Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» Faliújság
by Albus Dumbledore Yesterday at 2:29 pm

» Saffron & Grisha
by Grigori S. Zima Yesterday at 2:13 pm

» deux de Richelieu
by Jérôme Richelieu Yesterday at 1:38 pm

» puncs puncs puncs
by Xenophilius Lovegood Hétf. Dec. 10, 2018 10:25 pm

» Sue & Théo
by Théo Garçon Hétf. Dec. 10, 2018 9:46 pm

» Suzie & Théo ~ Az igazság
by Théo Garçon Hétf. Dec. 10, 2018 9:30 pm

» Mathie & Théo
by Théo Garçon Hétf. Dec. 10, 2018 9:18 pm

» Zurie & Mathys
by Mathys Garçon Szomb. Dec. 08, 2018 4:08 pm

» Anton Aleksandrov-készül
by Anton Aleksandrov Szomb. Dec. 08, 2018 3:38 pm

» Aubert & Zurie
by Aubert Richelieu Szer. Dec. 05, 2018 1:38 pm

Statisztika
DIÁK (20)
Griffendél 2
Hollóhát 3
Hugrabug 1
Mardekár 6
Beauxbatons 6
Durmstrang 2
FELNŐTT (16)
A falka 0
Civil 8
Halálfaló 4
Minisztériumi dolgozó 1
Rendtag 3
Nemek
18
18
Aktív User 14

Share | 
 

 Regulus Black

Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
Mardekár

Kor : 16
Hozzászólások száma : 26

TémanyitásTárgy: Regulus Black   Szomb. Okt. 06, 2018 10:49 am


Regulus Black

Adatok
Születési név: Regulus Arcturus Black
Megszólítás: Regulus, Reg, Regi
Születési dátum, hely: 1961. január 30., London
Vér: aranyvérű
Iskola & ház & évfolyam: Roxfort, Mardekár, hatodik évfolyam
Tevékenység: a Mardekár fogója, hatodéves prefektus, Slug Club
Csoport: Diák (Mardekár)
Play by: Iwan Rheon

Készségek
Erősségek:
★ Legendás Lények Gondozása - Kisfiúként magizoológus akart lenni, állandóan a mágikus lényekről szóló könyveket bújta és könyörgött a szüleinek, hogy vegyenek neki egy holdborjút vagy egy golymókot. Egyiket sem kapta meg, de nem is baj, ugyanis az érdeklődése Kreachernek köszönhetően más irányt vett.
★ mágiatörténet - Ha az ember a magizoológia helyett varázsjogi tanulmányokra készül, nem árt, ha jól ismeri és érti a történelmet. Regulust elsős korától fogva magával ragadta a tantárgy Binns professzor andalító előadásmódja ellenére is. Erről senki sem tud, de varázsjogász szeretne lenni, aki a pálcával nem rendelkező, értelmes lények jogait védi. Gyanítja, hogy a családja nem értene egyet a pályaválasztásával. Talán kénytelen lesz beérni egy székkel a Wizengamot tagjai között, az ő családnevével igazán nem lesz nehéz felkapaszkodni a ranglétrán...
★ kviddics - Alig volt páréves, mikor először játékseprűre ült, hat-hétévesen pedig rendszeresen sírva könyörgött Siriusnak, hogy legalább egyet adjon oda neki a kviddicses poszterei közül. Élete egyik legbüszkébb pillanata volt, mikor harmadikosként beválogatták a Mardekár épp megüresedett fogói posztjára. Nagyon komolyan veszi az edzéseket és a repülés az egyetlen, ami képes teljesen kikapcsolni.
★ három óra alvással is tökéletesen funkcionál - Valószínűleg az elmúlt években senki sem látta Regulus Blacket kisimult arccal és a szeme alatti sötét karikák nélkül, de elmondása szerint az alvás a gyengéknek való. Igazából csak túl sok minden nehezedik most a vállára ahhoz, hogy nyugodtan átaludja az éjszakákat. Így viszont rengeteg ideje marad a könyvtárban olvasni éjjelente... igen, még a zárolt szekcióban is.

Gyengeségek:
★ Gyógynövénytan - Sirius egyszer vett neki egy sivatagi kaktuszt. Egy héten belül elsorvasztotta.
★ Bájitaltan - Slughorn professzor hatalmas bánatára Regulus nem jeleskedik a tantárgyából. Borzasztóan igyekszik, de mégis ki képes odafigyelni arra a rengeteg összetevőre és arányra? És vajon hány állat szenvedett meg azért, hogy nekik tele legyen a szertáruk alapanyagokkal?
★ megfelelési kényszer - Regulus a lelke mélyén mindig is nagyon menőnek tartotta Sirius motoros plakátjait. Hogy ezt kimondta-e valaha? Természetesen nem. Regulus nem akar csalódást okozni senkinek sem. És ha ennek az az ára, hogy belerokkan ebbe a rengeteg súlyba, akkor legyen...
★ nem foglalkozik magával - Első ránézésre senki sem feltételezné Regulusról, hogy nem figyel oda saját magára. A külsőségekre mindennél jobban ad, még egy gyűrődést sem láthat senki az egyenruháján (na jó, a haja ez alól kivétel, képtelen bármit is kezdeni azokkal a göndör, sötét tincsekkel). De ha valaki elfelejt egész nap enni és hetekre ki sem mozdul a szobájából, mert leköti egy érdekes könyv vagy ágynak dönti a letargia, az bizony ő. Azonban ezzel egyidőben bámulatos érzékkel jön rá mások gondjára-bajára és hajlamos magára venni mások terhét is.


Jellem

Edevis tükre: A családját látja, együtt és boldogan, Sirius és ő éppen halloweeni tököt faragnak a Black kúria egyik szalonjában, Kreacher a háttérben csontváz formájú keksszel kínálja Mrs. Blacket.
Mumus: a falat beborító egész családfájuk felgyullad (Sirius kitagadása előtt az otthonukat díszítő házimanó fejektől rettegett a legjobban)
Patrónus: császárpingvin - bár az elmélettel tökéletesen tisztában van, mégis nagyon nehezen képes csak patrónust idézni, minden szép emlékét túl gyengének vagy keserédesnek érzi.
Pálca: fűz, főnixtoll, 11 és háromnegyed hüvelyk

★ Soft enough to believe them ★ Younger than Sirius, and a much better son ★ Panicked about what he was being asked to do and tried to back out ★ The defender of the House elves ★
Regulusról mindenki azt gondolja a Roxfort falain belül, hogy ő képvisel mindent, aminek Siriusnak lennie kellett volna. Kiemelkedő tanuló, a tanárai csak jót mondhatnak róla, nem véletlen, hogy ötödikesként habozás nélkül megtették prefektussá. A magaviselete hibátlan, a professzorok illedelmes, szerény diákként tartják számon, akinek a legsúlyosabb kihágása a takarodó utáni könyvtárhasználat. A Mardekár kviddicscsapatának oszlopos, lelkiismeretes tagja, még prefektusi teendői és mindig időben leadott házi feladatai mellett sem hagyna ki egyetlen edzést sem. A háztársai szinte kivétel nélkül kedvelik, a mardekárosok között szinte páratlanul viszont a többi ház tanulói is szívesen töltik az idejüket a fiatalabb Black fiúval. Őszintén, Regulusra senkinek nincs egy rossz szava sem, remek érzékkel simul bele minden szituációba, alkalmazkodik a helyzethez és az emberekhez, hogy véletlenül se okozzon csalódást senkinek. A tanárokhoz a legnagyobb tisztelettel szól és szorgalmasan készül még a legunalmasabb órákra is. A barátainak egyszer sem mondott még nemet, akkor sem, ha a háta közepére sem kívánta a társaságukat és az épp aktuális bulit. A lányokkal igazi úriember, a kisebbeknek örömmel segít, a szüleivel nem felesel és még a baglyáról is szeretettel gondoskodik.
És hogy milyen Regulus Black a felszín alatt, mikor lehántod a rengeteg kényszerből magára öltött jelmezt róla?
Világ életében visszahúzódó természet volt, aki nagyon sokáig az utcára sem lépett ki, ha nem foghatta az anyukája kezét. Nem vágyik maga körül nagy társaságra, nem érdeklik a népszerűségi kakasviadalok az iskolában és már elege van a titkos lerészegedésekből a Szárnyas Vadkanban. Az arca égővörösre színeződik már annyitól, ha rosszul válaszol egy kérdésre valamelyik tanórán és minden dolgozat, kviddicsmeccs előtt remeg a keze. Állandóan izgul valami miatt, a kudarc és a hiba számára elfogadhatatlan. Hajlamos az önostorozásra, nem képes beletörődni semmiféle hibába - hiszen mi lesz, ha ő is olyan csalódást okoz a szüleinek, mint Sirius? Mindenkinek a kedvére akar tenni, de közben elfelejt azzal is foglalkozni, ami számára fontos. Egész napokat tölt el evés és pihenés nélkül, hogy aztán éjszaka kénytelen legyen leosonni a Roxfort konyhájára valami nassolnivalóért. A házimanók szeretettel gondolnak rá és gyakran már előre elkészítik Regulus kedvenc kamillateáját.
De ebből senki nem érzékel semmit. Ők csak a magabiztos prefektust, a Mardekár fogóját, a Black család méltó örökösét látják benne, aki hangosan nevet a barátai viccein, elsőként, lezseren jelentkezik minden órán és aki még egyetlen pohár Lángnyelv whiskyt sem utasított vissza. Miért is akarnának mélyebbre látni, mikor ez a Regulus annyira jófej?


Külső
Az átlagosnál alacsonyabb fiú, amivel a bátyja rengeteget cukkolta régebben és egy teljes napig elhitette vele, hogy Regulust igazából elcserélték egy házimanó gyerekével. A haja sötét és a hosszától függően göndör, amivel bármit kezd, sötétbarna madárfészekként ül a feje tetején. Sápadt bőre, jellegzetes vonásai és feltűnően világoskék szemei miatt nehéz összetéveszteni másokkal, noha nem törekszik rá, hogy a külsejével kitűnjön a tömegből.
Sokat mosolyog, akkor is, ha nem őszintén teszi. A félszeg mosolyát nem lehet máshogy jellemezni, csak úgy, hogy egyszerűen regulusos. Anyukája mindig rászól, hogy húzza ki magát, mert ő egy Black, aki még akkor is emelt fővel jár, ha éppen sérvet kap a teli iskolatáskájától - Regulus pedig próbálkozik is, elvégre Blacknek lenni tényleg büszkeség.
Már többször azt álmodta, hogy a karját égette a Sötét Jegy. A szüleinek ezt örömmel mesélte, de igazávól élete legszörnyűbb rémálma volt és retteg a naptól, amikor ez valósággá válik.

Előtörténet
Bizonytalan mozdulatokkal pakoltam a hatalmas dobozba mindent, ami egy régi élet, egy régi Regulus részei voltak. Sirius elköltözött, még éreztem az orromban az égő családfa füstös szagát, beleitta magát a bőrömbe és a gondolataimba. Amióta kitette a lábát a Grimmauld tér 12-ről, megszólalni sem mertem, mert féltem, hogy a hangom majd megremeg és elárul. Nem beszéltünk róla, úgy kellett tenni, mintha Sirius sosem létezett volna, a sírás pedig nem fért bele a dolgok szőnyeg alá söprésébe.
Leszedtem a falról az első színes rajzszöggel feltűzött fotót. Hétéves voltam rajta, Sirius nyolc, mindketten a karácsonyfa alatt ültünk és az ajándékainkat csomagoltuk, anya és apa pedig izgatottan várták a reakciónkat.

A karácsonyfa alatt halmokban álltak az ajándékok. A rénszarvasos csomagolópapír egyik helyen egy versenyseprűt rejtett, tisztán ki tudtam venni az alakját, ahogy az egyesével szalaggal átkötött könyvekét is. Mégis a legkisebb csomagra csaptam le először, amelyen kis kártyán ez állt: Siritől Regnek. Óvatosan téptem fel a papírt, nehogy megsértsem, amit majd alatta találok. Egy csokibéka kártya hullott a tenyerembe a Montrose Magpies fogójáról - a hátulján tintával az aláírása. Sirius nyakába vetettem magam, ő fintorogva és pfujolva próbált félrelökni, de a lelkem mélyén tudtam, hogy nem zavarja.

A képet egy újságcikkre cseréltem, amit reggel vágtam ki egy régebbi Prófétából. Ő, Akit Nem Nevezünk Nevén és követői leromboltak egy mugli kórházat, hirdette a szalagcím. A téli szünet előtt a többi mardekáros srác napokig ezen nevetett, visongva és a klubhelyiség padlóján fetrengve próbálták eljátszani a tehetetlenül vergődő muglikat.

- Reg, nézd! - kiabált át Evan Rosier a szoba másik végéből, ahol ezen a napon már harmadszor adta elő "A mugli döglődése" címre keresztelt monodrámáját. Most éppen annál a résznél tartott, ahol könyörgött a Sötét Nagyúrnak, hogy ne ölje meg, majd a gyilkos átok mégis lesújtott rá. Fejhangon sikoltott egyet és elterült a puha, méregzöld szőnyegen. - Mit szólsz, Regi? Még nem az igazi, de hát nem is várhatjátok el tőlem, hogy hitelesen alakítsak egy mocskos muglit.
A gyomrom összeszorult, ahogy elképzeltem a jelenetet, amint maszkos halálfalók ártatlanokat mészárolnak. Mégis széles mosolyra húztam a szám, majd a többiekkel együtt nevettem, mint aki sosem látott ennél viccesebbet. Vajon Sirius már akkor tudta ezt, amikor csalódottan elfordította a fejét a beosztási ceremóniám után?


Következőnek egy régi gyerekrajz landolt a szemétben. Kiskoromban készítettem, Kreachert ábrázolta kissé aránytalanul, de nagyon boldogan. Még emlékeztem rá, hogy egyenesen zokogott az örömtől, mikor meglátta.

- Regulus gazdám portrét készített Kreacherről! - szipogta meghatottan a házimanó. - Regulus gazda túl kedves Kreacherrel!
Megilletődötten néztem rá, a kezemben szorongatva a lapot és a barna zsírkrétát, amellyel utolsóként Kreacher nagy szemeit színeztem ki. Meg sem fordult a fejemben, hogy egy ötéves firkálmánya ilyen hatással lesz rá.
- Dehogyis. Te vagy a legjobb házimanó, Kreacher, megérdemled - válaszoltam neki végül. Majdnem kiszaladt a számon, hogy ő a legjobb barátom, de tudtam, hogy ilyet nem illik mondani, hiába törődött velem többet a szüleimnél és Siriusnál. Ők sosem értek rá.


Kartonból kivágott Sötét Jegyet ragasztottam a helyére. Megbűvöltem, hogy mozogjon a koponya szájából kitekeredő kígyó, mintha csak igazi lenne. Fél napom ráment, de sikerült. Közben végig úgy éreztem, hogy a bal alkarom éget és szúr, pedig nem éktelenkedett rajta még egy horzsolás sem.

Letettem a Szárnyas Vadkan egyik koszos asztalára a poharamat. Ismételten én nyertem a hétvégi ivóversenyünket, senki sem tudta nálam gyorsabban felhajtani a Lángnyelv whiskyt.
- Regi, annyira király vagy - csapott valaki a vállamra. Nem tudtam kicsoda, a perifériás látásom kortyról kortyra gyatrább lett. Tudtam, hogy ebből csúnya másnaposság lesz, de megérdemeltem, én nem voltam képes nemet mondani a többiek meghívására.
- Reméljük, a jövőheti meccsen is ilyen gyors leszel, muszáj elvernünk a Hugrabugot - vágta rá Travers, miközben újabb teli poharat tolt elém. - De úgyis menni fog, neked minden megy. Szerintem ha megkérnéd, a Nagyúr már most bevenne halálfalónak.
- Dehogy venne - ráztam meg a fejem hevesen, amitől egy pillanatra elfogott a hányinger. - Ne beszélj már hülyeségeket...
A többiek viszont egyetértettek Traversszel. Büszkeséget kellett volna éreznem, ehelyett csak a mellkasomba mart valami megmagyarázhatatlan fájdalom.
- Kimegyek a mosdóba, ne várjatok meg a következő körrel - motyogtam, de addigra már senki sem figyelt, mert jobban lekötötte őket a halálfalókról való beszélgetés.


Sajgó szívvel hajtogattam a dobozba a kviddicses óriásposzteremet. A Montrose Magpies egész csapata fel-alá száguldozott egyik sarkától a másikig a legmenőbb Nimbus seprűkön. Harmadikban, mikor bekerültem a Mardekár kviddicsválogatottjába, olyan jó akartam lenni, mint ők.

Sprintelve vágtam át a roxforti birtokon. Muszáj volt elmesélnem a bátyámnak, ebben a percben, nem bírtam magamban tartani. Bekerültem a csapatba, fogó lett belőlem, ahogy szerettem volna! A szívem hevesen vert a boldogságtól, mindennél jobban vágytam rá, hogy Sirius tudja. Talán végre büszke lenne rám, hiszen kisebb korunkban annyit biztatott, hogy gyakoroljak sokat...
A tóparton ült a barátaival egy nagy fa alatt. Lupin egy könyvet bújt, Pettigrew tátott szájjal hallgatta Siriust, Potter pedig egy cikesszel játszott, könnyedén elkapta a szökni próbáló aranylabdát. Hirtelen megtorpantam. A szám kiszáradt, a lábcsontjaim mintha kocsonyává változtak volna. Mégis miért jöttem ide? Elsős korom óta alig szóltunk egymáshoz. Őt nyilván csak egy kviddicscsapat és egy fogó érdekli. James Potter sokkal inkább a testvére volt, mint én valaha.
Leszegtem a fejem és elindultam az ellenkező irányba. Arra gondoltam, hogy inkább írok egy levelet a szüleimnek és Kreachernek, ők biztosan boldogok lesznek a hírtől. Kreacher bizonyára.


A Reggeli Próféta mai címlapja egészben került a poszter helyére. Nagy, nyomtatott betűkkel ott állt a papír közepén, hogy "Óriások és dementorok Tudjukki szolgálatában". Végigsimítottam a lapon, hogy eltűnjenek rajta a gyűrődések, majd a homlokomat a hideg falnak nyomtam. Már alig maradt szabad falfelület az ágyam felett.

Ketten maradtunk csak a kviddicspályán Carol Mulciberrel. A nap már lemenőben volt, a levegő kezdett lehűlni, a többiek alig várták, hogy visszaérjenek a meleg öltözőbe.
- Remélem, elverjük a Griffendélt. Szívesen letörölném azt az elégedett vigyort mindegyikük képéről - jegyezte meg Carol, átvetve a seprűjét a vállán.
- Én is. Megnézném Potter és Sirius arcát, mikor veszítenek - sóhajtottam fel. - Főleg Siriusét.
- Még mindig haragszol rá?
- Nem tudom - dünnyögtem kedvetlenül. - Mármint haragszom rá, persze, de nem csak ezt érzem. Egyedül hagyott, lelépett otthonról és most minden teher rám hárul, amit neki kellett volna cipelnie. Nem én születtem a családunk örökösének és most mégis az lettem, de ez még annál is rosszabb, mert azt is helyre kell hoznom, amit ő elrontott. És anya belebetegedett Sirius árulásába, ki sem kel az ágyból, teljesen kikészült. Apa meg állandóan dolgozik, úgy tesz, mintha semmi sem történt volna és Sirius sosem létezett volna. Közben meg... nem tudom, egy kicsit önzőnek is érzem magam, mert tudom, hogy Sirius is csak boldog akart lenni és most azt sajnálom tőle, mert én ehhez nem vagyok elég bátor. Ez az egész nincs így rendjén.
- Manapság mi van rendjén?
Mindketten lemondóan megráztuk a fejünket. A kérdés jogos volt: a világunk a feje tetejére állt és talán sosem rendelkeztünk eléggé a saját életünk felett ahhoz, hogy változtassunk ezen.


Fél óra alatt befejeztem a szobám új dekorációját. Leugrottam a mardekáros takaróval leterített ágyamról, majd a Black kúria hosszú folyosóin végigsietve bekopogtam anya szobájába. Kiordított, hogy bárki is az, hagyja békén, én mégis óvatosan benyitottam hozzá.
- Anyu, megnézed a szobámat? Kicsit átrendeztem, szerintem tetszeni fog. - Ott volt a nyelvem hegyén, de hangosan mégsem mondtam ki: érted tettem, ahogy mindent.

Szeretnél-e babokat a karakterednek? Igen, csak ne adjatok kolbász ízű drazsét, azt nagyon utálom
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
Rendtag

Kor : 95
Hivatás : igazgató
Hozzászólások száma : 35
-

TémanyitásTárgy: Re: Regulus Black   Szomb. Okt. 06, 2018 10:50 am


Kedves Regulus!

Mivel a karakterlapod íze sokkal közelebb állt egy áfonyaízű drazsééhoz, mint egy fülviasz ízűhöz, ezenkívül a kellő egyediséget is felfedezni véltük benne, úgy döntöttünk, felvesszük a kínálat közé. Hogy bevezethessük eme termékbeli változtatást, kérlek, töltsd ki az alábbi űrlapokat:
Avatar Foglaló
Patrónus Foglaló

Játék előtt még fusd át az iskolák leírását és a tanárok-tantárgyak listáját is, ha még nem tetted volna.
Ha diákként valamilyen külön titulusra vágysz, azt itt jelezheted nekünk.

PS:
Bevallom, azért (is) tartott ilyen sokáig, amíg végre ideértem, mert rágódtunk rajtad. Very Happy A karakterlapod tökéletes lett, az ET-s megoldásod mindkettőnknek nagyon tetszett, nagyszerűen beépítetted azokat az apró jeleket, amelyeket mind tudhatunk Regulusról - azonban a motivációi nagyban különböznek attól az elképzeléstől, amit például a kivágott újságcikkek alakítanak bennünk. Örülök, hogy magyarázatot adtál ezekre, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakul majd Reg élete, talál-e olyan szövetségeseket, akiket Rowling nem adott meg neki..? omnomnom

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Regulus Black
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Képek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Miniszteri Hivatal :: Karakter Kutató- és Ellenőrző Központ :: Karakterlapok :: Elfogadott karakterlapok :: Diák-
Ugrás: