tippem, hogy az ilyen árvaházak nyomonkövetik-e a csemetéiket. Még ha nem is ismernék fel Zurie-t, talán a neve... vagy legalábbis az új neve... Semmit sem tudok erről a rendszerről.
Tanácstalanul hallgatok tovább.
A meglepetés hallatán mosolyra rándul az ajkam és a szemem sarkából a lányra sandítok, ennél hosszabb időre azonban ezzel sem zökkent ki az elmélkedésemből. Éltem már érdekes tini problémákat, főleg Noel miatt, de ez a helyzet túlságosan is új nekem ahhoz, hogy hamar otthonosan érezzem magam benne. Most mindenképpen meg kell barátkoznom a gondolattal, hogy később ne okozzon problémát.
Örülök, hogy szól - hiszen erre kértem -, így még időben le tudok húzódni parkolóhelyet keresni. Szeretek kirándulni, és Toulouse-ban is megfordultam már, mégsem ismerős különösebben az épület. Valószínűleg nem tartozik a látványosságok közé, és egyébként sem vagyok képes rá, hogy mindent az eszembe véssek. Igen, elismerem.
Gyanakodva fordulok a lány felé, ahogy a fioláért nyúlok.
- Pedig a fuvarod megvolt. - Persze, gondolom, visszafelé is szüksége lenne egy sofőrre. Ellenkezés nélkül pattintom le az üvegcse kupakját, de még mindig kissé tartózkodom szagolom meg a tartalmát. Elhúzom a számat. Nem vagyok egy bájitaltan zseni, de azért annyira tehetségtelen sem, hogy egy ilyen tippel mellényúljak.
- Talán szégyellsz, Chapelle? Itt nem ismer senki. - Ez talán túlzás, de aki ismer is, biztosan nem ismer mindkettőnket, ezáltal nyugodtan viselkedhetnénk... normálisan. Nem tudom, egyáltalán létezne-e ilyesmi közöttünk, viszont abban biztos vagyok, hogy nem bánnám, ha megjegyezné az arcom az, aki nem hajlandó szép szóval együttműködni, bármi is legyen a lány terve.
- Remélem, tudod, hogy ha öregasszonnyá változtatsz, annak komoly következményei lesznek - fenyegetőzöm. Még hagyok neki időt, hogy meggondolja magát, de ha nem teszi, ezúttal (kivételesen!) hajlandó vagyok együttműködni, és kiüríteni az üveget.


Mathys
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Beauxbatons

Kor : 18
Hozzászólások száma : 200

TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   Vas. Nov. 04, 2018 10:23 pm

Mathys & Zurie
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]Csak a vállamat vonogatom, nem tudom, miért hiszi, hogy később nem lenne ugyanúgy alkalmam eltenni láb alól. Ördögi élvezet csillan a tekintetemben, mikor hangos cuppanással eltávolítja a fiola tetejét és megszaglássza a főzetet - pár percre egészen megfeledkezem róla, miért is vagyunk itt, annyira szórakoztatónak találom a zsémbeskedő megjegyzéseit.
- Annyit fecsegsz, hogy kezdem azt hinni, beijedtél egy kis Százfűlé-főzettől - vigyorgok rá szemtelenül, majd mielőtt rávetemedne a bájital elfogyasztására, óvatosan odahajolok hozzá és megcsókolom... talán hosszabban is, mint azt eredetileg terveztem. Sosem volt még rá ekkora szükségem.
- Köszönöm, hogy megteszed értem - suttogom az ajkainak, ahogy eltávolodom tőle, és ha még mindig a combomon lenne a keze, most óvatosan lefejtem róla, mielőtt akár csak egy kortyot is inna a főzetből. Ez eszelős lesz!
Tátott szájjal figyelem az átalakulást. A haja megnő és őszes cirmok jelennek meg a sötét tincsek között. Stílusosan hátra van nyalva, akár a húszas évek úriembereinek, épp csak egy sötét kalap hiányzik a feje tetejéről. Szájszegleteiben apró ráncok tűnnek fel, mint rendszerint azoknak az embereknek, akik életük legszomorúbb pillanatban is készen állnak egy mosolyra; szemeiben, mintha festékpatron ömlene szét, átveszi az uralmat a zöldesbarna színárnyalat, habár a bal írisze feltűnően barnább és sötétebb a másiknál. Vállai összemennek a ruhaanyag alatt, karja elvékonyodik, a feje viszont nekiütközik a kocsi tetejének, ha nem vigyáz.
- Ideje indulni, Monsieur Chapelle! - Azzal már nyitom is a kocsi ajtaját, hogy megcélozzuk a bejáratot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Mathys & Zurie   

Vissza az elejére Go down
 
Mathys & Zurie
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Átváltozástan :: Franciaország-
Ugrás: