Every Flavour Beans Bole
Kedélyünk víg, de elménk oly híg, Háeszt szájtunkra tölts!
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Iroda
Chat

Újdonságok
Módosításra került: Frissen létrehozott: Részletek az aktuális híreink között.
Latest topics
» tomorrow never came
by Vendég Vas. Dec. 30, 2018 1:50 pm

» Carol & Regulus
by Caroline Mulciber Csüt. Dec. 27, 2018 9:49 pm

» Faliújság
by Albus Dumbledore Csüt. Dec. 27, 2018 11:23 am

» Leírás
by Mesélő Drazsé Csüt. Dec. 27, 2018 11:20 am

» Angelique Moryakov
by Angelique Moryakov Szer. Dec. 26, 2018 5:45 pm

» Roxfortos diákok
by Mesélő Drazsé Kedd Dec. 25, 2018 9:26 pm

» Diák / Felnőtt keresettek
by Voldemort Kedd Dec. 25, 2018 7:56 pm

» Kay & Gust - Round 2
by Gustav Holmök Kedd Dec. 25, 2018 5:51 pm

» Sue & Théo
by Suzanne Garçon Vas. Dec. 23, 2018 9:38 pm

» Zurie & Mathys
by Mathys Garçon Szomb. Dec. 22, 2018 8:27 pm

Statisztika
Demonstrate:
 

Share | 
 

 puncs puncs puncs

Go down 
SzerzőÜzenet

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hivatás : diák (Roxfort)
Hozzászólások száma : 52

TémanyitásTárgy: puncs puncs puncs   Pént. Nov. 09, 2018 4:36 pm

Dorcas & Xeno

~ Halloween a Roxfortban - szemelvények ~

Idegesebb is lehetnék ahhoz képest, milyen fontos este előtt állok, mégis meglepően nyugodtan támasztom a falat a Griffendél klubhelyisége előtt. A jelszó ismeretének hiányában nem jutok túl az ajtón, meg hát amúgy sem szívesen tengődnék hollóhátasként idegen felségterületen. Dorcival úgy beszéltük, hogy idekint várom meg.
Már rég felvettem a "jelmezemet", már ha lehet jelmeznek nevezni a hajamból kiálló grifftollakat, a nyakamban lógó, különös golyókat és egyéb díszes kagylókat, melyek palástomat díszítik. Az öltözetem legalább olyan szedett-vedett és xenós, mint mindig.
Zsebre dugott kezekkel ácsorgom. Még van idő a vacsora kezdetéig, de mindenképpen látni akartam Dorcit. Úgy beszéltük, hogy ha már elhívtam Pandorát, akkor vele is mutatkozom majd a nagyteremnél, így aztán nem tudom, mennyi időm lesz át-átsasszézni majd a vörös-sárga asztalhoz. Kíváncsi vagyok, a legjobb barátnőm hogyan szándékozik eltölteni az estét, visel-e valami maskarát, vagy csak magát adja. Igazság szerint szeretnék kettészakadni; a legtöbb barátom griffendéles, és bár repesek az örömtől, hogy Dory-val tölthetem az estét, már most hiányoznak a többiek.
Végre nyílik a klubhelyiség ajtaja, így rögvest ellököm magam a faltól és odébb húzódom, hogy szemügyre vehessem a kilépőt.
- Nem sietted el! - üdvözlöm, mielőtt még meglátnám, habár abban sem lehetek biztos, hogy Dorci az. A megérzésem mégis azt súgja, ezért is merem egyből leszólítani, természetesen a lehető legszélesebb mosollyal, nehogy bántásnak vegye türelmetlenkedő megjegyzésem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Pént. Nov. 09, 2018 10:39 pm

Xeno & Dorcas

Egy egészen kicsit késésben vagyok, mégis megállok a tükör előtt. Végignézek a földig érő zöld ruhán, ami körülöleli a nyakam, viszont a hátamat szabadon hagyja. Csinos. Nincs benne semmi extravagáns, egyszerűen szép, és boldog lennék, ha valaki... Bevallom, egy kicsit csalódott vagyok. Nem voltak soha magas elvárásaim az ilyen rendezvényekkel kapcsolatban, hiszen ez nem egy igazi bál, és igazából semmit sem számít az egész, mégis... Remus nem hívott el. Még csak nem is beszéltünk róla, pedig titkon abban reménykedtem... De már egyre biztosabb vagyok benne, hogy a kettőnk útja nem is keresztezi egymást, és talán így is lesz a legjobb. Nem tudom, mit tartogat nekem a jövő, de így biztosan egyszerűbb lesz.
Az estém fénypontja egyértelműen az a tény, hogy Xeno igazi férfiként elhívta Pandorát, és még ha ez azt is jelenti, hogy a háttérbe szorulok ma este a legjobb barátom életében, nagyon boldog vagyok, hogy őt is boldognak láthatom. Már amikor nem remeg az idegességtől, ugyebár. Ahogy kinyílik előttem az ajtó, egyértelművé válik, hogy most jó kedvében van, és máris mosoly költözik az arcomra, minden kellemetlen gondolatomat a háttérbe űzve.
- Segíts inkább! - válaszolok nevetve a türelmetlenkedésére, ahogy kikukucskálok a Dáma mögül. A szoknyám szerencsére könnyű, de a földig ér, nekem pedig másznom kell egy kicsit és nem szívesen buknék orra az este első pillanatában. Ha Xeno közelebb lép, érte nyújtom a kezem, viszont a pillantásom végigszalad a szerelésén és kiszélesedik a mosolyom.
- Varázslósan festesz. - Az egyik kis limbiző akármicsodát megpiszkálom a ruháján, majd végre elkapom a kezét, míg a másikkal az anyagot gyűjtöm össze, és így már biztonságosan léphetek át az akadályon.
- Ne aggódj, nem késed le a randevúdat - vigyorgok rá, ahogy lesimítom a ruhám összes gyűrődését, majd önkényesen belekarolok a fiúba és a Nagyterem felé indulunk.


// [You must be registered and logged in to see this link.], de nem találtam tökéleteset
// [You must be registered and logged in to see this link.]

______________________________

it's gotta get easier
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hivatás : diák (Roxfort)
Hozzászólások száma : 52

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Szomb. Nov. 10, 2018 8:43 pm

Dorcas & Xeno

Annak a híve vagyok, hogy nem szükséges felszólítani a segítségnyújtásra, magamtól is az az első, hogy ugrok és lovagiasan a karomat adom. Ezúttal mégsem mozdulok, hogy átsegítsem Dorcast az ajtón, földbe gyökerezik ugyanis a lábam a látványtól. A leomló zöld tökéletesen összeillik a pajkos vörössel, karcsú és lágyan ívelt, kiemeli a vállak törékeny kerekségét... Hirtelen nem a pisze orrú elsőst látom magam előtt, hanem egy nőt, és ez megrémiszt és összezavar.
Felrezzenek az ámulatból és közelebb lépek, csendben nézem, hogyan játszik a ruhám díszével, noha bókja mosolyt csal az arcomra, aztán megfogom a felém nyújtott kezét. Miközben kisegítem a klubhelyiségből, megpillantom fedetlen hátát és egyszeriben félre kell kapnom a pillantásom, annyira zavarba jövök.
- Te meg... - Nem jön megfelelő szó a nyelvemre, így vállat vonva az egyszerűségnél maradok. - Gyönyörű vagy. - Lupin tiszta idióta, hogy nem hívta el. Szeretném duplikálni magam, vagy legalább szerezni egy időnyerőt, hogy őt is elvihessem magammal és ne kelljen egész estére egyedül hagynom.
- Ne nevezd így... - motyogom, és zavarom egyre csak nő, de ahogy belém karol, mintha varázsütésre elmúlna minden. Kieresztek egy nagy, görcsösen bent tartott sóhajt és ellazulva követem. - Vagy szerinted az? Szerinted randevúzunk? - Nem akarom annak gondolni, ha Pandora számára kevesebbet jelent. De azt sem akarom, hogy elszalasszak bármit is... Dorcival minden annyival, de annyival könnyebb!
- Szeretek a Hollóhátban lenni, de néha hiányoztok. - vallom meg halkan, a körülöttünk susmorgó és sürgölődő festmények közt közelebb hajolva hozzá, hogy értse suttogásomat. Szavaim után azonban nem húzódom vissza, kíváncsian a hajába szimatolok. - Ez új. Vanília?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Szomb. Nov. 10, 2018 11:03 pm

Xeno & Dorcas

Nem tudom, mit bámul most ennyire. Valami nem stimmel? Még csak zipzár sincs a ruhámon, amiről megfeledkezhettem volna, és mást sem szúrok ki, ahogy a pillantását követve végignézek magamon. Kócos maradtam volna?
Végre mégis közelebb lép, én pedig azonnal az ujjai köré zárom az ujjaimat. Teljesen természetes, hogy közben a jelmezével is játszadozom kicsit, és megcsodálom az összes díszét. Keserédes, hogy nem faggathatom ki minden darabról ma este, de biztos vagyok benne, hogy később lesz rá lehetőségünk.
- Köszönöm - mondom halkan, és pillanatnyi zavaromban lesütöm a pillantásom. Kevés olyan helyzet van, ahogyan még nem láttuk egymást, ez most mégis más, hiszen nem ez az általános formám. Rám fér a megerősítés. Nem ugrálok az ilyen kiöltözésekért, de legalább tudom, hogy ő megmondaná, ha túlzásba esnék. Ezek szerint nem történt ilyesmi.
Mennyivel másabb ez, mint mikor múmiának öltöztem másodikban!
Amint kikerülök a klubhelyiségből, Pandorára terelem a szót. Ez Xeno nagy estéje, én pedig legalább olyan izgatott vagyok, mint ő! Nem lóghatok egész este a nyakukban, pedig minden részlet érdekel... Lehetséges, hogy inkább nem alszunk ma este, hogy legyen lehetősége beszámolni.
- Aha - mosolygok rá. - Hiszen kedvel téged, te is kedveled őt... És együtt töltitek az estét. Nem fog másik órára szaladni, de talán még mással beszélgetni sem. - Még ha nem is csak ketten lesznek, hiszen az egész iskola megjelenik a rendezvényen, akkor is egymásé lesz a figyelmük, ez pedig már hatalmas lépés ahhoz képest, hogy a korábbi években alig pár szót tudott csak kinyögni, ha a lány is jelen volt. Nem szeretném ráhozni a frászt, maradjon csak magabiztos. Legalább magához képest.
- Szuper este lesz! - dörzsölgetem meg a karját bátorítóan, teljesen elfedve a saját negatív gondolataimat. Biztosan bőven lesz még, aki pár nélkül tervezi az estét, én pedig könnyen megtalálom majd velük a közös hangot. Jó este lesz.
- Majd talán megkörnyékezünk titeket, hogy ne jöjjenek elő az elvonási tüneteid - somolygok, ahogy közelebb hajol. Marl biztosan benne lenne.
- Igen! Elvileg cseresznye is van benne, de azt én sem érzem - vonom meg kissé a vállam, miközben a szívemet melengeti a figyelmessége. Hálás vagyok, hogy ismerhetem, hogy van nekem. Biztos vagyok benne, hogy Pandora is hasonlóképpen érez.. vagy fog hamarosan. -Tetszik?

______________________________

it's gotta get easier
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hivatás : diák (Roxfort)
Hozzászólások száma : 52

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Vas. Nov. 11, 2018 4:26 pm

Dorcas & Xeno

Ahogy Dorci elkezdi sorolni a ma este előnyeit és elemezni annak randi jellegét, ismét elfog az idegesség. Egyfelől csábító, hogy tényleg csak kettőnkről szól majd az a néhány óra, másfelől hatalmas felelősség is. Nem lesz szünet, nem csak néhány percig kell a legjobb formámat hoznom... Egész este, minden egyes pillanatban azon kell lennem, hogy elbűvöljem.
- Mi lesz, ha elunja magát mellettem? - motyogom, hiszen lehet, hogy rosszul érzi majd magát a társaságomban, és mégsem hagyhat faképnél. Ahhoz túl kedves, hogy ilyet tegyen, engem viszont már most feszélyez a gondolat, hogy kényszerből maradjon mellettem.
Hálásan mosolygok rá bátorító karsimogatását érezvén, és veszek egy mély levegőt, aztán még kettőt, és a lépcsőkhöz érve lelassítok, hogy legyen ideje megfogni a szoknyáját. Stabilan tartom őt a karommal, nem sietek lefelé.
- Az jó lenne! - Nem csak azért, mert úgy nem hiányoznának annyira, hanem mert így lehetőségem lenne összeereszteni Dorcit Pandorával. Legalább olyan fontos számomra, hogy ők ketten kijöjjenek, mint a saját szerelmi életem.
- Hmm, elnyomja az édes - Azért újra megszagolom, de nem érzek cseresznyét. Az utolsó kérdés először összezavar, hogy pontosan mire is érti, de mivel az illatáról beszélgettünk, annál maradva, gyengéd mosollyal felelek. - Igen. Jó választás. - lelépek előtte az utolsó fokról és lesegítem őt is, aztán folytathatjuk az utunkat a nagyterem felé. Hullámokban tör rám az idegesség; az előbb az utolsó cseppig elszállt, most pedig érzem, hogy újra a bőröm alá kúszik.
- Biztosan megleszel egyedül? - kicsendül a hangomból az aggodalom, nem próbálom elfojtani. Még mindig nem értem, Remus hogy hagyhatta őt cserben. Ha ezt előbb tudom, inkább velük maradok és csapunk egy barátias estét a többiekkel, mintsem hogy egyedül én kössem le magam egy randevúval.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Vas. Nov. 11, 2018 5:10 pm

Xeno & Dorcas

Sajnos nem tudom, miféle idegesség uralkodhat el rajta, amiért a logikus és tényszerű dolgokról is megfeledkezik, viszont igyekszem a lehető legjobban beleélni magam a helyzetébe és el is oszlatni a kétségeit.
- Senki sem unatkozik melletted, Xenophilus! - nevetek fel szeretetteljesen. - Ha mégis unatkozna, akkor nem hozzád való és nem kell többé randiznotok. Ma este semmi rossz nem történhet. - Nem kívánom egyiküknek sem, hogy kiábránduljanak egymásból, viszont mivel még nem nagyon ismerik egymást, annak sem lenne semmi következménye. Nincs mit veszíteniük, nincs mitől félni. Egyébként jó megérzéseim vannak a lánnyal kapcsolatban, annak ellenére is, hogy én sem ismerem túlzottan.
Alapvetően izgatott vagyok, szeretném, hogy a barátom elégedett legyen az este végére, de magamat is ugyanazzal nyugtatom: nem eshet semmi baja azon kívül, hogy egész este vörös lesz a füle.
Pandora szerencsés, Xeno egyébként is mindenkivel figyelmes és kedves, de annyira bele van zúgva, hogy minden óhaját és igényét egy pillanat alatt teljesíteni fogja. Talán olyasmiket is, ami a lány eszébe sem jut! Biztos vagyok benne, hogy gyakran lesek majd feléjük, és máris várom a mini-beszámolót.
Néha megkörnyékez a bűntudat, amiért az elmúlt években ennyire kisajátítottam Xenót, és inkább én vonzottam a mi körünkhoz, mint hogy vele karöltve barátkoztunk volna a hollósokkal. Lehet, hogy túl sok embertől elvágtam így? Talán már Dorával is hamarabb egymásra találtak volna, ha nem csüngtem volna folyamatosan a fiún... Mindenesetre, azt hiszem, ezen már igazán kár lenne keseregni.
Az is átfut a fejemen, hogy talán Pandora félreértette a barátságunkat, hiszen mégis kik beszélgetnek egymás illatáról? Xenóval ez nem furcsa, de más esetében biztosan felszaladna a szemöldököm a megjegyzésre. Igazán nem szeretném tovább hátráltatni a barátomat.
- Nem kell aggódnod miattam, és az idegességtől sem mentelek meg azzal, hogy megkérlek, inkább velem maradj. - Átlátok én a szitán! - Tartogass nekem egy táncot, amíg nem találkozunk, és úgy tökéletes lesz az estém. - Nem is vágyhatok többre.
Habár a cipőm sarka magasabb, mint amihez szoktam (ergó nem lapos), így is kell egy kicsit pipiskednem, hogy a Nagyterem közelében puszit nyomjak a fiú arcára. Jobb, ha előre megyek, az utolsó mozzanattal mégis több magabiztosságot szeretnék bele önteni.
- Tudom, hogy csodás leszel. Ne gondold túl. - A nyáron megkértem, hogy soha ne próbáljon más utat választani, mint amit a szíve súg, és mára is ugyanez a nyerő tippem. Pandora vele szeretne lenni, ezért az a legjobb, ha minden gondolkozás nélkül csak önmaga marad, és minden rendben lesz.
Elengedem a karját, és még egy mosollyal búcsúzva az utolsó pár métert már egyedül teszem meg. Azt hiszem, Marl már lent van, de egyébként is találok majd magamnak helyet a vacsorához.

______________________________

it's gotta get easier
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hivatás : diák (Roxfort)
Hozzászólások száma : 52

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Szomb. Nov. 24, 2018 11:13 pm

Dorcas & Xeno

- Ez elég kegyetlenül hangzik... - tiltakozom csendesen, hiszen attól még, hogy unatkozna mellettem, nem zárnám ki örökre az életemből. Vagy hát ki tudja, nem nagyon kerültem még hasonló helyzetbe, de Dorcinak talán igaza van abban, hogy feleslegesen aggódom.
Átlát a szitán, persze, hogy átlát, hiszen a legjobb barátom, és még ha profin hazudnék is - amit egyébként sem -, akkor is nyitott könyvként olvasna belőlem. Beletörődőn bólintok hát a szavaira, és ha nem is nyugtat meg teljesen, azt legalább sikerül elérnie, hogy újra szélesen mosolyogjak. Megállok, mikor ő is, és viszonzom a pusziját: a vállánál fogva húzom közelebb és a homlokát illetem ajkaimmal. Ahogy elindul, magányosan és félszegen integetek utána, az előttem álló este izgalma mégis izgatottsággal és reménnyel tölt el. Dorcinak igaza van, és különben is, az este végkimenetele nagyban múlik rajtam is...
- Érezd jól magad te is és vigyázz magadra! - Habár nem sok veszély fenyegeti őt a díszteremben, azért célzón a cipőjére bökök. - Elég veszélyesnek néz ki... - somolyogva búcsút intek, majd hátam a falnak döntve szipákolok egy nagyot a dohos levegőből. Mindjárt itt az idő.

Az órák gyorsan peregnek Dory társaságában, a vacsora nagy részét lemozogtuk már a táncparketten. Míg szusszanásnyi időt hagyok a lánynak, hogy rendbe szedje magát a mosdóban, úgy érzem, ideje megkeresnem Dorcit, hogy behajthassa rajtam a tartozást.
Kézfejemmel gyengéden megkocogtatom a vállát, ahogy mellé érek, de nem foglalok helyet, hanem a kezem nyújtom neki.
- Vár rád egy tánc. Csak neked tettem félre. Szabad? - Ha ellenkezne, az sem érdekel, kézen fogom és gyengéden húzni kezdem. Széles mosolyom talán elárulja, milyen jól is alakul idáig az este. - Szia! - üdvözlöm félkarú öleléssel, amint szemmagasságba került, és már húzom is a táncparkettre a kezénél fogva. Épp egy jó számot játszanak, nem hagynám veszni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Szomb. Dec. 01, 2018 2:02 pm

Xeno & Dorcas

Nem nagy vallomás, de sokat gondolok Xenóra az este folyamán, valami átragadhatott róla rám is az izgatottságából. Félek, hogy talán rossz tanácsot adtam, vagy nem sikerült megnyugtatnom úgy, ahogy az a feladatom lenne, azonban valahányszor a párosuk felé pillantok, vidámságot fedezek fel mindkettejük arcán. Ez jó. Ennek nagyon örülök! Xeno a legcsodálatosabb ember, akit csak ismerek, és én sem lehetek boldog, ha ő nem az...
Nem mintha annyi esélyem lenne rá pillanatnyilag. Sikerül pár szót váltanom Remus-szal, azonban Peter és James majdnem végig a nyakán lógnak - arról fogalmam sincs, Sirius hol van a vacsora alatt, sem pedig utána, de biztos vagyok benne, hogy egy csinos lány kapaszkodik a karjába, nehogy baja essen a tűsarkain. Furcsállom, hogy Lupinnak nincs partnere, de igyekszem nem azon törni a fejem, így mégis miért nem akarta... Jobb is lenne, ha erről egyszerűen megfeledkeznék, hiszen én sem hívtam el, nem igaz? Megtehettem volna, már késő bánat.
Marl legalább itt van nekem, amíg el nem kapkodják táncolni. Nekem valahogy nincs kedvem ehhez az ugrabugrához, és ha nem tartanám a szemem Xenóékon - akiknek egyébként nem is lenne szüksége gardedámra -, inkább fel is mennék. Nem baj, van itt még egy tál puding, ami csak rám vár...
Éppen a felénél tartok, amikor az ismerős érintésre felkapom a fejem és széles mosoly költözik az arcomra. Biztosan nem fogják elhappolni előlem, ha pár percre magára hagyom.
Beleegyezően csúsztatom a tenyerébe a kezem, ahogy kifordulok az asztaltól, és átengedem neki az irányításomat. Ma már belejött ebbe úgyis, nem igaz?
- A partnered nem bánja, hogy magára hagytad? - A válla felett leskelődöm Pandora után, azonban sehol sem látom. Elfáradt volna? Nem ellenkezem a húzásával sem, biztos vagyok benne, hogy egy perc múlva már be nem áll majd a szája... - Hogy érzed magad? Innen úgy tűnt, minden jó, de onnan milyen volt? - De előtte még nekem kell kíváncsiskodnom, és ha nem erősködik tovább, a tánc létezéséről is megfeledkezem.

______________________________

it's gotta get easier
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hivatás : diák (Roxfort)
Hozzászólások száma : 52

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Hétf. Dec. 10, 2018 10:25 pm

Dorcas & Xeno

Pillantásom a puding felé csábul, ahogy megérint annak illata, jóllakott gyomromban feltámad a mohóság és megsuhintja elmém a gondolattal: tánc helyett tömjük tovább a hasunkat, van ott még hely bőven! De Dorci láttán a sugallat el is illan, széles mosollyal húzom el az asztal mellől és magammal vonom a táncparkettre.
- Elugrott a mosdóba. Azt mondta, addig nyugodtan megkereshetlek titeket. - Szeretném majd Marlt is felkérni, ha marad rá időm és ha épp nem táncoltatják, de addig is elkallódom a puszta ténnyel, hogy Dorcas számomra az első. - Fantasztikus! De tényleg. Pandora fantasztikus! - lelkendezem, s bármennyire is igyekszem visszafogni a boldogságomat, fénylő íriszem elárul. Minden egyes pillanatát élvezem az estének, habár sajnálom, hogy nem oszthatom meg ennél jobban a legjobb barátommal.
- Puncsot ittunk, táncoltunk, beszélgettünk... Eddig nem úgy tűnt, mintha el akarna menekülni. Ugye kívülről sem? - Elnyúlnak a vonásaim a pillanatnyi riadalomtól, de remélem, Dorci megnyugtat, hogy onnét is épp olyan jónak tűnt a helyzet, mint ahonnét én láttam.
Az embertömegbe érve közelebb húzom magamhoz, egyik kezem a derekán pihen meg, míg a másikkal a kezét fogva táncba perdülök vele.
- Na és neked milyen az este? Találkoztál Lupinnal? - körbekapkodom a pillantásom, hátha a tömegben kiszúrom az ismerős arcot. Nagyon remélem, nem egy másik lánnyal bájolog éppen. Nem is tudom, mit kezdenék vele, ha így átejtené Dorcast. Jó, valószínűleg semmit, mert fittebb és ügyesebb nálam... De ne próbáljuk ki! - Remélem, halálra unja magát... - Meg is érdemli, ha nem Dorcival van épp és képes volt lepattintani őt a semmiért.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar
My House is
My House is

Kor : 17
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   Szomb. Dec. 15, 2018 4:12 pm

Xeno & Dorcas

Mosolyogva követem Xeno pillantását a desszertem felé, azonban egyikünknek sem adok kibúvót a tánc alól. Nem azért, mert kérhetném meg erre bármikor, hanem mert ma este még nem álltam fel az asztaltól, és még ha egyszer is, de talán megerőltethetném magam ennyire.
Felnevetek az őszinte válaszán, mintha nem találná a tökéletes szavakat! Ez persze nem lep meg, fülig szerelmes a fiú, és egyébként is hajlamos elragadtatni magát bármivel kapcsolatban, ami egy kicsit is érdekli. Hát még, ha ez a bármi egy lány. Ilyen lelkesnek szeretem látni a legjobban. Amíg Pandora képes ezt a csillogást megtartani a szemében, jobb embert senki sem találhatna mellé.
- Nem, egyáltalán nem - biztosítom mosolyogva, határozottan megrázva a fejem. - Biztos vagyok benne, hogy ő is hasonlóképpen lelkendezik valamelyik barátnőjének a mosdóban. - Nem azért mondom, hogy Xeno kínosan érezze magát, amiért a lányok róla beszélgetnek, de egészen biztos vagyok az igazamban. Abban is, hogy Pandora hamarosan visszatér, hiszen ki akarná elpazarolni a tökéletes estéje egyetlen pillanatát is?
Sokszor kívánom, hogy bár másokkal is olyan könnyen menne minden, mint Xenóval. Nem rettegek, hogy a lábára lépek, hogy megbántom egy rossz szóval, jobban ismerem, mint magamat, és tudom, hogy ez az éveknek köszönhető, de nem is emlékszem olyan pillanatra, amikor másképpen éreztem volna. Remus viszont... Ő közel sem ilyen egyszerű, legalábbis nem nekem, és talán ez sem véletlen.
- Marllal táncolnak, azt hiszem - biccentek az irányukba, de nem csinálok úgy, mintha végig őket bámultam volna. Siriusról nem hallottunk a vacsora alatt, Lily vérét pedig folyamatosan James szívta, biztos vagyok benne, hogy az ő kettősük (vagy Peterrel a hármasuk) most is együtt fellelhető. Remus elkerült ma este, nem tudom, miért, de talán jobb is ez a megoldás. A tanév vége után úgyis szétsodor minket az élet...
- Nincs semmi gond, oké? Hidd el, ha mondom. - Megsimogatom a barátom hátát, ezzel is alátámasztva a szavaimat. - Nem mindig kell úgy történnie, ahogy azt szeretnénk. - Közelebb húzódom hozzá, és a vállának támasztom az állam, ahogy fölötte lesek szét a teremben. - Kellemes ez az este, mintha minden ilyen békés lehetne ezentúl - mondom, bár nem szeretném elrontani azzal a hangulatot, hogy felhívom rá a figyelmünket, milyen illúzió is ez. Sokkal vidámabb dolgokról is beszélgethetnénk, amíg ráér!
- Te, figyelj, megkóstoltad azt a zöldséges-sajtos valamit? Nem emlékszem, hogy korábban lett volna, és egyből az jutott eszembe, mennyire tetszett volna neked. Hús sem volt benne, de tetszett. - Pedig én inkább húspárti vagyok, ezért is különleges, hogy most valami teljesen mást próbáltam ki mindenféle unszolás nélkül. Még ha ez csekély mesélnivaló is, éppen olyan ártatlan.
- Lenne kedved felmenni a csillagvizsgálóba ma éjjel? Van még az a beadandó jövőhétre, amivel nem haladtam... - És nagyon szeretném megkoronázni ezt az estét, hogy ne az üldögélésre emlékezzek.

______________________________

it's gotta get easier
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: puncs puncs puncs   

Vissza az elejére Go down
 
puncs puncs puncs
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Every Flavour Beans Bole :: Átváltozástan :: Anglia :: Roxfort :: Halloween, 1977 - Roxfort-
Ugrás: